2018. szeptember 30., vasárnap

Simonfa kálvária


Simonfa nevét 1421-ben említette először oklevél Symonfalwa néven, mikor Zsigmond királytól a Tamási család kapta meg adományként Illyemindszenti János itteni birtokait.1536-ban Fanchy János és Péter voltak a település földesurai.
Az 1554 évi török kincstári adólajstromban csak 6, az 1571 éviben pedig 10 házzal volt felvéve. 1598-1599-ben Dersffy Ferenc birtokaként említették az oklevelekben. Az 1660 évi dézsmaváltság jegyzékében a szigligeti vár tartozékai között sorolták fel. 1715-ben 8 háztartását írták össze, ekkor Guary Gábor birtoka volt, majd 1726-ban a gróf Harrach, 1733-ban a Hunyady családé, 1767-ben és 1776-tól a Somssich családé volt. A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott. 1910-ben 705 lakosából 592 magyar, 112 német volt. Ebből 703 római katolikus volt.  http://www.simonfa.hu/simonfa_tortenete.html#

 A településnek nem volt kálváriája. 2018-ban tizenöt stációs, kopjafás keresztutat faragott a falu egyik lakosa, a 72 éves Bakai István, aki  sok mindent faragott már életében, ám ilyen nagyszabású vállalása még nem volt, mint a mostani. A szokásos tizennégy stáció mellé készített még egyet, mert szerinte a „feltámadás” is a keresztúthoz tartozik.  A tizenötödiken olyan szimbólumok kaptak helyet, mint a kereszt, alatta ALFÁTÓL-OMEGÁIG jelek, a felső részén pedig a Napot, a Holdat, és a csillagokat jelenítette meg. A kálvária stáció-oszlopait a templom körül helyezték el.



 





















Levél kálvária


A település nevével először a káptalani levéltárban fellelhető, 1425-ben készült okmány szövegében Lever formában, később az 1532. évi adóösszeíráskor találkozhatunk.
I. Miksa császár 1570 körül württembergi szászokat, német nyelvű katolikus etnikumot telepített le. Később a település és lakóinak nagy része valószínűleg a török pusztítás áldozataivá váltak.
Az 1700 években a Forgách majd Zichy család tagjainak birtoka, 1763-tól pedig Habsburg birtok. Az 1867-es kiegyezés is pozitív változásokat hozott. Az eddigi kisközség 1899-ben nagyközség lett.
A gazdasági világválság súlyos gondokat okozott a harmincas években.
A háború után a német lakosság döntő részét kitelepítették. A kitelepítettek helyére az ország több vidékéről, Erdélyből, és a Felvidékről érkeztek telepesek. Jelenleg német nemzetiségi önkormányzat is működik a településen.

A szabadtéri keresztútnak nagy múltja nincs, 2002-ben készült, a település temploma és a temető közi út mellett állították fel a stációoszlopokat,  faragta Csonka József mosonmagyaróvári népi iparművész. Az állványokat ifj. Földes László helyi ácsmester készítette.


http://www.gyogyvizek.hu/latnivalok/romai-katolikus-templom-level.html

A fényképeket   Papp Zoltánnak köszönöm:









2018. szeptember 27., csütörtök

Szolnok kálvária

Az ismertetőt és a képeket Pethő Máriának köszönöm !



A szolnoki Temető úton található, egytornyú újvárosi templom (más néven Szentlélek-templom) 1934-1937-ig épült. Dr. Fábián Gáspár tervezte, Sipos István Lajos és Pápay Antal építette neoreneszánsz stílusban. 1937. május 17-én, Pünkösd hétfőjén szentelték fel. Altemploma temetkezési hely volt.
A templom szentélyétől indul a 3.út, mely végigvezet a sírkert teljes hosszán. Az út elején az 1960-as években  készült, a keresztút állomásait domborművekben bemutató  stációfülkék állnak.