2018. október 22., hétfő

Karancskeszi kálvária


Az ismertetőt és a képeket Pethő Máriának köszönöm.


Ez a terület feltehetően már a rómaiak idején is lakott volt. Erre utal, hogy bizánci aranypénzeket találtak itt, amelyeket a Nemzeti Múzeum őriz. A Zách nemzetség ősi birtoka volt ez a környék.
A falu már igen régtől egyházas hely, plébániája az 1332/37. évi pápai tizedjegyzék szerint is fennállt.
A község régi temploma a XV. században épült, ebből ma már csak a szentély áll. A mai, szent Mihály templom berendezéséből a XVIII. századi rokokó főoltár és a XIX. századi klasszicista szószék a jelentősebb.

A stációsort 2015-ben állították fel a kissé meredek temetőben. Felül a keresztút balra fordul, a kereszt felé. A régi polgármester, Kurunczi István és az akkori atya, Szász Gyula elképzelései alapján épült meg. A támogatók neve mind a stációkon, mind a felújított kereszten fel van tüntetve. A stációfülkék anyaga gránit.
A stációképek a templomban található Guiseppe Vicentini festményekről készültek Hakkel Gyula sírköves mester által homokfúvásos technikával.
Golgotát és Szent Sírt nem építettek.
A keresztet valószínűleg 1890 és 1905 között  állíthatták.

















 


2018. október 18., csütörtök

Kunbaja kálvária



A fotókat és az ismertetőt Pethő Máriának köszönöm !

A kálvária az u.n. „új temetőben” található. A stációsor elején itt is látható Jézus a getszemáni kertben az angyalokkal szoborcsoport. Ez egyben a Weigand család síremléke is.

A stációkon a Zsolnay kerámia domborművek jó része kopott, töredezett. A stációfülkékhez egy-egy sír, családi sírhely is kapcsolódik. Mindegyikre rá van írva a támogató neve.  Az első adományozók alul, fehér márványtáblán, a  felújítók, ill. az újra idetemetkezők a stációképek alatt fekete táblán vannak feltüntetve. A II. stáció a papi kripta. 
A vörös téglaépületek, melyeken a stációképek lettek elhelyezve,  jó állapotúak. A képek felett  kék  kereszt látható, szintén Zsolnay termék.
Zsolnay kerámia-stációkkal 1932-38 között hozhatták létre a keresztutat.  Az eredeti kálvária dombormű-sorozat alkotói: Apáti Abt Sándor és Mack Lajos (a Zsolnay gyár keramikusai) voltak. Felújítás nem volt a stációképeken, csak a stációoszlopokat kívülről tisztították meg és újították fel.
Az út végén állnak a keresztek. Jézus és a két lator szobra felújított, a kereszt mellett álló szobrok (Szűz Mária, Mária Magdolna, Szent János) vélhetően eredetiek és nem kerültek felújításra.
A Golgota alá helyezték a Szent Sírt.
Sajnos, ennél több információt nem tudtak adni a kálváriáról.






















2018. október 15., hétfő

Ácsteszér kálvária

A fotókat "Debi"-nek köszönöm !


Ácsteszér festői környezetben helyezkedik el a Bakony északi lábánál, Komárom-Esztergom megye délnyugati szegletében.
A település első okleveles említése 1392-ben Alch Thezer volt. Neve az itt lakó ácsokra utalt. A középkorban népes falu volt, majd a törökök elpusztították. 1543-tól elnéptelenedett. A 17. századtól az Esterházy család birtokolta. 1699-ből származó pecsétnyomója, melyen liliom és fejsze látható, a fakitermelésre utal. A településen 1772-től németek, magyarok és néhány szlovák család lakott.

Az 1852-ben épült kálvária szomorú és szégyenteljes maradványait nehéz megtalálni. A gázpalack tároló mögött kell elindulni, ha valaki mégis meg szeretné nézni a romokat. Balra vezet egy ösvény, a romok a benzinkúttól kb.100 m-re találhatók.

Innen kell elindulni....





 














2018. október 13., szombat

Budapest Rákosliget kálvária


A leírást és a fotókat Dénes Ildikónak köszönöm.

A rákosligeti stációdomborművek a salgótarjániak másolatai.
A rákosligeti keresztutat 2017.04.08-án szentelték fel a Fackh Károly téren. Ezen a helyen korábban köztemető volt. A XVII. Kerületért Egyesület és a Rákosligeti Polgári Kör 2007-ben egy fa emlékkeresztet állíttatott. Szerettek volna a kereszt mellé keresztutat is felépíteni. Domonkos László javaslatára stációképekként a Tarnoveán Katona Tamás által restaurált salgótarjáni kálvária stációképeinek másolatát választották…
Az eredeti dombormű stációképeket a salgótarjáni Szent Imre-hegyre Bóna Kovács Károly készítette el 1938 és 1943 között. A stációképek restaurálásra szorultak, restaurálásukat Tarnoveán Katona Tamás, a Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék végzős hallgatója végezte el 2013-ban diplomamunkaként. És készítette el műkő másolataikat. A restaurált eredeti stációképeket a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumban helyezték el, a Szent-Imre hegyre a műkő másolatok kerültek fel.
Az eredeti alkotó, Bóna Kovács Károly leszármazottaitól a szervezők megkérték a domborművek másolásához, felállításához az engedélyt. A dombormű sablonok megmaradtak, ezek alapján Tarnoveán Katona Tamás el tudta készíteni a rákosligeti stációoszlopok domborműveit.

Szűcs László építészmérnök tervezte a kálvária kialakítását. A munkálatok 2015-ben kezdődtek el.
A stációoszlopok körben állnak. A kereszt bal oldalán kezdődik a keresztút az első stációval, a XIV. stáció a kereszt jobb oldalán van.
A stációképek műkőből készültek méretük 64x74x7-9 cm.
Az oszlopokon csak sima számozás van, felirat nélkül.
A Kálvária a főváros pesti oldalán az egyetlen ilyen jellegű közterületi építmény. Jelentőségét ezen kívül az adja, hogy emléket állít az 1899-1953 között ezen a helyen, volt köztemetőben eltemetett rákosligeti és rákoscsaba-újtelepi elhunytaknak.