2019. február 9., szombat

Semjénháza kálvária


Az ismertetőt  Pethő Máriának, a fotókat "Debi"-nek köszönöm.

A temető melletti templom előtt, saját forrásból, valamint közösségi összefogással készültek el a stációk  2018 júliusában.
A Budapesti Corvinus Egyetem településmérnöki karát hívták segítségül, s velük közösen készítették el a látványterveket. Lebontották a régi kerítést, a kápolna padlásán megtalálták a régi templom stációit, s ezeket helyzeték el a keresztút kis kápolnáiban. A stációképek a régi templomból először a restaurátorhoz kerültek. Egy stáció, a 12-es hiányzott közülük. Hasonlót a szlovákiai Csicsón találtak, azt lefotózva tudták teljessé tenni a keresztutat.
A templom előtt filagóriát is építettek, melyhez később, Preksen László polgármester szerint még ebben az évben egy Szent Annát ábrázoló szobrot is készíttetnek.


















Utolsó két kép innen: https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/semjenhaza-megujitott-tereivel-turisztikai-lehetosegeinek-bovitesevel-varja-vendegeit-2544761/




2019. február 5., kedd

Budapest Rákoscsaba kálvária



Megemlékezés egy megsemmisült kálváriáról.
(A hajdanvolt kálváriáról Pethő Mária hozott hírt, az alapján próbáltam a visszaemlékezést összeállítani.)




 
http://www.erdosreneehaz.hu/wp-content/uploads/2013/06/RMESTE-10-1.pdf anyagban, 2010-es dátummal olvashatók az alábbi információk:
Bár konkrétan a kálvária ebben nem említődik, de egy 1970-ben készült fénykép bizonysága alapján az is volt itt, ami a temetővel együtt teljesen megsemmisült.

„Rákoscsaba  többé-kevésbé  ismert 800  éves  múltja  során  az  elhunytakat,  ahogyan  a  település  változott, több  helyen  helyezték  öröknek  hitt nyugalomra.

A  katolikus  és  református  temető egészen 1950-ig, Rákoscsaba Buda-pesthez  csatolásának  időpontjáig működött, több ezer halottnak adott végső nyughelyet. A délkeleti végében  voltak  elkerített  kisebb  részek, ahová  a  zsidók,  evangélikusok  és baptisták  temetkeztek.  A  bezárása után  is  voltak  elvétve  temetések, még  1956-ban  is  elföldeltek  ott  el-hunytakat.
A katolikus részben egy kis kápolna  volt,  amelyet  1897-ben építtetett az  akkori  plébános,  dr.  Gallovich Győző, benne saját részére egy kriptával.  Előtte, egy  több  mint  három méteres  két  mellékalakos  műkő  feszület állt, amelyet 1934-ben  a  katolikus hívek adakozásából emeltek.
(Ezen, a kápolnát bemutató fényképen, látható két kálvária stáció.)

Az  öt  felekezet  által  több  mint hatvan évig használt temető ma rend-kívül elhanyagolt állapotban van, de még létezik. Bár néhány száz négy-szögölet eladtak belőle (ott ma már lakóházak állnak), mégis egy hatal-mas összefüggő területet talál az arra járó  érdeklődő.  A  bozóttal  benőtt, tisztásokkal  tarkított  területen tucatszámra találhatók a betört tetejű sírboltok,  és  százával  a  ledöntött, összetört  keresztek,  sírkövek.

A  kápolna  falának alaprajza még sejthető, bár az építő-anyagát  már  elhordták.  Az  előtte valaha  állt  kereszt  ledöntve,  összetörve hever, lassan belepi a homok. Az értékesebb anyagból készült síremlékeket  már  régen  ellopták,  csak elvétve  találni  valódi  kőből  készült keresztek maradványait. A  zsidó  temető  vasbeton  kerítése itt-ott  még  áll,  de  sírokat  már  nem találni mögötte, azok a föld színével váltak egyenlővé. Az  egész  temetőben  csak  két-három síron látszik gondozás nyoma, bizonyságául  annak,  hogy  a  hozzá-tartozók  még  emlékeznek  az  el-hunytra, de az egész temető szívszorító állapotban van.”


2013-as bejegyzés:  

A korábbi századokban Rákoscsabán két temető volt, külön a
katolikusoknak, és külön a reformátusoknak, a templomaik mellett. Mindkét temető jelölve van az II. katonai felmérés keretében 1861-ben felvett térképen. Laffert Antal báró kérésére mindkét temetőt 1882-ben egészségügyi okok miatt bezárták. A bezárt régi temetők az egyházak birtokában maradtak, melyeket később felparcelláztak, és értékesítettek.
Helyettük a községi közlegelőkből, egy korábban faiskolának használt rész felhasználásával a két felekezetnek azonos nagyságú területet jelölték ki temetőnek.
A Pécel felőli részt a katolikusok, a Keresztúr felőlit a reformátusok kapták. A katolikus részben 1893-ban, a keresztút 14 állomását jelképező kálvária, 1897-ben egy kis kápolna épült. A kálvária néhány fülkéje a címképünkön is látható. A két temetőrész határán 1898-ban hullaházat épített a község, amit a két felekezet közösen használt.
A temetőt nagy Budapest megalakulásakor 1950-ben bezárták, a sírok egy részét exhumálták, és a hozzátartozók másik temetőbe vitték. Az elhagyott temetőt a tulajdonosaik nem tartják rendben. Azóta valakik kirabolták, a sírokat vandál módon tönkretették, és szemétlerakó helynek használják, ma is. A romokat, a szemetet az elvadult növényzet takarja. A temetőt a közelmúltban bekerítették, de ettől nem sok minden változott.


2019-ben már ennyi sem látszott a temetőből, csak egy félelmetesen elvadult bozótos terület van a helyén.




   

 




2019. február 3., vasárnap

Kőszeg, verbita missziós ház kálvária

Ilyen csodák is ritkán estek meg eddig, 3 napja kértem, hogy ha tud, hozzon valaki képeket Kőszegről, s lám "Debi" máris ott termett, s küldte a friss fotókat. Ezúton is köszönet érte !

Az ismertetőt Pethő Máriának köszönöm ezúttal is.

Magyarország nyugati határszélén, Kőszeg mellett található a 80 éves  Szent Imre Missziósház. Ebben a házban olyan vendégek tudnak a legjobban pihenni, akik  csendes környezetben keresik a lelki nyugalmat.
A hathektáros park jó lehetőséget kínál az ide látogató vendégeknek, hogy a szépen gondozott kertben nyugodtan sétálhassanak, beszélgethessenek, valamint belemerülhessenek gondolataikba.

A fák között egy keresztút is található, amely emlékeztet mindenkit a hely mélyebb, spirituális jellegére. A rendház egy része verbita missziós szerzetesek otthona. A másik rész viszont nyitva áll a vendégek előtt.

A keresztutat egy soproni művésznőKálmán Éva keramikus, faszobrász faragta 2002-2003-ban. Fa stációoszlopokon egyszerű, halványbarna kerámia alkotások mutatják be Krisztus szenvedését. Ajándékként, felajánlásként készítette el. A stációsor végén álló kereszt a tófeji szent Család templom híveinek adománya.
   































2019. január 24., csütörtök

Kazincbarcika kálvária


Az ismertetőt Pethő Máriának köszönöm.

A kazincbarcikai a Szent Család templom kertjében a kerítéselemek belső oldalán, valamint a templom felé eső területen önálló keresztúti állomásokat alakítottak ki, melyet 2011. április 29-én Bíró Antal erdélyi ferences szerzetes atya szentelt fel. 

A stációk képeit Kerékgyártó Emerencia rajzolta meg, Tompa István vektorgrafikává alakította, Szabó Sándor pedig homokfúvásos technikával gránitlapokra vitte fel. A kereteket Fülöp Tibor kovácsművész készítette. Az egyes stációk a hívek anyagi hozzájárulásával valósulhattak meg.







 Videó a keresztút felszenteléséről:

A stációkról készített fotókért köszönet  Horváth Teréziának !