2015. július 13., hétfő

Csehimindszent kálvária



A fotókat „Debi”-nek köszönöm !

Csehimindszenten 2014-15-ben a templom és egész környezete megújult,  magánszemélyek és az állam adományának segítségével. A templom körül megépült egy új kálvária is. A stációk domborműveinek és a képek alatt kis tábláknak alkotója/készítője Szabó Imrefia Béla. A táblákon II.János Pál, XII Piusz és Mindszenty József gondolatai olvashatók.




Az alábbi szép képekre Pető Mária hívta fel a figyelmemet, ezúton is köszönöm. A fotók eredeti helye: http://epiteszforum.hu/galeria/templomfelujitas-es-kalvaria-epitese-csehimindszenten/177533











2015. július 12., vasárnap

A kálvária hiányos - vagy semmi nincs belőle



Az alábbi kálváriáknál hiányok vannak. 
Megköszönöm, ha valaki tudja pótolni ezeket !



Nagygyimót H            képek
Pázmánd H                képek
Sóly H                       képek
Szentbékkálla H         nem készek még a képek
Tápé Öregtemető       képek
Zsámbék H                képek



Semmi nincs belőle a blogon:

Hévíz                         tervezett 
Magyarszék(Sikonda)  tervezett
Pilisszentlászló            tervezett
Veszprém                   tervezett

2015. július 7., kedd

Madaras kálvária


Az alábbi összeállítást Nothof Évától kaptam, ezúton is nagyon szépen köszönöm fáradozását!

  Madaras községben állított kálváriáról 1937-ben így írt a Historia Domus:
„A templomtéren a községháza mellett a római katholikus iskola épülete és ha az úgynevezett >Főlvég< felé tovább haladunk a nagy utcán, amely irányban a templom homlokzata is néz a kántori lakás és a hozzá tartozó 900 négyszögöl konyhakert mellett elhaladva a kálváriára jutunk.
Tizennégy stáción kívül az Üdvözítő keresztje található, ezen a drót-kerítéssel körülvett csekély emelkedésen, amelynek legvégén egy kis kápolna fülkét találunk. Ősrégi és községi közterületen fekszik a madarasi kálvária, amelyet már az 1829 évi Visita Canonica függeléke is fölemlíti. A Szent Kereszt szobrát a fájdalmas Szűzanya, Szt. János és Mária Magdolna szobra veszi körül. Kezdetleges alkotmányok. A Kálváriát körülvevő akácost a község hasznosítja. A régi följegyzések szerint a Kálváriát Madaras község közönsége létesítette.”

Az 1829-es Canonica Visitacio függelékében említett kálvária minden bizonnyal Madaras újratelepítését (1787) és a falu templomának felépítését (1799) követő években készülhetett el.

Erre utal Válics János plébános 1882. május 13-án írt levele, melyben arról tájékoztatja az Érseki Hatóságot, hogy „a madarasi Kálvárián levő három kőkeresztnek és sz. sír helyiségnek mindeddig, mintegy 60 év lefolytáig semmi alapítványa nem levén, Bíbornok-Érsek úr Ő Eminenciájának még 1878. december 28. az almási esperesi hivatalhoz intézett s velem közlött kegyes meghagyása értelmében nem szüntem meg fáradozni, hogy e czélra valamely alapot teremtsek, míg végre szerencsés voltam Latinovics Illés úr Ő nagyságától a jelzett czélra alapitványképen 100 frt-ot v.e. kieszközölni.”
A levél megerősíti a kánoni látogatás jegyzőkönyvében leírtakat is, mely szerint a településnek már az 1820-as években volt kálvária-kertje.
A plébános töretlen fáradozását bizonyítja az 1882. június 23-án keltezett levél, melyben értesíti feletteseit, hogy sikerült az itteni kálvárián Krisztus keresztútjának emlékére tizennégy állomást felállíttatnia.

1902-ben, Szalay Károly adminisztrátor a fakeresztecskékkel díszített kálváriai stációknál a keresztutat kánonszerűen felállíttatta. A megáldásra a Szent Ferenc rendi pátereket kérte fel. A kálvária területének körülkerítése azonban továbbra is elmaradt. A tizennégy stációból álló keresztutat egészen a kápolnáig árokkal és ritkás gledícsia, más néven krisztustövis sövénnyel vették körbe. A megáldott helyet azonban a katolikus hívek legnagyobb megbotránkozására, a környező házak lakói egyre inkább állataik szabad legeltetésére használták. A tisztaság és a rend megőrzése, valamint a szobrok megóvása érdekében Novák Ferenc 1913. május 15-én keltezett levelében engedélyt kért az Érseki Hatóságtól a terület drótsövénnyel való bekerítésére. A sodronyfonat rögzítésére szolgáló 2,20 méter magas akácoszlopokat Vinkó János madarasi lakos 1,80 korona fillérért ajánlotta fel.
Novák Ferenc plébános 1913. október 8-án írt levelében olvashatjuk, hogy a madarasi katolikus hívek adakozásából a kálvária-kertben 700 korona költséggel elkészültek és elhelyeztettek a vérrel verítékező és imádkozó Jézus, valamint a vigasztalás angyalának szobrai.

Az 1914. január 3-án keltezett alapítvány alapján idős Burányi István madarasi lakos 108 korona alapítótőkét tett le a madarasi plébánia pénztárába abból a célból, hogy annak 6%-os kamataiból a „madarasi rk. kálvária kertben általa és a hívek által állított vérrel verítékező Jézus és a vigasztalás angyala szobrai gondoztassanak és fentartassanak.” 
                                                       ***************
Sajnos a fent írtak csak a kálvária régmúltjára vonatkoznak.  1914 utáni feljegyzés nincs, csak az van, amit ma is látni lehet: tönkrement, elhanyagolt, elhagyatott a terület, az egész kálvária.


A fotókat „Babarci tekergő” készítette, köszönet érte !

A video lejátszásához Google Chrome szükséges !


























2015. július 6., hétfő

Monor kálvária




A fényképeket Dénes Ildikónak köszönöm  !


(Itt a 2010-es év májusi beszámolójában olvasható ez a szöveg.)

„Monoron az 1920-as években Kampfl József kőfaragó készített ilyen Kálváriát, amit a katolikus temetőben állítottak fel. A képek időközben tönkrementek, egyes stációk is megrongálódtak. Sokáig úgy tűnt, ez már így is marad. Tavaly (2009)merült fel az igény bennünk, amikor a Rácz kápolnát felújítottuk, hogy talán a kálvária felújítása sem lehetetlen.
Kampfl János kőfaragó önzetlen segítségével elkezdődött a munka. A stációk képeit Kampfl Márk János készítette.

A 14 állomásból csak 10 állomásnak van meg az eredeti tartó része. 4 állomás ideiglenesen van kialakítva.
Köszönet érte a készítőknek és a támogatóknak.

Őszre remélhetőleg elkészül a 4 hiányzó stáció. Meglepetésként pedig szeretnénk elkészíteni a 15. állomást, amelyet a kápolnában helyezünk el. Ez a feltámadott Krisztust fogja ábrázolni. Hisszük ugyanis, hogy a keresztút vége nem a sír, hanem a feltámadás.
Segítsen bennünket ez a kálvária, hogy saját keresztutunkat a feltámadás hitével járjuk nap mint nap. Isten áldását kérjük mindennapi keresztjeink viseléséhez.

Dr. Csáki Tibor plébános”



A felújított stációoszlopok (4,5,7,10,14) más formájúak



Bal oldalt van az I. jobb oldalt a XIV. stáció
















Itt a bal oldali a XIV. és jobb oldalt az I. stáció


A stációsor végéről visszanézve a kápolnáig: jobb oldalt a VII. bal oldalt a VIII. stáció