2014. június 11., szerda

Vác kertvárosi kálvária


A kálvária képeit FME-nek a stációképeket Pipulkának köszönöm.

A kálvária és a  remetelak története:  http://www.klvk.vac.hu/wiki/index.php/K%C3%A1lv%C3%A1ria

Az 1726-ban épült műemlékegyüttes Kálvária egy természetes domb tetején álló emeletes várszerű kerek épület, földszintjén egy kis kápolnával és a stációkkal.Vác 1600-ban készült látképén a mai Kálvária helyén kisebb erőd látható, amelyet egy 1686-os rézkarc tanúsága szerint nagyobb, tornyos építménnyé bővítettek.
1723-ban Schick János váci kereskedő, a császári hadak élelmiszer-, és felszerelés-szállítója alapítványt tett, a hagyomány szerint, elhunyt felesége emlékére, ezen a helyen Kálvária építésére. Lehet, hogy az egykori erődöt építették át és ennek köszönhető a Kálvária bástyaszerű, robosztus megjelenése. Falait az itt ritkán használt mésztufából emelték. A Schick család szolgálataiért nemes lovagi címet kapott az uralkodótól, VI. Károlytól. Címerüket, amely pelikánt, csillagokat és kalászokat ábrázol, a Kálvária lépcsőinek elágazásánál, a IX. stáció fölött láthatjuk.
A Kálvária első felújítása Tanács János kanonok-plébános kezdeményezésére 1870-ben, a második 1934-ben, a harmadik az 1990-es évek végén történt.

A környék kálváriái közül a váci a legrégebbi. Ezt a mintát követték az egykori budapest-józsefvárosi kálvária építői 1747-49-ben. Hasonló a 18. sz. második felében épült gödöllői és szentendrei kálvária is.
A váci kálvária-együttes tartalmazza a kálváriák valamennyi hagyományos elemét: gyülekezőkápolna, Szent Sír kápolna, Szent Lépcső, stációk, kálvária-jelenet és remetelak.
A Szent Sír kápolna a kálvária földszintjének belsejében van. Bejáratát régen rácsos vaskapu zárta le. Az oltár fölött a keresztrefeszített Jézust ábrázoló olajfestmény volt, kétoldalt pedig falra festett katonaképek.
A Szent Lépcső a kálváriák különleges része. Mintája a római Scala Santa, amelynek a 28 márvány lépcsőfokát a hagyomány szerint Szent Ilona császárnő hozatta át Jeruzsálemből Rómába. A váci kálvárián a 28 lépcsőfokot 7+7+7+6+1 megosztásban alakították ki, a 28. a tetőn álló keresztek előtt van.
Az 1934-es felújításkor 14 vörös műkő stáció került az épületre. Ezeket 1992-ben súlyosan megrongálták. Az 1. és 2. stáció a Szent Sír kápolna bejáratában, a 3.-tól a 8.-ig körben az épület földszintjének külső falában, a 9.-11. a szent lépcső melletti falban látható. A 12. eseményt, Jézus halálát, a tetőn álló szoborcsoport jeleníti meg. Levételét és sírba tételét a 13. és 14. stáció mutatja be az épület hátsó, levezető lépcsői mellett.

A tetőn kialakított kálváriajelenet eredetileg fából készült, 1738-ban cserélték ki kőszobrokkal. A Krisztus balján álló kereszten a gonosz latort, Gestast ábrázolták, aki nyelvet ölt rá és jobb kezével fityiszt mutat. Krisztus jobb oldalán a bűnbánó lator, Dimas, felnéz a Megváltóra. A keresztek között álló szoboralakok: Jézus anyja, Mária, János, a kedves tanítvány édesanyjával, Mária Szaloméval, és a bűnbánó Mária Magdolna.
A szobrok alkotóját nem ismerjük, de valószínű, hogy nem egy művész munkái, mert a mellékalakok nagyobb művészi értéket mutatnak, mint a kereszten függők.
A remetealak világi elemként csatlakozik a kálváriához. Az itteni épület parasztház szerkezetű volt, középen konyhával, két oldalt egy-egy szobával. Fa harangtorony állott mellette.
Az emeleten is stációk vannak, míg a tetőn a keresztre feszített Jézus teljes nagyságú alakja a két lator keresztje között. Lábánál Szűz Mária és Mária Magdolna életnagyságú szobrai.
 
 

 















(Ez a XII. stáció !)





Vác kálvária nagyobb térképen való megjelenítése

2014. június 5., csütörtök

Harc kálvária



A fényképeket FME-nek köszönöm.

