2019. május 29., szerda

Recsk kálvária


Az ismertetőt és a fotókat Pethő Máriának köszönöm !


A kálváriáknak is megvan a maguk kálváriája. Így lehetne röviden összefoglalni a recski kálvária történetét.  A kálvária területe gróf Barkóczy Sándor és felesége tulajdona volt. Az első kereszteket ők állíttatták kb. 1910-ben.  Az erdejükből vágatták a fákat, ácsmesterek ingyen faragták, és lóval húzták fel a hegyre.
A gróf 1942-ben adta el a kastélyt az irgalmas nővéreknek. A németek 1944-ben kivágták a kereszteket. 1945-ben lett újra felállítva. 1968-70 körül Kiss Pál plébános idejében Pócs József újította fel.
A gróf kápolnát is építettet a zsidó temető felett Jézus szíve titulussal. Ennek oltára bekerült az új templomba.  Az Ávós-katonák a kápolnát szétbontották és a kriptát is  az 50-es években.

Ma elhanyagolt állapotban van a kálvária domb, a kálvária keresztek megközelíthetetlenek a bozótos miatt. Itt régebben sem voltak stációk, csak a 3 kereszt.  
Az egyházközösség tervezi a rendbetételét. Hagyományt szeretne teremteni: minden évben virágvasárnap előtti szombaton keresztúton felmenni és imádkozni a Kálvárián. Terveik arra irányulnak, hogy ez egy közös, ökumenikus ima-alkalom legyen a községünkben élő összes keresztény embernek: reformátusoknak, evangélikusoknak és baptistáknak.

A temető aljában, egy vonalban találhatók a stációk nagyon szép diófasor alatt. Ez utóbbi már 1930-ban állt. Ezen dátum előtt épülhetett a kálvária. A stációfülkékben a már több helyen látott (Szob, Székesfehérvár, Bakonybél stb.) öntött vas domborműveknek  mészkőből, vagy jobb minőségű alapanyagból készült változatai láthatók.
Felújítása  2010-2011-ben  történt. Ez csak a domborműveket érintette, a fülkék rossz állapotban vannak.
Virágvasárnap 1930-ban már itt kint volt a keresztútjárás.
A kálváriához tartozó keresztek, ill. szentsír nincsenek a temetőben. 















A ma bozótos Kálvária fotója:  www.recsk.hu/?module=news&action=show&nid=173835 (Sajnos jobb minőségű képet nem találtam a neten...) 




Recsknek  1696-ban már temploma volt, a mai templom 1891-ben épült. A középkori római katolikus templom (amelyet Szent György tiszteletére szenteltek) tornya még a 19. század végén is épségben volt. Ekkor Kis István pesti építész egy új templom építésére tett javaslatot. A mai komplexum az ő tervei alapján 1891-ben épült meg szent István tiszteletére. 









 

2019. május 25., szombat

Csoma (motoros) kálvária


A képeket "Debi"-nek köszönöm !



A szerény kis kálváriát azzal a céllal hozták létre 2009. nyarán, hogy a tátrai Jelképes Temető mintájára közös emlékhelyül szolgáljon a közlekedési balesetben elhunyt motorosoknak. A központi keresztre erősített alkatrész erre utal. A létrehozók álma az volt, hogy mint az igazhitűek a mekkai zarándokhelyet, minden motoros életében egyszer igyekezzen felkeresni, és hite, vérmérséklete szerint emlékezzen, rója le kegyeletét.

Több helyen is léteznek közlekedési baleset áldozatainak emlékhelyei köztük külön motorosoknak is. Ezek többnyire egy konkrét balesettel összefüggésben állnak, és vannak országosan ismertek is, mint az alsóőrsi vagy szatmárhegyi emlékmű. A hatvani motorosok egyesülete a Kékesen hozott létre olyan általános érvényű szimbolikus temetőt, amelyhez rendszeres a motorosok zarándoklata. Ilyen igénnyel létesült a csomai emlékhely is. A csomai kápolna nem nyújthatja azt a környezetet, amit az ország egyik legnevezetesebb kirándulóhelye, de a széles rét és az erdő határán megbúvó Kálvária magánya alkalmat nyújt arra, hogy a motoros (és nem motoros) látogató számvetést végezzen magában, elgondolkozzon a balszerencse és a felelőtlenség következményeiről. Az emlékhely kimondott célja ráébreszteni a közlekedőket a szabályok tiszteletben tartására.



Jókút-kápolna

Csomától délre, a Kapos-síkság és a csomai szőlőhegy beerdősült lábának találkozásánál áll a Segítő Szűzanya Kápolna, amelynek közismert elnevezése -Jókút kápolna- a közelében fakadó forrás nevéből ered.
A kis kápolna nem túl régen, 1946-ban épült egy régi, fából emelt kápolna helyén. Ez a fakápolna a környékbeliek körében (Csoma, Szabadi, Attala) mélyen tisztelt búcsújáró hely volt, és ez a hagyomány fennmaradt az új kápolna létesítése után is.

