2017. január 8., vasárnap

Polgár kálvária H



Képek hiányoznak

Az ismertetőhöz az anyagot Dénes Ildikónak köszönöm.

A legenda szerint a város közepén elhelyezkedő, korábban temetőként működő több hektárnyi területű kálváriadombot az 1873. évi kolerajárvány megszűnésének emlékére, fogadalomból építették meg. A Kálvária domb további együttesét képezi a térben hatásosan elhelyezett 12 stáció melynek fülkéit kívülről vasöntvények díszítik, belülről sárgaréz dombormű található a keresztút ábrázolásával melyek pontosan felidézik a Bibliában leírt jeleneteket. Még a stációk után 1874-ben építik meg a siralomvölgyet és Golgota három keresztjét is. A stációkat később 1969-ben, majd 1994-ben újítják fel. (http://gpsgames.hu/jatek/pontkereses/4250/polgari_kalvaria/)















2017. január 6., péntek

Jászapáti kálvária



A fotókat és a videót  „Babarci tekergő”-nek köszönöm.

Jászapáti 1759-ben kialakított köztemetőjében 1773-ben építették meg a kálváriát barokk stílusban. A műemlék jellegű szakrális építményt 1809-ben és 1846-ban is megújították. Domb hiányában épített golgotára emelték a kálváriát. A golgota közepén kialakított fülkében egy kisebb oltár található. Kétoldalt íves lépcsősor vezet a kálváriához, ahol a két lator közötti kereszten Krisztus alakja látható. Krisztus lábainál a fájdalmas Szűz Anya szobra áll János evangélista és Mária Magdolna szobrai között.  (http://www.vfmk.hu/hu/node/9961)











Dénes Ildikótól érkezett az alábbi link-ajánlat, - köszönöm:

A stációkról és a benne lévő képekről, azok történetéről  további információk olvashatók itt: http://www.bucsujaras.hu/tanulmany/kosa/apati/vandorfy_stacio.html











Felsőszentiván kálvária


A fotókat „Babarci tekergő”-nek köszönöm.

Felsőszentivánról az interneten keresztül túl sokat nem  lehet megtudni : Árpád-kori település, nevét 1198-ban említette először oklevél Scentii alakban írva. A település a kalocsai érsek birtoka volt. Lakossága nagyjából változatlan maradt,  aminek az oka a jó minőségű és megművelhető szántóföld volt.
Stációs kálváriája a temetőben áll – képek, ill. domborművek nélkül, a keresztút végén csak egy kereszt található.

A kálvária építési idejéről, történetéről  sajnos közelebbit nem sikerült megtudnom. A stációoszlopokon lévő márványlapokon a stáció építését támogató családok neve szerepel.









2017. január 2., hétfő

Mélykút kálvária



A képeket „Babarci tekergő”-nek köszönöm !

A déli országhatárhoz közel fekvő Mélykút Bács-Kiskun megyei város, a török idők előtt is lakott hely volt. A város eredetmondája szerint ezen a vidéken valamikor erdők voltak. Az erdőben szarvasok, őzek éltek. A vadászok a szarvasok nyomát követve jutottak el a mai város közepére, ahol egy mély, jó vizű kútra bukkantak. Az itt alapított települést a kútról nevezték el.
A XVIII. század második évtizedében új letelepülők jöttek a történelmi Magyarország északi, keleti, nyugati megyéiből.
A település arculatát a templom formálta,  kiemelkedő dombra építették, így alkalmas központ lett.

Mélykút városának kálváriája a temetőben található. 1999-ben készültek el Stekly Zsuzsa bonyhádi iparművész gyönyörű  tűzzománc képei, melyek ez évben, mindenszentek ünnepén kerültek megszentelésre.
A stációoszlopok felújítására 2014-ben került sor, Jánosik István szobrászművész segítségével.











 A kálváriáról készült videó itt tekinthető meg:

https://get.google.com/u/0/albumarchive/107288761957617258005/album/AF1QipPhhbKMutY7PzwXVe2LeSZg_mw2ZCLtXE4lEDdl/AF1QipM8rIHzX8_5qQcWGGTa9P6FhQskuUqcdhFLRBjP

Ezúton köszönöm Kovács Tamás polgármester úrnak az engedélyt, hogy az alábbi honlapról átvehettem az elkészülés-kori tűzzománc képeket !