Vác kertvárosi kálvária

A kálvária képeit FME-nek a stációképeket Pipulkának köszönöm.

A kálvária és a  remetelak története:  http://www.klvk.vac.hu/wiki/index.php/K%C3%A1lv%C3%A1ria

Az 1726-ban épült műemlékegyüttes Kálvária egy természetes domb tetején álló emeletes várszerű kerek épület, földszintjén egy kis kápolnával és a stációkkal.Vác 1600-ban készült látképén a mai Kálvária helyén kisebb erőd látható, amelyet egy 1686-os rézkarc tanúsága szerint nagyobb, tornyos építménnyé bővítettek.

1723-ban Schick János váci kereskedő, a császári hadak élelmiszer-, és felszerelés-szállítója alapítványt tett, a hagyomány szerint, elhunyt felesége emlékére, ezen a helyen Kálvária építésére. Lehet, hogy az egykori erődöt építették át és ennek köszönhető a Kálvária bástyaszerű, robosztus megjelenése. Falait az itt ritkán használt mésztufából emelték. A Schick család szolgálataiért nemes lovagi címet kapott az uralkodótól, VI. Károlytól. Címerüket, amely pelikánt, csillagokat és kalászokat ábrázol, a Kálvária lépcsőinek elágazásánál, a IX. stáció fölött láthatjuk.

A Kálvária első felújítása Tanács János kanonok-plébános kezdeményezésére 1870-ben, a második 1934-ben, a harmadik az 1990-es évek végén történt.

A környék kálváriái közül a váci a legrégebbi. Ezt a mintát követték az egykori budapest-józsefvárosi kálvária építői 1747-49-ben. Hasonló a 18. sz. második felében épült gödöllői és szentendrei kálvária is.

A váci kálvária-együttes tartalmazza a kálváriák valamennyi hagyományos elemét: gyülekezőkápolna, Szent Sír kápolna, Szent Lépcső, stációk, kálvária-jelenet és remetelak.

A Szent Sír kápolna a kálvária földszintjének belsejében van. Bejáratát régen rácsos vaskapu zárta le. Az oltár fölött a keresztrefeszített Jézust ábrázoló olajfestmény volt, kétoldalt pedig falra festett katonaképek.

A Szent Lépcső a kálváriák különleges része. Mintája a római Scala Santa, amelynek a 28 márvány lépcsőfokát a hagyomány szerint Szent Ilona császárnő hozatta át Jeruzsálemből Rómába. A váci kálvárián a 28 lépcsőfokot 7+7+7+6+1 megosztásban alakították ki, a 28. a tetőn álló keresztek előtt van.

Az 1934-es felújításkor 14 vörös műkő stáció került az épületre. Ezeket 1992-ben súlyosan megrongálták. Az 1. és 2. stáció a Szent Sír kápolna bejáratában, a 3.-tól a 8.-ig körben az épület földszintjének külső falában, a 9.-11. a szent lépcső melletti falban látható. A 12. eseményt, Jézus halálát, a tetőn álló szoborcsoport jeleníti meg. Levételét és sírba tételét a 13. és 14. stáció mutatja be az épület hátsó, levezető lépcsői mellett.

A tetőn kialakított kálváriajelenet eredetileg fából készült, 1738-ban cserélték ki kőszobrokkal. A Krisztus balján álló kereszten a gonosz latort, Gestast ábrázolták, aki nyelvet ölt rá és jobb kezével fityiszt mutat. Krisztus jobb oldalán a bűnbánó lator, Dimas, felnéz a Megváltóra. A keresztek között álló szoboralakok: Jézus anyja, Mária, János, a kedves tanítvány édesanyjával, Mária Szaloméval, és a bűnbánó Mária Magdolna.

A szobrok alkotóját nem ismerjük, de valószínű, hogy nem egy művész munkái, mert a mellékalakok nagyobb művészi értéket mutatnak, mint a kereszten függők.

A remetealak világi elemként csatlakozik a kálváriához. Az itteni épület parasztház szerkezetű volt, középen konyhával, két oldalt egy-egy szobával. Fa harangtorony állott mellette.

Az emeleten is stációk vannak, míg a tetőn a keresztre feszített Jézus teljes nagyságú alakja a két lator keresztje között. Lábánál Szűz Mária és Mária Magdolna életnagyságú szobrai.

https://hu-hu.facebook.com/vac.tragorignacmuzeum
 

 

 

 

(Ez a XII. stáció !)