2013. szeptember 29., vasárnap

Esztergom Szent-Tamás hegyi kálvária


A fotókat köszönöm „múltmentő” blogbarátomnak. (http://multmento.blog.hu)

Egy szóval többet nem tudnék mondani az alábbi tökéletes, pontos, részletes leírásnál. Idézet innen: http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0

„A szenttamási kálvária különlegessége a változatos megjelenítésű szenvedés-történet ábrázolásában rejlik. A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:
1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
(nálam3)A. Jézus megostorozása
(Nálam4)B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és a 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtetős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. Bár a Kálvária egyik méltatója szerint „jelentékenyebb művészi értéket” a stációk nem képeznek, naiv szépségük ma is megejti a szemlélőt. (A stációk korabeli képét  Dobos Lajos fényképezte, Szilágyi István művében tették közzé.) A domborművű ábrázolásokat és a 7. állomás szobrát Andreas Schrott (1791 - ?) készítette Jordánszky Elek kanonok megrendelésére.

A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből.
A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok.
Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.”












  




 



 








Az alábbi két szép képet "bolyak"-tól kaptam, köszönet érte:




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése