2016. október 29., szombat

Kunszentmárton kálvária H



A 3. stációkép hiányzik.

A fényképeket Dénes Ildikónak köszönöm.


Az u.n. „Alsó temetőben”  található kálvária 1869-ben épült a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére emelt kápolnával egyidejűleg.
A vaslemezre festett képeket eredetileg valószínűleg  Baranyi András szentesi festő festette.

A stációk Lázi Ferencné, az épület özv. Nagy Lórántné sz. László Ilona adományából újulhatott meg kívül-belül 1992-ben. A képeket Seres Katalin Mária Avita szegény iskolanővér restaurálta.

A kápolna előtti kálvária-szoborcsoport alkotója ismeretlen. Középen Jézus a keresztfán, mellette két oldalt a két lator látható. A keresztek között a földön Szűz Mária és Szent János szobra áll.

Innen indul a 14 oszlopból álló stációsor. Sajnos a 3. stációkép ajtaja oly mértékben be van rozsdásodva, hogy kinyitása lehetetlen volt. Ezért nincs róla kép.


















2016. szeptember 18., vasárnap

Nagygyimót kálvária H

Nagygyimóton nem volt kálvária. A közelmúltban határozták el a létesítést. A templom-kerítés  mentén kerülnek a faragott fa szobrok elhelyezésre,  felállítva csak az I. és a XIV. stáció van. 
Jelenleg faragják a további stációoszlopokat, ha elkészül, (remélhetőleg még 2016-ban)  felteszem a teljes anyagot.
A képeket Dénes Ildikó készítette, köszönet érte....





















2016. szeptember 12., hétfő

Nagynyárád kálvária



A Dél-Baranyában található Nagynyárád  község már I. István idejében királyi birtok volt. A XIV. század elején a községnek  saját temploma és plébánosa is volt. A végzetes mohácsi csata, 1526. augusztus 29-én Nagynyárád szomszédságában, Földvárnál zajlott.
A török uralom ideje alatt a baranyai falvak háromnegyed része elpusztult, a lakosság száma jelentősen megfogyatkozott. Amikor sikerült a törököt kiverni és az országot felszabadítani, Mária Terézia német vidékről sváb családokat telepített Nagynyárádra.
A második világháború után a falu német lakosságának nagy részét Németországba hurcolták, helyükre a Felvidékről elűzött családok érkeztek. Ma a lakosság közel fele német nemzetiségűnek vallja magát, s igyekeznek hűen őrizni hagyományaikat.

Templomuk idén ünnepelte építésének 250. éves évfordulóját, amelyet Mária Terézia építtetett és 1766-ban készült el. A templom védőszentjének ünnepén, a szeptemberi Mária napon, a templombúcsú napján adták át a templom melletti kis dombon épített új kálváriát. A stációk képeit Moser Ernő tatabányai fafaragó művész készítette, a stáció-oszlopok Schrempf János építészmérnök munkái.


















2016. augusztus 18., csütörtök

Szentendre kálvária



1762-ben épült  meg Szentendrén  a Szt. György-hegyen a kálvária, melynek  stációi a kápolna kerítésfalában kerültek elhelyezésre.
1898-ban özv. Lenz Ágostonné újjáépíttette a már nagyon leromlott kálváriát, ahol eredetileg festett képek voltak.
Ezek helyére az 1903-ban elvégzett felújítás során öntöttvas domborművek kerültek.
A három régi, kőből faragott keresztet 1874-ben cserélték le a jelenlegiekre, (Gottiborszky Andrásné Jakabbfy Anna adománya) rajtuk bádogból készült Krisztus-test függ, két oldalán a latrokkal.
A kálvária külső felújítására legutóbb 2013-ban került sor.

Magyar Katolikus Lexikon





Az alábbi fotókat Dénes Ildikónak köszönöm: