2013. április 30., kedd

Jásd kálvária




A fotókat Győri Diának köszönöm !

(az oldal sajnos megszűnt)

"A Szentkút melletti Rubányi-dűlő Árpád-kori leletei alapján a régészek ezt a területet Jásd középkori falu helyével azonosították. Ez volt a Szent Györgyről elnevezett itteni bencés apátság egyetlen faluja. Maga a kolostor a mai község központjában állt, ahová a XVIII. sz. közepén a falut újratelepítették. A jásdi Szentkút és Szűz Mária-kápolna egyben a katolikus egyház legrégibb és legjelentősebb középkori kegyhelyünk.

A jásdi Szentkút területét 1969-ben a Veszprém Megyei Tanács a Tési Törpevízmű építése és forrásfoglalása miatt kisajátította. Aláírásgyűjtés folyt ellene, országos és helyi sajtóban cikkek jelentek meg ellene, de megakadályozni nem tudták. Az egyházközség csereingatlant juttatott, ahol újra felépítették a kápolnát, szabadtéri misézőhelyet és a kártérítésként kapott összegből épült meg a kálvária is. Bár régi fényét nem nyerte vissza, de újra kedvelt búcsújáró hely lett a jásdi Szentkút és a mellett álló kálvária.

Az áthelyezett Szentkút és kálvária tervét Balassa László okleveles építészmérnök készítette. Máriahegyi József készítette a Mária szobrokat és a stációk gipsz domborműveit."

 









 
 










Jásd kálvária nagyobb térképen való megjelenítése

Vasvár-szentkúti kálvária


A képekért köszönet  Horváth Anikónak

A Szentkúti ős-bükkös területén a világon egyedülálló, tizenöt stációból álló keresztutat különböző nemzetek és vallások, különböző művészi szint és stílus képviselői közösen, határok nélküli összefogással alkották (5 ország 18 művésze), így joggal nevezhetjük a szeretet keresztútjának.

Itt olvashatsz róla:














Ugyancsak Vasváron található, a temetőben egy kápolna, melyben a kálvária 3 keresztje található. Itt (a temetőben) nincsenek stációk.





Vasvár Szentkúti kálvária és temetőkápolna nagyobb térképen való megjelenítése

2013. április 28., vasárnap

Helesfa kálvária


Aki ezt a kálváriát látni szeretné, készüljön egy hosszabb lépcsőzésre ! A falu közepén lévő hegyen áll ugyanis a templom, s mellette/körülötte a kálvária. Emiatt aztán a stációk nem a szokásos cikk-cakkban lettek elhelyezve, hanem a templom bal oldalától indulva, a területet körbejárva lehet végignézni a szép képeket.  A Szent Péter és Pálról elnevezett barokk stílusú templom 1722-ben épült,  országos védelem alatt áll. A kálváriát a hagyomány szerint Nádosy Imre ajándékozta a falunak – olvasom egy helyen (http://www.helesfa.hu ) másutt viszont ez áll:  „A kálváriát Végh József építtette.” (http://zoldvolgy.celodin.hu/helesfa.htm  és itt Nádassy földbirtokos neve szerepel – vagyis sajnos nem tudom biztosan, melyik információ/adat a helyes. Megköszönném, ha valaki felvilágosítana.)
A stációkon található domborművek a pécsi Zsolnay-gyárban készültek. Az eredeti kálvária dombormű-sorozat alkotói: Apáti Abt Sándor és Mack Lajos (a Zsolnay gyár keramikusai) voltak.
 
 


Mivel más kálváriáknál nem is nagyon lehetett megtudni, kik voltak a kőfaragók, meg sem kíséreltem kideríteni. "Levi"-től azonban kaptam egy cikket képpel, ezt megosztom olvasóimmal: 








Helesfa kálvária nagyobb térképen való megjelenítése

Bükkösd kálvária

Bükkösd régi temploma a jelenlegi Kálvária helyén állhatott. Ezt azok a források is megerősítik, melyek szerint a mai Kálvária-domb tetején számos sír, sírkő, csontváz található. Az itt élő idős emberek szerint az ősi temetőnek is itt kellett lennie. A sírkövek sajnos már szanaszét hevernek a Kálvária feletti kis erdőségben. Feliratokat rajtuk már nem olvashatunk.....
A kálvária dombormű-sorozat alkotói: Apáti Abt Sándor és Mack Lajos (a Zsolnay gyár keramikusai) voltak.
Fent a domb tetején a szentsír található, melynek alkotója Berthaldó József kőfaragó mester, betonáru-készítő volt. 
Nagy valószínűséggel a kálváriát már nem nagyon látogatják. A faluban babát tologató anyuka azt mondta, hogy szerinte itt nincs is kálvária… A fű májusban – húsvét után – néhol térdig ér.



















Mivel más kálváriáknál nem is nagyon lehetett megtudni, kik voltak a kőfaragók, meg sem kíséreltem kideríteni. "Levi"-től azonban kaptam egy cikket képpel, ezt megosztom olvasóimmal:







Bükösd kálvária nagyobb térképen való megjelenítése