„….1756. szeptember 14-dikén jelölte ki és áldotta meg P. Simon József prior a dombtetőn a három kereszt helyét. A domb lábától K-re egy jámbor remete élt a maga építette kunyhóban még 1761-ben is. 1759-re Szluka Gergely és Kopacsek Péter szerzetesek a dombra felállították a „szenvedő Krisztus képmását a két latorral” továbbá 9 háromszög alapú, képekkel ellátott stációházacskát, amelyekből 7 a halálra gyötört Istenanya lelkének misztériumát, a többi Urunk szenvedésének misztériumát fejezi ki.” A stációsor - eltért a mai 14 stációból állótól - mellé hársfasort telepítettek a Lajos királyhoz fűződő legenda emlékére…..”
Dénes Ildikó az alábbiakkal tudta kiegészíteni az ismertetőt, ezúton is köszönöm:
Eredetileg 16 stáció volt:
a domb hajlatában, a három kereszthez vivő út jobb oldalán letűztek kilenc oszlopot a Megváltó
szenvedéseinek emlékére, bal oldalon
pedig hetet, ezek a Hétfájdalmú Szűz lelkének misztériumát
ábrázolták. Gévay Jakab plébános a három kőkereszt alá saját költségére
három kőből faragott szobrot készíttetett - vélhetően - Rizzardival. A megkapó
szoborcsoport: a Fájdalmas Szűzanya, Szent János apostol és a térdelő Mária
Magdolna szobrait 1773. augusztus 11-dikén állították a helyére, s még
ugyanabban a hónapban megtörtént a megfestésük.
15.
„állomás”: A pálos rend újraszerveződésének kora 1989-ben, a pálosok visszatérte után nyerte
vissza a kálvária ismét a régi fényét. A tizenhat kálváriai stációból
mindösszesen azonban kilenc maradt meg addigra. P. Borsos József márianosztrai perjel a kor vallásos
áhítatának megfelelően 14 stációra bővítette a hozzávetőlegesen száz éves
hársfákkal szegélyezett páratlan szépségű keresztutat.
Infók innen:
https://goo.gl/photos/Df9JiVA4t1fKrwkB6
 |
 |
 |
| http://www.iranymagyarorszag.hu/kalvaria_kapolna/I312576/kep-1
Civertan légifotó
|
"bolyak" fotói (2013), köszönet érte:
 | |
Az alábbi képeket (2013)Tasi Zsoltnak köszönöm:
Az alábbi képeket a FB-ról hoztam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése