2019. október 31., csütörtök

Mezőzombor kálvária

A kálvária fotókat és az információt Pethő Máriának, a templom légifotóit "Civertan"-nak köszönöm.


Mezőzombor a Tokaji borvidék része. A község Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1298-ban említették először. A település egykori várkastélyát Zumbor néven nevezték.  A község nevét Lehel fiától, Zumbó vezértől származtatják.
Mozgalmas múltja volt, számtalan gazdag, úri családnak volt itt birtoka.
1567-ben a török elpusztította, de száz éven belül újra betelepült.
A számos kúriával és szőlőbirtokkal rendelkező falu birtokosai között 1593-ban szerepel először a Rákócziak neve. 1665-ben Mezőzombort II. Lipót császár különféle szabadalmi jogokkal ruházta fel, és városi címet adományozott neki. A város pecsétje 1698-ból ismert.
Ám később fejlődése megtorpant.
A kuruc háborúkban ismét elpusztult, elnéptelenedett, 1732-ben csak a lerombolt templom falai emlékeztettek a településre. Az újraéledést
a XV-XVII században betelepült több tucatnyi földbirtokos segítette.
Az egyházak szerepe mindig fontos volt a falu életében. Az Árpádok korában főesperesség volt itt. A községben megtalálható a református, a görög katolikus és a római katolikus templom is.


Pethő Mária információi a kálváriáról:
A  szent  Mihály  főangyal  katolikus  temploma   központban  található,  1882-ben  építették. Az  épületben  számos  fából  készült  szobor  és  oltár  található. Az itteni  lakosok  szeretik  templomukat,   szépen  feldíszítik.
A  templom  körül  találhatók a  stációk ,  mely fülkék  fehérre  meszeltek,  tetejükön bádoglemezzel  és  kis  fémkereszttel.
Sajnos,  semmi információ  sincs a szép,  festett  stációsorról. Tulajdonképpen  fakeretes festmények, szépen,  finoman kidolgozva. A  fakeretek  is  fel vannak  újítva. A támogatók  neve a kép alatt  található.  Jól  olvasható,  fekete betűkkel.
A  templom és a   stációsor   erős  kerítéssel  van  körülvéve, és  a  miséket  kivéve  le  van  zárva.
A  stációsor  a kőoltárral  kezdődik,  melyben a  Megkötözött Krisztus  népies szobra  ül.
A  stációsor  egyszerű  fakeresztekből  álló  Golgotával  zárul. Ennek  kőtömbje  alatt fekszik  Jézus a   szent  Sírban.
Ez a  szobor,  valamint a stációk képe kovácsoltvas ajtóval  van  védve. Mivel a  festmények  elé  üveglapot  is  helyeztek, elég  nehéz  jó  fotókat  készíteni.
Érdekességként  jegyzem  meg,  hogy a  hagyományápolás  mellett  korszerűen  is  gondolkodnak:  a  templom  kertjében  napelemek  találhatók.
 

A kálvária a katolikus templom kertjében található. 






















2019. október 19., szombat

Bercel kálvária


Az ismertetőt és a képeket Pethő Máriának köszönöm !


Bercel nevével az írott forrásokban először 1271-ben találkozunk egy a váci káptalan által kiállított okiratban. Az ősi Szolnok-nemzetség birtoka a XII. század elején az idegen eredetű Kökényes-Radnót nemzetségé lett, amelynek nógrádi ága XIV. század eleji kihaltával a Hevesből idekerült Aba-nemzetségbeli Rédeiek kezére került. A XIV. század első felében vehette fel a birtokosok egyike a településről előnevét, hiszen a nemzetség egyik sarja 1340-ben Berceli László néven szerepel. (http://cserhatinfo.hu/telepules/bercel-1532)

Műemlék jellegű Bercel római katolikus temploma, amely 1752-1767 között épült barokk stílusban. Ez a falu jelenlegi temploma, amely Szent Péter és Pál apostolok nevében őrzi a korábbi templom emlékét. Az új templom felépülése két váci püspöknek köszönhető, akiknek emlékét kőcímer jelzi. Az építkezés 1767-ben fejeződött be, de ekkor még nem volt tornya a templomnak. Ennek építéséhez 1811-ben kezdtek hozzá. Említésre méltó még a templom előtt látható Vir dolorum, vagyis a Búsuló Krisztus szobra.
(http://bercel.hu/_web/telepuelesuenk/memlekek.html)
A  szabadtéri stációról  nem  sokat  tudnak.  Az 1940-es  években  épülhetett fából. Később  magára  hagyták, s  az  1980-a s évek végén szabadították  ki a stációkat a  hatalmas  gazból. A  stációk  egy  régi  kereszthez  vezetnek.  Ezt a  felső keresztet   1916-ban  állította  Kristófik  János  és  neje Kiss  Margit.  A  stációkon sokáig olcsó  fotómásolatok voltak, melyek  nagyon kifakultak.                                                 
A keresztút régi képei helyett 2019-ben új  domborművek kerültek a stáció-oszlopokra, ezekre az  egyházközség  tagjai  adták   össze  a pénzt.
Ezúton is köszönöm Csontosné  Kárpáti Ilona segítségét, aki az új stációkat lefényképezte és elküldte.
A keresztút  a  Magyarok  Nagyasszonya  kápolnával,  Szűz  Mária  szoborral,  szabadtéri  oltárral és a régi  kereszttel  végződik. Bár  elmondásuk  szerint  minden  vasárnap délután  járnak itt  keresztutat, a  hivatalos  keresztút /nagyhéten/  bent  a  faluban  zajlik.













Emlékeztetőül egy képet meghagytam a régiekből:

















2019. október 9., szerda

Albertirsa kálvária



A fotókat és az ismertetőt Pethő Máriának köszönöm !

Az oklevelekben 1277-ben jelenik meg a település neve először (Alberth). Ugyanakkor e területről már 1246-ban Istvánfalva néven is feljegyeztek egy települést. A török időkben elnéptelenedett. A 18. század elején az akkori ura, Váracskay András kuruc ezredes még 1710-ben a Zólyom vármegyében fekvő Nagyszalatna községből felvidéki jobbágyokat telepített be, többségében szlovák anyanyelvűeket, de voltak közöttük magyar családnevűek is.

A kolozsvári úti temetőben 2009. május 9-én szentelték meg a felújított kálváriát. A stációk a temető főútja mellett sorakoznak. Eredeti építési idejük  1912-15. között volt. Évek során a stációk tönkrementek, szükségessé vált felújításuk. Giba István – egykori albertirsai lakos és ministráns – indította el az akciót a stációk felújítására. Ő adott nagyobb összeget az építkezés megindításához.

Miután plébános úr meghirdette, rövid idő alatt mind a 14 stáció „gazdára talált”. A képeket Somos Gyula posztmodern  ceglédi festőművész készítette, az ajtókat Udvaros Ferenc asztalos mester, a kőfelújítást Tusják László & Tsa. végezték. A keresztek felújítása akkor még váratott magára, de kb. öt évvel ezelőtt ez is sikerült.

Sajnos, a fák és a növényzet miatt nem lehet egybe lefotózni ezeket. A stációképek szép faajtóval, azon belül üveggel védettek.
A temetőkápolna szent Gizella nevére van szentelve. Épült  1936-37-ben. A kápolna egyben több család sírboltja is, nem kapcsolódik a kálváriához.

Galántai Györgynek, a Római Katolikus Egyházközség világi elnökének köszönjük a kálváriával kapcsolatos számos információt.