Bácsbokod kálvária

Az ismertetőt és a képeket Pethő Máriának köszönöm !

Bácsbokod Bácsalmástól nyugatra, Mátéházától délre található a régi Bököd falu utódja.

1448-ban és 1467-ben a Zsámboki család birtoka, majd 1469-ben testvérré fogadás és egyúttal királyi adomány alapján a Lekcsei Sulyok családé lett. A mohácsi vészkor a lakosság elpusztult, egy részük a hagyomány szerint Gömörbe vándorolt. Helyükre szerbek telepedtek le, a kik a helység Bököd nevét elferdítették, mert az 1542. évi érseki dézsmajegyzékben Bigittyának íratták.

A török hódoltságot követően lecsökkent a lakos-szám, 1700-ban már elpusztult hely gyanánt említik; teljesen lakatlan azonban nem lehetett, mert 1721-ben katonákat szállásoltak el e pusztán.

Később a gróf Széchenyieké, gróf Héderváry Viczayé, ezután gróf Zichy-Ferraris Bódogé volt e falu a bajai uradalommal együtt egy ideig, míg végre megváltás útján 1862-ben a község birtokába került.

Az egyházközség első nagy vállalkozására Kuts János plébánossága alatt került sor.  1895-ban három hónap alatt Vidákovits Anna és Schweibert Tamás adományából sikerült a hívek és község összefogásával felépíteni kőből és téglából az új kálváriát és a Szent Anna tiszteletére szentelt  temetőkápolnát. A kálvária fakereszteket még 1825-ben Haasz József, Horváth György és Pintér József alapította.  Helyükre 1896-ban  Schafer Mátyás, özv.  Égi Katalin és Albert Vendel felállított három kőkeresztet. Ez olvasható a középső kőkereszten is. A fa kálváriakereszteket a falu még sokáig őrizte.

A kálváriadombot társadalmi munkában hozták létre. A kápolnához vezető út mellett 55-55 db gesztenyefát ültettek 1929-ben, az elesett hősök emlékére.

Indítószobor:  Jézus a getszemáni kertben az angyallal. Felső-Bácskában szinte mindenütt  felállították. Téglából épült stációk, a  stációk készítője a felújítás során: Radvánszky   Tibor,  dátum:  1999-2000. 

Támogatók:  a  stációfülkén kívüli tábla az építtető, belül a rács mögé helyezve aranytáblára írva az új támogatók olvashatók A stáció oszlopok a védett gesztenyefasor mögött vannak felállítva, amely a Golgotához és a kápolnához vezet.

Adatok innen:

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1csbokod

http://www.bacsbokod.hu/Bacsbokodrol/Nevezetessegeink/Szent-Anna-Kapolna

Régikép:

https://www.darabanth.com/hu/gyorsarveres/264/kategoriak~Kepeslapok/Magyarorszag~200025/Bacsbokod-Kalvaria~II1317607/?q=20403/

Az alábbi képek innen:

http://www.bacsbokod.hu/Bacsbokodrol/Galeria/Telepulesunk-kepekben/?dir_id=43

Verőce kálvária

A török megszállás idején, a tizenöt éves háború egyik nagy ütközete játszódott le itt. Miksa főherceg csapatai 1597-ben Verőcén arattak diadalt Mohamed basa török hadai felett. A török hódoltság után a Felvidékről visszatért magyarok, idetelepített németek és szlovákok együttesen fogtak hozzá a település újjáépítéséhez

Egyelőre nem tudtam kideríteni az első kálvária építésének idejét és esetleges történetét...

A jelenlegi kálvárián a domb aljáról indulóan a főhomlokzat elé érkeznek a téglából épített, fülkés stációoszlopok. Négy stációoszlopon nyolc kép a lépcső mellett, 2 stációoszlop (4 képpel) a templom bal oldalán, a 7. stációoszlop az utolsó két képpel a templom háta mögött áll.
A fülkékben egykor volt bádoglemezre festett képek helyett szögvasból hajlított "plasztikák" láthatók.  A betonlépcsőbe karcolt évszám szerint a legutolsó átalakítás 1971-ben történt. 
A domb tetején a főhomlokzat előtt két barokk kőkereszt - lábazat hever a földön. A volutás nagyobb alapzata felett kovácsoltvas kőkereszt volt egykor. 
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=7580

Voluta

Az alábbi képeket Fotoport-nak köszönöm. Többi, a kálváriáról 2017-ben készült képe itt megtekinthető:https://goo.gl/photos/TEVLvRqYvtYz2gP1A

Múltmentő képei, köszönet értük:  

 

Múltmentőtől szerzett egyéb információ: 
Kivételesen megemlítek itt most egy érdekes eseményt - mely meglehet valamikor más kálváriákon is ismert volt, én azonban  magyarországi gyakorlatáról csak itt, most hallottam először:

"Egyetlen népszokás ismert, amiről azt feltételezhetjük, hogy kimondottan német eredetű, ez pedig a sajbázás. A sajba botra fűzött lángoló, parázsló fakorong, amit június 24-én, Szent Iván éjén, minden nép tűzünnepe idején szoktak volt a hegyről legörgetni, és közben az általuk kiválasztott leány nevét kiabálták: „Sajba legyen X. Y.-nak!”

A sajbát az Apátkúti-patak jobb oldali dombjáról dobták le a patak felé, a lányok lenn a völgyben várták a tüzes korongokat, és a mialatt a patakban kioltották a korong tüzét, számolták, ki hányat kapott. Ami aztán néhány napig beszédtéma volt a faluban. Az 1950-es években még élt a szokás. 1999-ben a nemzetiségi önkormányzat a hagyományt felújította, de az időpontját Szent Iván éjéről áthelyezték a pünkösd előtti vasárnapra."

http://www.kismarosisvabok.hu/index.php?view=article&catid=37%3Aszokasok&id=48%3Asajbazas&option=com_content&Itemid=64

Dénes Ildikó képei, köszönöm.

A kálváriastációk sora a templom mellett folytatódik:

A hetedik stációoszlop képét innen hoztam: https://veroce.plebania.hu