2013. szeptember 30., hétfő

Mátraverebély kálvária


Mátraverebély - Szentkút kálvária

Az alábbi képeket  Galagonyától  (http://tarjanikepek.hu ) kaptam, ezúton is köszönet érte.

A kálvária története itt részletesen olvasható:
A monda  szerint 1091–92-ben Szent László király ellenségei elől menekülve egy szakadékhoz ért. Menekülni akart üldözői elől, lovával ugratott és eközben keletkezett itt a forrás. A kút csodatévő hellyé lett, már a XIII. századból van emlék erről. Először 1708-ban épült itt kápolna.
A mai templom és kolostor a XVIII. század közepén épült.
A XIX. században készült el a gyóntató udvar, és a Nepomuki Szent János kápolna, amely ma a Fájdalmas Anya kápolna.
Itt gyűjtötték össze azokat a mankókat melyeket a meggyógyultak hagytak itt köszönetük jeléül Máriának.  A templom oldalbejáratánál márvány hálatáblák láthatók, hálát adva Mária szűnni nem akaró segítségének.
2006-ban Szentkút a püspökkari konferencia döntése alapján nemzeti kegyhely lett, ami azt jelenti, hogy a búcsújáróhely a magyarországi Mária-tisztelet lelki központja.















 


Az utolsó két képet innen hoztam:

Még egy videót is találtam: 










Mátreverebély Szentkút kálvária nagyobb térképen való megjelenítése



2013. szeptember 29., vasárnap

Pilisvörösvár kálvária



A képeket L. Katalinnak köszönhetjük.

Pilisvörösvár első kálvária-kápolnája 1710 körül épült ugyanezen a helyen, ahol a jelenlegi kápolna  is áll, a XIX. század közepe óta.
1710. augusztus 15-én itt imádkoztak a vörösvári hívők a pusztító pestis elmúlásáért. A kápolna 1840-ben romokban hevert. A mai kápolnát a XIX. század közepén építették. Nagypénteken énekelve és imádkozva vonultak a hívők a Kálváriára és minden keresztúti állomásnál megálltak, hogy meghallgassák Krisztus szenvedésének és halálának történetét. A kriptát a szentély alatt Majthényi Anna (Madách Imre édesanyja) építette.
(http://www.szeporszag.hu ) Az eredeti stációoszlopok sorsa ismeretlen. A jelenlegiekről az tudható, ill. az első stációról le is olvasható, hogy ezek felállítása 1901-ben történt és 2000-ben a régi stáció-oszlopokat felújították. (Az 1901-es évszám a XIV. stáción megismétlődik.)

Ajánlom az alábbi igen szép video megtekintését is: 

 




A szokásos 14 stációoszlopon kívül itt van egy "kezdő" és egy "záró" stációoszlop.

















Pilisvörösvár kálvária nagyobb térképen való megjelenítése

Budapest Angeli úti kálvária

(Nagytétényi kálvária)


A Képeket „bolyak”-nak köszönhetjük.

Ez a kálvária a közúti közlekedés fejlesztésének kis híján áldozatul esett. Építése-kori történetéről nem is tudtam meg semmit.
A kálvária eredetileg az Angeli út másik oldalán volt. Még az M0 első építésekor a területből elvettek egy jó darabot, különféle ígéretekkel, amelyből nem sok valósult meg. 2005/2006-ban hosszas tárgyalások folytak a helyszínről, mert az út szélesítése még jobban beszorította volna, de a műemlékvédelem akkor nem járult hozzá az áthelyezéshez. 2006 őszén újra kezdődtek a tárgyalások, amelynek eredményeként végül is megvalósult az áthelyezés és a felújítás. A műszaki átadás 2008.07.15-én volt. A domborműveket megtisztították, de úgy, hogy a régi feliratok teljesen eltűntek. Egyik-másik stáción bizonyos szögből még egy kicsit kivehetők, de nem lehet őket rendesen elolvasni. Az utolsó kép szerint több mint 100 évesek a stációk, 1908 látszik rajta.




 













Esztergom Szent-Tamás hegyi kálvária


A fotókat köszönöm „múltmentő” blogbarátomnak. (http://multmento.blog.hu)

Egy szóval többet nem tudnék mondani az alábbi tökéletes, pontos, részletes leírásnál. Idézet innen: http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0

„A szenttamási kálvária különlegessége a változatos megjelenítésű szenvedés-történet ábrázolásában rejlik. A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:
1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
3. Jézus megostorozása
4. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és a 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtetős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. Bár a Kálvária egyik méltatója szerint „jelentékenyebb művészi értéket” a stációk nem képeznek, naiv szépségük ma is megejti a szemlélőt. (A stációk korabeli képét  Dobos Lajos fényképezte, Szilágyi István művében tették közzé.) A domborművű ábrázolásokat és a 7. állomás szobrát Andreas Schrott (1791 - ?) készítette Jordánszky Elek kanonok megrendelésére.

A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből.
A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok.
Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.”









  



 


















Az alábbi két szép képet "bolyak"-tól kaptam, köszönet érte: