2014. február 18., kedd

Zebegény kálvária


A képeket lelkes és hűséges segítőtársamnak, „Múltmentő”-nek köszönöm !

„Zebegény és térsége 1685 táján szabadult meg a töröktől. A térséget 1700-ban I. Lipót  Marossal, Visegráddal, Kisoroszival és a mai Zebegénnyel együtt Ernst Rüdiger von Starhenberg császári hadvezérnek – az 1683-ban  Bécs  védőjének – adományozta. 1746-ban a család ezen ágának kihaltával a birtokot a kincstár visszaszerezte és újból koronauradalom lett.  Ettől kezdve a visegrádi uradalomhoz tartozott, hova  magyar és tót favágók települtek be.  1735 táján Ulmban  hajóra (Ulmer Schachtel) szálló német telepesek jöttek a vidékre.
1853-ban Fischer Józsefné (Zoller Borbála) jóvoltából a Kálvária dombon megépült a  homlokzati tornyos kis méretű, keletelt, klasszicista kálvária kápolna.  Ebben az időben épült a kápolnához vezető út mellett kilenc stációs ház; mindegyiken kis fülkében Jézus keresztútját ábrázoló öntöttvas kép. Feltehetően a XIX. század elején épült a kálvária É-nyugati lábánál a Nepomuki Szent János kápolna (úti kápolna).”

A kálvária 10-11-12-13 stációképe a kápolna külső falán került elhelyezésre, a 14 stációkép a kápolnán belül, a falon található.
Krisztus sírba tétele, nagyobb méretű festményen megörökítve ugyancsak a kápolnában látható, a szentsír fölött. Az oltár fölötti festmény érdekessége az ábrázolt személyek erősen hangsúlyos keleti arcvonásai.

A település történetéhez, mint érdekességet, megemlítem,  hogy  „A község Kálvária-dombján talált rézkori veremlakások, tűzhely- és cserépedény-maradványok arról tanúskodnak, hogy régóta lakott település.
A középkori alapítású falut Almásnak nevezték, amely a Baranya megyei Zebegényben (ma Szebény) lévő bencés apátság birtoka volt. A helynév tehát birtoklástörténeti alapon került Baranyából Szob és Nagymaros mellé. A Zebegény név személynévből származik (Zubugun, Zebugun, Zebegneu, Zebegnyő). A települést 1295-ben említik először az oklevelek Zebeguen néven.
A török hódoltság alatt a község magyar lakossága kipusztult. A XVIII. századi újratelepüléskor a falu első lakosai szláv erdőmunkások voltak, majd 1735 körül Mainz környékéről németeket telepítettek be, akiknek szorgalmas és szakszerű munkája eredményeképpen híressé vált a község szőlőkultúrája.














Dénes Ildikó információja, köszönet érte:
„1984-ben a domborműveket újra öntötték és csavarozták fel a felújított kápolnákba, amelyekből a legtöbb kép hiányzott. Sajnos, mivel a táblák közadakozásból készültek, számláink nincsenek, de azt tudjuk, hogy Szegeden, Illés Ferenc öntötte azokat 1984-ben.” Az információt levélben kaptam a zebegényi plébániától.

"Múltmentő" küldött egy érdekes festményt a kálváriáról, ezúton is köszönöm.
Amrita Sher-Gil: Zebegényi temető 







5 megjegyzés:

  1. Örülök, hogy ismét egy újabb szép kálváriával szaporodott a "csendhegyek".

    VálaszTörlés
  2. És várakozik még kettő. Én is örülök, hogy a jó idő kicsalta segítőimet ! Hamarosan jön a folytatás !

    VálaszTörlés
  3. Kedves Fodorka!
    Tegnap jártam a zebegényi kálváriánál, és lefényképeztem neked a stációkat is. Aztán most látom, hogy már megvan a blogodon :-) Ettől függetlenül érdeklődöm, hogy igényt tartasz-e a fotókra? Szép napot: Dia

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Dia, hogy eszedbe jutottam és remélem nem bántalak meg, ha azt írom: teljes a zebegényi képsor, megvan minden stációkép.
      Ám vannak még hiányaim - http://csendhegyek.blogspot.hu/2015/07/a-kalvaria-hianyos.html itt láthatod őket, s ha netán ezen helyek egyikéről küldenél képeket, hát annak bizony nagyon örülnék.
      Kellemes további túrázást kívánok !

      Törlés
  4. Persze, rendben van teljesen! :-) Meglesem a hiányosakat... Szép napot!!

    VálaszTörlés