2019. március 29., péntek

Isztimér kálvária


A fotókat Börzseiné Frés Editnek köszönöm !

Isztimér Székesfehérvártól 20 km-e található zsákfalu. Ahhoz képest, hogy 1000 fő körüli a lakossága, igencsak messzire nyúló történelmi háttere van. A kálvária adatainak keresése közben találtam egy igen részletes és érdekes tanulmányra – s bár a kálvária vonatkozásában szinte semmi nem derült ki belőle, de nagyon értékes, érdekes adatok olvashatók itt a településről – ha ugyan érdekel ez valakit:
Története hűen tükrözi Magyarország világtörténelmi hányatottságát…

A kálvária  a  044  hrsz-u területen, a falutól kissé távolabb található dombocskán áll, sohasem építették meg teljesen, a háború alatt megsérült,  romos állapotban van, hiányos stációkkal.
Kálvária  körül  kijelölt  különleges  terület helyi régészeti  érdekű   területnek   minősül. 




 

 
  


 







2019. március 20., szerda

Győr káptalandombi kálvária

A képeket és az infót Pethő Máriának köszönöm !

Győr belvárosában 2019-ben új kálváriát avattak.
A keresztút elsődleges, evangelizációs célja mellett különleges művészi értékkel bír, hiszen különböző technikával dolgozó helyi alkotók együttműködését tükrözi.
A keresztút állomásait hét dombormű, két grafika és öt festmény alkotja. A kálvária elhelyezése egy 1 kilométer kerületű kör határvonalán van, amely a győri Nagyboldogasszony-székesegyháztól indulva érinti a Dunakapu teret, a Széchenyi teret, a Bécsi kapu teret, majd a Székesegyházhoz érkezik vissza.
A kálvária megáldására április 15-én, nagyhétfőn 17 órakor került sor.






 








A túlságosan is modernre sikeredett kálvária technikai okok miatt teljesen élvezhetetlen. Néhány képet tudok csak csatolni a végleges helyükre került képekből, köszönet az ismételt felkeresésért Pethő Máriának.

"Alig lehet megtalálni egy-egy állomást, hiába van alul a térkép.
A falból kb. 25 cm-re emelkedik ki a szürke  keret. Egyedül a karmelita templom oldalán lehet észrevenni. A benne lévő képek pedig szinte egyáltalán nem láthatók.
Állítólag éjjel meg van világítva.
Sajnos, fenti okok miatt csak néhány fotó van a stációkról…."










Lebó Ferenc: Mindenki Krisztusa






Az alkotók nevei a stációk sorrendjében, a technika  és a helyszín megjelölésével:

I. Az ítélet
Alkotó: Lipcsey György
Technika: kisplasztika
Helyszín: Káptalandomb 9.
II. Jézus  elindul a kereszttel
Alkotó: Kurcsis László
Technika: grafika
Helyszín: Káptalandomb 15.
III. Jézust a kereszt földre sújtja
Alkotó: Babos Éva
Technika: festmény
Helyszín: Jedlik Ányos utca 3.
IV. Anyám, eljött az én órám
Alkotó: Csizmadia István
Technika: festmény
Helyszín: Dunakapu tér 6.
V. Te is Simon lehetsz
Alkotó: Kurcsis László
Technika: grafika
Helyszín: Apáca utca 12.
VI.Veronika kendőt nyújt Jézusnak
Alkotó: Lebó Ferenc
Technika: kisplasztika
Helyszín: Apátúr-ház
VII.  Jézus másodszor esik el
Alkotó: Csurák Erzsébet
Technika: festmény
Helyszín: Liszt Ferenc utca 1.
VIII. Magatokat és gyermekeiteket sirassátok
Alkotó: Kis Péter
Technika: kisplasztika
Helyszín: Szent Mór Bencés Perjelség
IX.Jézus harmadszor is elesik
Alkotó: Kis Péter
Technika: kisplasztika
Helyszín: Baross Gábor út 4.
X.Jézust megfosztják ruháitól
Alkotó: Horváth Ákos
Technika: kisplasztika
Helyszín: Kármelhegyi Boldogasszony-templom
XI.Nem a szegek, a szeretet tartotta a kereszten
Alkotó: Szabó Márton
Technika: kisplasztika
Helyszín: Bécsi kapu tér 11.
XII.Jézus meghal a kereszten
Alkotó: Borbély Károly
Technika: festmény
Helyszín: Káptalandomb 2.
XIII. Jézus holttestét anyja ölébe teszik
Alkotó: Lipovics János
Technika: kisplasztika
Helyszín: Káptalandomb 3.
XIV.  Jézus holttestét sírba helyezik
Alkotó: Babos Ágnes
Technika: festmény
Helyszín: Nagyboldogasszony-székesegyház


Pári kálvária

A fényképeket „Debi”-nek köszönöm !

A településről már a 14. században említést tesznek pápai adókönyvek, de nevét feltehetően a 16. század közepén itt élt nemesek, Johann és Simon Paari után kapta.
A török uralom után elnéptelenedett Páriba is németek települtek 1726-ban a Fekete-erdő és Baden-Würtenberg területéről, akik kitartó szorgalommal és kemény munkával tették élhetővé az elhanyagolt területeket.
Az 1945-ben kényszermunkára hurcolt, illetve a három évvel később kitelepített németajkúak többsége soha nem térhetett vissza szeretett szülőfalujába. Házaikba felvidéki magyar családokat telepítettek.

Pári lakossága kezdetektől katolikus vallású. Az egykori fatemplom helyén 1767-ben emelték a mai háromhajós, félköríves szentélyű barokk stílusú templomot.
Mint majdnem minden svábok lakta faluban, itt is volt stációs kálvária. Információink szerint azonban ezt, amikor „nem volt divat” vallásosnak lenni, tönkretették, a stációkat eldózerolták. Alig maradt meg a régi stációoszlopokból valamennyi. Az „új” kálváriára ezeket a megmaradt darabokat helyezték vissza. Kérdés, hogy most már akkor örökre ilyen marad a pári kálvária ?
Egyébként a település déli részén emelkedik a Kálvári-domb, ahonnan csodálatos látvány tárul elénk. A padokon megpihenve élvezhetjük a természet nyújtotta szépséget és nyugalmat és elgondolkodhatunk a világ dolgain….
(http://www.pari.hu/index.php?s=47



Hegyet kell mászni, hogy felérjünk...






Sajnos csak ennyi maradt a régi kálváriából....

 






A hajdani kálvária "maradékai"