Ismertető  innen: 
https://www.geocaching.hu/caches.geo?id=4409 
http://www.videki-elmenyek.hu/helyi-ertekek/jokut-kapolna-63.html

















2019. május 20., hétfő

Karácsond kálvária


A fotókat és az ismertetőt Pethő Máriának köszönöm !
 
A településen ősidők óta van emberi élet, az első hiteles oklevél 1323-ból említi Karachund néven. Az Aba nemzetség szállásbirtoka volt, majd leszármazottaik, a Csobánkák birtokolták, 1325-ben a Kompolti családnak adományozták, majd királyi birtokrész lett.
A törökdúlás után 1549-ben 19 lakott és 3 néptelen ház állt itt, 1770-es évek körül is még csak kisszámú magyar lakta a települést.
1871-től a falu nagyközségi rangra emelkedett; a XX. század első felében is nagyközségként szerepel a gyöngyösi járás területén. 1950-től önálló tanáccsal bíró község, majd 1984-től Gyöngyös városkörnyéki községe.

A temető a Szabadság út 28. szám alatt, a falu külterületén található,  mely területet Orczy János ajándékozta a falunak.
A  temetőben két oldalt, egymáshoz elég közel helyezkednek el a stációoszlopok (15 db) téglából rakott, riolit terméskő lábazatúak. A fülkék sárgák, csúcsívesek, tetejükön érdekes  formájú kereszt van.

Kálvária képei a keresztút jeleneteit ábrázoló műkő domborművek. A stációoszlop teteje bádogozott timpanon, csúcsán kis kereszttel.
A bejárattal szemben, a stáció sor végén, a XV. fülkében, a sírban fekvő Jézus fehér szobra látható. Ez a stáció nagyobb méretű, kápolnaszerű.
Sajnos, a domborművek alkotóját nem ismerjük.

A Kálváriát 1938-39-ben építették. Megrendelője a karácsondi Fehér (Hevesi) József, aki végrendeletében meghagyta, hogy a vagyona nagyobb részéből épüljön a temetőben kálvária.
Stációk szépen fel vannak újítva, kovácsoltvas ablakkal védve.
Keresztek és temetőkápolna nincsenek. 
Egy szép, régi kereszt található a stációsor szomszédságában, régi sírhelyek között, melynek évszáma 1893.
























2019. május 19., vasárnap

Mohács Csatatéri Emléktemplom kálváriája


A Csatatéri Emléktemplom vagy más néven Fogadalmi templom építése páratlan nemzeti összefogással valósult meg. A kezdeményezők célja egy, a mohácsi csata hőseinek méltó emléket állító nemzeti emlékhely létesítése volt.
Az épület alapjaiban háromezer magyar község, ötvenkét város és huszonöt megyeháza udvarából felvett egy-egy kg-os emlékföld-csomagokat helyeztek el, jelezve ezzel nemzetünk összefogását. A bizánci stílusú katolikus templom építése 1929-ben kezdődött.




Árkay Aladár (1868-1932) és Bertalan (1901-1975) mérnöki tehetségét dicséri az ország első betonhéjazatú építménye. Az íves oldalfalakat Árkayné Sztehlo Lili (1897-1959) művészi munkái, a középkori székesegyházakra emlékeztető  impozáns üvegablakai díszítik. Ezek Johann Hugó (1890-1951) pécsi üvegfestő kivitelezésében készültek.

A kupola nonfiguratív ábrákkal teli ablakai Michael Gaussling német üvegművész alkotásai. (1984)

A főoltár mögött a szentélyt díszítő üvegablakok hét újszövetségi jelenetet illusztrálnak (Angyali üdvözlet, Mária látogatása Erzsébetnél, Jézus születése, Menekülés Egyiptomba, Jézus a kereszten, Jézus levétele a keresztről, A Szentlélek eljövetele) és kettő pedig  Mária mennybevitelét és megkoronázást.

 


 
 A templom előterében a baloldalon emléktábla tájékoztat az alapkő letételről,  és az 1986-ig történt külső és belső művészi kialakítás legfontosabb eseményeiről.

A padlózat mozaiklapjainak színe a véres csatateret jelképezi. A padok között elnyúló fekete kereszt a másfél évszázados harcok, szenvedések szimbóluma, a körülötte elhelyezett 15 fehér kereszttel együtt. Itt a fehér annak a hitnek és reménységnek a kifejezője, amely folyamatosan megvolt: a nemzet megszabadul és tovább él.
https://pecsiegyhazmegye.hu/hirarchivum/1963
A templomot 1940. augusztus 29-én szentelte fel Virág III. Ferenc (1926-1958) pécsi püspök.
A kupola 30 méter magas és 20 méter a szélessége, az 1227 négyzetméter alapterületű templomban 3600 ember fér el egyszerre.
A templom védőszentje a Magyarok Nagyasszonya.

További részletek és ismertető itt:

(Az üvegablakok fényképezése nem volt könnyű feladat – olyanok lettek, amilyenek, többre nem telt tőlem…)






A kálvária stációk jelenetei a földszinti üvegablakokon vannak megörökítve: 







Mellékoltárok:







Freskók:




Az orgona a kóruson:


Csak érdekességként megmutatok egy 1928-as tervrajzot a templomról: