2015. május 30., szombat

Szentgotthárd Kethely kálvária



Az információkat Heiter Róbert Gottfried szentgotthárdi káplántól kapta Pető Mária - köszönet érte !

Rábakethely területét a szentgotthárdi ciszterci apátság birtokolta hosszú időn keresztül a Rába jobb partján.  A templomot még az Árpád-korban építették a környék legmagasabb pontjára a 256 m magas templomdombra. Eredeti stílusa román, később gótikus, majd a XIX. században eklektikus stílusban építették át.
A falu első írásos említése Kedhel 1350-ből, mivel vásártartási joga volt, és keddi napokon került sor a vásárokra. A faluban már az Árpád-korban állhatott templom, ugyancsak a mostani Mindenszentek-temploma helyén. A rábakethelyi kegyhely hosszú évszázadokon át a vendvidéki és más környékbeli falvakat fogta össze.Templomát az 1200-as évek végén emelték román stílusban a 256 m tengerszint feletti magasságú templomdombon. A bejáratnál eredeti formájukban láthatók a karzat tartóoszlopai. Temetője a kezdetektől a templom körül található.
1493-ban felújították, de a törökök lerombolták. Újjáépítése neogótikus stílusban történt, de román stílusú oszlopai ma is láthatók. 1605 és 1677 között, amikor Szentgotthárdon nem volt templom, a hívek Kethelyre jártak. Volt idő, amikor egyházilag 12 falu tartozott kethelyi plébániához.A templomot 1931-ben restaurálta Megyery Mayer Antal festőakadémiai tanár és öt növendéke. A falfestményeken az egyházművészetben annyira elhanyagolt Mátyás kori reneszánszot varázsolták vissza: a Mindenszentek oltárképében kifejezett gondolatot vetítették ki az egész templomra. Oltárán a megfeszített Krisztus látható a magyar szentek imádásával.  A szentélyben a magyar szenteket ábrázolták, Patrona Hungariae-vel az élén, valamint szent Istvánt és szent Erzsébetet.
A temetőkertben lévő kálvária barokk stílusú. Tetejét cseréppel borították. Hozzákapcsolódik a kápolna és a Golgota. Ez utóbbi 3 fakeresztből áll, tetején cserépborítással. Rajta festett corpusok. A téglából épült stációfülkék üvegképeit Horváth Barbara készítette még diákkorában,  2003-ban. A Kálváriát 2006-ban újították fel.
A templomdomb tövében kis tér viseli Brenner János nevét, aki  Mindenszentek-templom káplánja volt.  A mártír pap emlékére 1993-ban kápolnát emeltek, boldoggá avatása 2018-ban történt.
Az „ördög” nem nyugszik Rábakethelyen: 2008. december 5-én ismeretlen tettesek összetörték a temetőkerti kálvária mind a 14 stációjának üvegfestményeit. Ezeket azonban ismételten kijavították.


Egy nagyon régi kép:

https://kalvariatemplom.hu/images/dynamic_lists_onepage/9/f/2/9f2c972d.png

Az alábbi  fotókat „bolyak”-nak köszönöm !




  



 


 



  

  

  


 


2015. május 27., szerda

Zalalövő Borosán-völgyi kálvária


A képeket „bolyak”-nak köszönöm !

Az alábbi ismertetőt innen hoztam:
„A Borosán-völgy Zalalövő központjától nem túl messze, egy szép bükkös erdőben található. Jó vizű forrása körül a háború után kiépítettek egy szakrális emlékhelyet (amely egyúttal víznyerő helyként is szolgált), hálából, hogy véget ért a második világégés. A völgy mindig kedvelt búcsújáró hely volt, a helybeliek itt tartották a Sarlós Boldogasszony búcsút minden év július másodikán. Ősszel is rendeztek egy búcsút, ezt főként a cigányság tekintette saját ünnepének.
A rendszerváltás után, 1992-ben egyházi és világi összefogással, civil szervezetek és családok közreműködésével kitisztították a forrás környékét, és felújították, majd felszentelték az erdőben felállított stációkat. Az ezredforduló után azonban lassacskán elhanyagolttá vált a terület, a stációk közül is jó néhány tönkrement, fa dőlt rá vagy vandálok tettek kárt benne.
Azóta megtörtént a keresztút állomásainak helyreállítása, (2011-ben) s a forráshoz vezető lépcsőt is rendbe hozták vállalkozói segítséggel.” 
















A téli képeket és az olvasnivaló ajánlatot "Strombus"-nak köszönöm:





https://www.zaol.hu/zalalovo/zalalovo-bucsujarohelye-szent-kut-erdei-oltar-es-kalvaria-1717033/


2015. május 26., kedd

Érsekvadkert kálvária




Lukács András plébános úrnak nagyon szépen köszönöm a szöveges ismertető összeállításához küldött anyagot és segítséget.

