2018. december 17., hétfő

Kecskemét Szentháromság temető kálvária


Az ismertetőt és a képeket Pethő Máriának köszönöm !


A kecskeméti Szentháromság temető Kecskemét város egyik lezárt temetője 1960 óta és 2006-ban kezdték rendbe hozni.  Az Árpádvárosban, a belvárostól déli irányba található. Jelenlegi státusza kegyeleti park. Az önkormányzati és egyházi tulajdonban lévő temetőt a Kecskeméti Városgazdasági Kft. üzemelteti. Területe 12.66 ha (126600 m²).
Innen Katona Józsefet, Mathiász Jánost, Hajagos Illést, Kada Eleket, Hornyik Jánost és Horváth Dömét áthelyezték az 1964-ben megnyitott Köztemetőbe.
Ma a Szentháromság temető építészetileg leglátványosabb részei az első világháborús hősi temető (épült: 1927, felújították: 2007).

A temetőben külön elkerítve és lezárva található a keresztút, amely két kápolnával rendelkezik:
-       a temetőkápolna /Sarlós Boldogasszony kápolna/szecessziós stílusú
-       a Ferenczy család kriptakápolnája. Ide van eltemetve Ferenczy Ida, Erzsébet királyné felolvasónője.
A stációsort 1894 és 1897 között emelték öntött vasképekkel díszítve. A stációképek alatt tüntették fel az adományozók nevét.

A stációfülkék nagyon elhanyagolt állapotban vannak. Hasonlóan a képek is, a VI. stációt kivéve. Ezt a Porta Egyesület 2009-ben újította fel.
A Golgotát 1896-ban  Pataki Imre  győri, majd  kecskeméti művész készítette.  2010-ben felújították, Bábel Balázs, kalocsai érsek szentelte fel.  Oldalán egy emléktábla hirdeti a támogatók nevét. Sajnos, mára már újra elég rossz állapotba kerültek a szobrok. (http://szentharomsagtemeto.hu/tortenet)

További információk itt:




 
 Első két kép helye: https://mapio.net/pic/p-101120667/

 














A Ferenczy család kriptakápolnája. Ide van eltemetve Ferenczy Ida, Erzsébet királyné felolvasónője.


I. világháborús hazai hadisírok és emlékművek

balatoni Farkas Ignác síremléke













2018. december 12., szerda

Budapest Külsőferencvárosi Szent Kereszt templom kálvária


A képeket és az ismertetőt Dénes Ildikónak köszönöm.

„Az önálló plébániai élet 1924 elején indult meg Farda Adolf plébános vezetésével. Június 15-én megalakult az egyházközség……
Az Ecseri út és az Üllői út kereszteződésénél fekvő saroktelken 1929. október 13-án elhelyezték az alapító okiratot az alapkőletétele alkalmával.
Dr. Fábián Gáspár műépítész által tervezett 573 m2 alapterületű új templom 1930-ban el is készült. A 2000 fő befogadására alkalmas épületet 1930. szeptember 14-én Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte fel, a templom titulusának: a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén.

A toronyóra kör alakú számlapjai mindig ugyanazt az időt mutatták, mert óraszerkezetük sohasem volt. A templom két harangját 1930. szeptember 7-én szentelték fel. 1950-ben vette meg az egyházközség az államosításkor felszámolt Széchenyi-hegyi Isteni szeretet lányai zárda orgonáját a templom számára. Az orgonát 1930-ban a pécsi Angster Gyár készítette.”
 

A templom oldalfalain a keresztút jeleneteit ábrázoló üvegablakok Zselléri Imre  alkotásai.














https://www.esztergomi-ersekseg.hu









2018. december 8., szombat

Drégelypalánk kálvária


A kálvária-fotókat és az ismertetőt ezúttal is Pethő Máriának köszönöm!




Az ősi Drégely település központját a Szent Vendel tiszteletére, 1857-ben barokk stílusban épített kápolna jelzi. A néphagyomány legendája szerint a kápolnát Szondi György sírja felett emelték.
Szent Vendelnek, az állattartók védőszentjének tisztelete a hagyományos állattartás egykori jelentőségére utal.



A kápolna közelében áll az Árpád-házi Szent Erzsébet templom, itt őrzik Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjét. Drégely eleste után a törökök palánkvárat építettek a község régi temploma köré.


A két templom, ill. a szt.háromság szobor képét innen hoztam:
A drégelypalánkiak buzgóságát dicséri a gyönyörű Szentháromság szobor, a Nepomuki szent János szobor, továbbá a templom  melletti kereszt.


1762 novemberében állították
A templom mögött elhaladva érünk ki a temetőbe, itt látható a település kálváriája, melyet még a múlt században első felében építettek, 1915 előtt, Klénáncz Ottó kanonoksága  idején. 
1921. október 9-én a temetőben új kőkeresztet állítottak fel.