Azt, hogy Harcon volt valamiféle kálvária, csak ebből az alábbi, véletlenül talált  képből következtettem, s amiatt került fel a listára, mert reménykedtem, hogy talán valamit még megtalálunk belőle  http://www.csatolna.hu/hu/tolnamegye/muemlek/kalvaria.shtml  - vagy talán épp foglalkoznak a felújítással, esetleg új építésével…


Az alábbi két - 2008-ban készült fotót "Elbi"-nek köszönöm:







„Az 1884-ben létesített „kálvária keresztek és stációk” Schneider Fülöp alkotásai…. „   http://harc.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=47&Itemid=69  - olvasom a falu műemlékeit bemutató írásban – jelen időben… ez is megzavart.
FME segítőtársam arrafelé járt és szomorúan tapasztalta, hogy a kálváriának nyoma sincs, a 3 kőkeresztből is csupán csak a középső áll… vagyis eltűnt egy kálvária, nyomtalanul, mindörökre.
Ilyenkor érzem, hogy van értelme ennek a blognak – a halódó kálváriákat legalább itt, meg tudja majd nézni az „utókor.”
Ha ugyan kíváncsi lesz rá valaki is…










Harc kálvária nagyobb térképen való megjelenítése

2014. június 2., hétfő

Borszörcsök kálvária



A fotókat "Debi"-nek köszönöm, azt pedig, hogy a hely megjelölése nélkül nemrég felkerült képeket felismerte, s a helymeghatározást megírta, "Múltmentő"-nek.


A kálvária nem régi, így hát története is rövid. Régóta tervezték, de  2008 körül határozott a település úgy, hogy kálváriát állíttat. Önkormányzati pénzből és magánszemélyek adományából jött össze a felállításhoz szükséges pénz. Bálint Árpád fafaragó művész által fából faragott jelenetek előtt járhatjuk végig Jézus keresztútját majd az út végén a kálvária kápolna várja a zarándokokat.


 



  

 

 


 





Borszörcsök kálvária nagyobb térképen való megjelenítése


2014. június 1., vasárnap

Paloznak kálvária


A képeket „BolyaK”-nak köszönöm.

„Márffy István grafikus kezdeményezésére a paloznaki családok támogatásával épült meg az 1990-es években a paloznaki kálvária.
Az alapító családok gondozzák a stációkat” – írja a http://www.szalezianum.hu/adatbazisok?kid=27
Sajnos némelyik képre ráférne a csere, vagy a stációbelsőkre egy kisebb javítás...  - kár értük !


















Paloznak kálvária nagyobb térképen való megjelenítése


Várpalota H kálvária


A régi kálvária Várpalota és Inota között lévő dombon volt, amit a palotai hívek 1874-ben építettek át 200 korona alapítvánnyal. 
Az akkori kálvária 3 kőkeresztből állt, középen a megfeszített üdvözítő szobra, jobbról és balról a latrok képeivel. Krisztus keresztje alatt a boldogságos Szűz Mária és Mária Magdolna kőből faragott szobrai álltak. 

A keresztút nagyon távol feküdt a községtől, ezért 1916-ban áthelyezték a Felső-major és a temető által határolt belterületre és teljesen újjáépítették. A 3 keresztet Simon János állíttatta, míg a stációkat palotai családok adományozásból építették. Alapítólevelét Hornig Károly bíboros-püspök 1916. február 8-án hagyta jóvá. Ez a helyszín sem volt szerencsés választás. Környezete kopár kőbánya volt. Kerítését a világháború után a környéken lakók szétszedték és eltüzelték. A harcok során a nagykereszt találatot kapott és elpusztult. Ezt 1946-ban Simon József várpalotai lakos egy új kereszttel pótolta, de a korpusz már nincs rajta. A gondozatlan kálvária stációinak öntöttvas domborműveit az utóbbi években fémtolvajok több ízben ellopták. Vagyonvédelmi okokból szedték ki a stációkból a domborműveket és helyezték el a Nepomuki Szent János Római Katolikus Iskola udvarának támfalábam, a templom szomszédságában.

Az alábbi képeket Dénes Ildikónak köszönöm:






Az alábbi fotókat "Debi"-nek köszönöm. A VIII és XII stációkép tönkrement - azért hiányzik a sorozatból.



 





 Ilyen volt régen a kálvária:

http://varpalota.utisugo.hu/latnivalok/kalvaria-varpalota-87644.html

 
 Az alábbi  képeket „BolyaK”-nak köszönöm (2014-es képek a régi kálvária helyszínéről)











Várpalota kálvária-képek jelenlegi helyszíne nagyobb térképen való megjelenítése


Várpalota kálvária nagyobb térképen való megjelenítése