A Págyor Lászlóné Vitéz Mária összeállításában elkészült "Az érsekvadkerti Fájdalmas Szűz Mária kálvária-kápolna 100 éves történetéről (1868)1904-2004"  című anyagból vettem a következő adatokat:

„1900 körül néhai Trubin Albert vadkerti lakos életének utolsó napjaiban csekély vagyonából 400 koronát hagyományozott Vadkert községnek, hogy abból "Jézus szent nevének emlékére kálvária építtetnék az illető községben" Azonban tudta, hogy ez az összeg nem elegendő a cél megvalósításhoz, ezért  felkérte a római katolikus híveket,  hogy adakozzanak „e szent célra lehetőségük szerint, istentől várva annak bőséges jutalmát.”

Az építkezés megkezdésének tényleges  időpontja  ismeretlen. A meglévő adatok alapján 1904-től követhetjük nyomon a kápolna építésével kapcsolatos bevételi és kiadási adatokat. Kristók Imre földbirtokos mint  „kálvária kezelő és mint építőgondnok” irányította  és intézte a gazdasági ügyeket az egész építkezés ideje alatt. Az Esztergomi prímási levéltárban található meg az a levél, melyben 1904 őszén kérte Dr. Kürtössy József helyettes plébános úr a kápolna felszentelését. Részletek leveléből:

„Az 1868-ban alapított…. Fájdalmas Szűz Mária kápolnát 15.000 korona költséggel és mérhetetlen  áldozattal restaurálták illetve tőből újjáépítették…….a kápolna körül kőből épült 14 fülkében szabályszerű fakeresztekkel ellátott 14 stációképet helyeztek el….

"A kálvária szentelése 1904 október 23-án történt meg, melyet Kohl Medárd püspök, prímás helynök végzett. Az ünnepélyt a Balassagyarmati Dalárda tette színesebbé.

…..1943-ban történt meg a kápolna és a kálvária első nagy felújítása. A munkálatokhoz nagy mértékben hozzájárultak adományaikkal a hívők.
1965-ben a kápolna is és a stációk is újabb felújítása vált szükségessé,  1971-79 között erre ismételten sor került, majd 1993-ban ismételten javították felújították a kápolnát.

2004-ben restaurálták a stációképeket, a 14 képből 11 kép eredeti, és 3 rossz minőségű utánzat volt, ezért ezek helyett az eredeti stílusban új képeket készített Adorján Attila festőművész.  A kálvária szegletében áll a Búcsúztató kápolna, melyben az a fából faragott jelenet látható, ahol Jézus elbúcsúzik Édesanyjától. Ezt Krauser József selmecbányai szobrász készítette."

                                        ***********

A historizáló stílusban, 1904-ben épült kálvária műemléki védelem alatt áll. A kertben álló együttest a domb tetején álló kápolna az előtte álló feszület és szabadtéri szószék, valamint a kert két oldalán elhelyezett stációk alkotják. A stációk lépcsőzetes-íves oromzatú téglaépítmények, fülkéjük fémajtóval zárható.

                                    ************** 


2018-ban Lukács András atyától kaptuk az alábbi információkat:
2016-ban újra felújították az egész  kálváriát:  az épületek és a stációk sárga szín helyett szürke-fehér színűek lettek. Amikor a stációkat hozták rendbe, megjelentek  az eredeti adományozók nevei.

Az egész kálvária létrehozása, többszöri felújítása az érsekvadkerti hívek áldozathozatalára és mély hitére utal. Itt  nagy szeretettel és odaadással gondoskodnak a szent helyről.
 

A Fájdalmas Szűz Mária  kápolna szintén1904-ben épült. Az oltár  szobra fából készült a müncheni Mayer-féle királyi, Udvari Műintézetben a két angyallal együtt. Alatta a Szentsírban fekszik Jézus, de csak Húsvétkor látható. A többi szobor festett gipsz.

A kápolna előtti kőkereszt mellett még régebben megvolt a két lator keresztje is /ld. a képeslap fotója/. A hívek állították Isten dicsőségére 1918. szeptember 14-én /Fájdalmas Szűz Mária ünnepén/.

A kálvária legértékesebb része a műemlékvédelem szerint is a Búcsúztató kápolna, amely selmecbányai mintára készült. Belül Jézus búcsúzik  30 évesen édesanyjától.  Mögötte az egész világot jelképezik a háromkirályok és egy rabszolga  fából faragva. Ezt  1905. május 10-én szentelték fel.  A háborúba menve itt búcsúztatták el a falu katonáit.


Az alábbi képeket Pető Máriának köszönöm: 


 
A Búcsúztató kápolna domborműve

 
Egy régi felvétel a kálváriáról















Az alábbi fotókat Horváth Anikó 2015-ben készítette, köszönöm, és nem töröltem, mert dokumentálja, milyen volt a kálvária a felújítás előtt. 





   


Ezeket az alábbi  képeket innen hoztam: http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6591


(Megjegyzés: A kálvárián az öreg fákat 2015-ben kivágták.)