2019. április 28., vasárnap

Tápé Öregtemetői kálvária H


Stációképek hiányoznak

A képanyagot és az információkat Pethő Máriának köszönöm !              

Az Öregtemetőben  /Rév utca/  már 1965 óta nem temetkeznek.
Az 1879-es nagy árvíz emlékére a tápéi lakosok először  a karmelita kápolnát építették fel 1880-ban, ahol régebben minden kedden tartottak misét.  Karmelhegyi Boldogasszony kápolna építését egy helyi lakos Miklós Jakó István (1838-1895) kezdeményezte. A fent maradt legenda szerint ez a „szentembör” saját kezével húzta fel az épületet. Állítólag Ferenc József arany gyertyatartókat ajándékozott a kápolnának.                                                                        
A kápolna mellett laktak a falu szegényei a „koldus színiben”.

Ifj.  Lele József részletesen foglalkozott a tápéi temetőkel, a megépült kápolnával is.  Szerette volna műemlékké nyilvánítani, ami nem sikerült.  Ma alaposan fel van dúcolva, igen rossz állapotban van.

http://szegedi.ertekek.hu/sites/default/files/0000/45/tapeiertekpdf.pdf



A kálváriát    1882-ban, a stációkat az 1910-20-as években állíthatták. A stációk téglából épültek - talán ezért is hordták el építkezéshez. 
Tetejükön kovácsoltvas kereszt  állt. A fülkékben színes Zsolnay kerámiákat helyeztek el. Az 1960-as években leszedték, gondolván, úgy se kell már.  Sajnos, egy vagy két darab hiányzik. A többi 12 egy raktárban, összecsomagolva várja jobb sorsra fordulását. Kár, és bizonyos szinten érthetetlen is, hogy nem tudjuk a helyet, ahol elrejtették és ezért nem tudjuk megmutatni az érdeklődőknek... http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/-9279  oldalon olvasható: Mint a képeken is látszik csak a középső kereszt maradt meg, a mellette lévő két talapzatról eltűntek a szobrok.

1967-ben felújították a kápolnát, de a vályog falak ma már újra rogyadoznak. A kápolna raktárként is funkcionált, a helybeliek zarándokútjaikról hozott emlékeiket helyezték el benne. A mellette álló két szoba, konyhát a temetőcsősz és sírásó családja lakta, legszélen a koldusház egészen az ötvenes évekig fogadta a legszegényebbeket.     A kegyhelyet többször kifosztották.
Az információkat köszönjük Miklós Szilveszterné, Irénkének.








További érdekességek olvashatók még itt:



A MÓRA FERENC MÚZEUM ÉVKÖNYVE  TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK SZEGED, 2000 STUDIA HISTORICA 3.                                                  
Ifj. Lele  József:   Tápé temetői 333.old. 

 SIC TRANSIT GLORIA MUNDI






2019. április 24., szerda

Battonya kálvária

A battonyai Szent Mihály kápolna az Aradi vértanúk utcai temetőben található.
A kápolna 1895-ben épült neogót stílusban az 1846-ban megnyitott  temetőben.
1978-ban készült a templom előtt álló műkő keresztet, rajta fém korpusszal.
A kálvária a templomhoz vezető út két oldalán található,  14 db dombormű, műkő keretben  1938-ban Bakonyi Viktor szobrász által készített alkotások. A mai felújított formájában 2010 óta látható







2019. április 11., csütörtök

Nagybátony kálvária


Az ismertetőt és a fényképeket Pethő Máriának köszönöm !


Előre bocsátom, hogy kissé eltér a szokványos kálvária ismertetőktől ez az anyag, de számomra megdöbbentő volt, hogy ez a kis település hányszor volt képes, hányszor kényszerült lerombolt, leégett templomát újraépíteni. Nem  hinném, hogy ilyen múltja sok falusi templomnak van az országban.

A szent György  plébánia központja eredetileg a középkorban még népes Lengyend, nógrádi várföld volt. Utóbbinak Szt. Györgyről nevezett templomát 1332-ben említik. A török hódoltság korában Lengyend  pusztává lett, templomából csak romok maradtak, a plébánia székhelye a XVII. sz. végére már Nagybátony.

Nagybátony régi temploma 1688-ban még állott, 1699-ben már romos. Az 1720-as évek közepén az itteni anyaegyházban, melyhez Maconka még filiaként tartozott, a kőből épült templom és plébánia igen szegényes viszonyok között tengődött. 1735-ben a hívek új templomot emeltek részben a felsőlengyendi pusztatemplom romjának köveiből, valószínüleg a középkori templom felhasználásával.

Az 1746. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve arról tudósít, hogy a bátonyi templom 1744-ben a berendezéssel együtt leégett, csak a szentély maradt oly állapotban, hogy legalább misézni lehetett benne, de a boltozat megrepedt, nem volt se tető, se mennyezet, ideiglenesen náddal fedték be. A tűzeset során a hívek is súlyos károkat szenvedtek, nem volt erejük a templom újjáépítésére, a földesurak pedig – Gyürky György és a pásztói ciszterciták – nem mutattak erre hajlandóságot.

Az 1815. majd 1816. évi tűzvész csak paplakban okozott károkat. Súlyosabb volt az 1836 aug. 6.-i tűzesetből eredő károsodás: ekkor leégett az egész falu; a lakosság már azt fontolgatta, hogy áttelepszik más helyre, mert a szűk völgyben szorosan egymás mellé zsúfolt szalmafedeles házakat örökösen tűzveszély fenyegeti. Ezúttal leégett a templomtető a fa tornyocskával, és a különálló fa harangláb. Az égő mennyezet lezuhanva felgyújtotta a belső berendezést, a főoltárt, a két mellékoltárt, a padokat, orgonát stb.-t. Csak a szentélyboltozat, meg a puszta falak maradtak meg, erősen megrepedezett állapotban.

1837-ben Miksch Ferenc losonci építőmester a régi falakat felhasználva, Streimmelwőger Mihály egri építész tervei szerint helyreállította, felújította a templomot, melyet 1838 novemberében áldottak meg. Az 1882 jún. 17.-én kitört újabb tűzben 53 házzal együtt a templom, paplak, iskola tetőzete is leégett. A helyreállítást Staud János egri építész hajtotta végre.
Az átépített barokk templom műemlék jellegű. Szilágyi János freskóival, Apor Vilmos, Miszlényi Zoltán, Padre Pio és Szt. Fausztina ereklyéivel rendelkezik.

A templomot és a kaput 2014-ben újították fel. Sajnos nem került sor a stációk rendbe hozására. A 14 egyforma kereszt egyszerű fából ácsolt, fehér kereszttel a közepén. Kezdetén egy Mária a kis Jézussal szobor. Közben is látható egymástól távolabb, egy kis Jézus szíve és egy angyal szobor. Golgota és szentsír nincs. Helyette a kálváriát egy kékre festett fénykereszt mutatja.  A templom végében egy nagyon szép pléhkrisztus áll, hasonló a temető elején találhatóhoz.




           Fenti két kép innen:  




 

    


A fénykereszt





Kereszt a temetőben







2019. április 9., kedd

Dejtár kálvária



Az ismertető összeállítását és a képeket Pethő Máriának köszönöm !



Templomunkat 1810 szeptember 8-án, Szűz Mária születése napján szentelték fel. Ez a nap falunk búcsúja, Kis Boldogasszony, Kisasszony napja.  A templom alapjához szükséges köveket a drégelyi vár romjai szolgáltatták. A tető fedéséhez fazsindelyt alkalmaztak, amely ma már cseréptető. Egyhajós középtornyos jellegét tekintve, késő barokk épület. Belépve, megcsodálhatjuk a faragott domborműves XVIII. századi rokokó szószéket. A gyönyörű fehér márvány főoltárt, amelyet 1930-ban egy budapesti kőfaragó készített, két fehér márványszobor ékesíti, az egyik Szent Rozáliát, a másik Szent Sándor püspököt ábrázolja. Templomunkat több freskó is ékesíti. A főoltár mögötti falon Szűz Mária születését ábrázoló olajfestmény látható, amelyet Marton Lajos készített 1960-ban. Másik ilyen különlegesség az Utolsó vacsorát ábrázoló falfestmény, amelyet Csetényi Antal készített 1970-ben. A déli fal előtt helyezkedik el a Jézus szíve oltár. Figyelemre méltó a keresztút 14 állomását szimbolizáló dombormű sorozat, a szenteket ábrázoló üvegablakok, a fájdalmas oltár, a keresztelő kút, a gyóntatószék, valamint Szent István faragott szobra. A templomkertben végigjárhatók a keresztút stációkápolnái.

Pető Mária információi:


Sajnos, a stációk építésével kapcsolatban semmilyen adatot nem lehet találni. A keresztek építéséből arra lehet következtetni, hogy az 1920-as, 30-as években készülhettek. A stációsor körbeveszi a templomot a templomkertben. A domborművek azonosak a drégelypalánki stációk képeivel. A templom bejáratánál, és hátul a kertben is található egy-egy kereszt. Az egyik felirata szerint az I. világháborúban elhunytak emlékére lett állítva.

A stációfülkék téglából és műkőből épültek, tetejükön kőkereszt. A színes, puritán, de ugyanakkor hatásos domborművek üveg alatt helyezkednek el. A fülke alsó egy harmadában olvashatjuk az állomás, és a támogatók nevét.  Már ahol, mert sajnos, sok helyen hiányoznak.  Eléggé lepusztult állapotban vannak, néhol a kereszt is hiányzik. Golgota és szent sír nem található.



Templomkép: http://miserend.hu/templom/905

 

Az üveges stációképek photshop-os javítását "Debi"-nek köszönöm !