csendhegyek: Érsekvadkert kálvária

Lukács András plébános úrnak nagyon szépen köszönöm a szöveges ismertető összeállításához küldött anyagot és segítséget.

A Págyor Lászlóné Vitéz Mária összeállításában elkészült "Az érsekvadkerti Fájdalmas Szűz Mária kálvária-kápolna 100 éves történetéről (1868)1904-2004" című anyagból vettem a következő adatokat:

„1900 körül néhai Trubin Albert vadkerti lakos életének utolsó napjaiban csekély vagyonából 400 koronát hagyományozott Vadkert községnek, hogy abból "Jézus szent nevének emlékére kálvária építtetnék az illető községben" Azonban tudta, hogy ez az összeg nem elegendő a cél megvalósításhoz, ezért felkérte a római katolikus híveket, hogy adakozzanak „e szent célra lehetőségük szerint, istentől várva annak bőséges jutalmát.”

Az építkezés megkezdésének tényleges időpontja ismeretlen. A meglévő adatok alapján 1904-től követhetjük nyomon a kápolna építésével kapcsolatos bevételi és kiadási adatokat. Kristók Imre földbirtokos mint „kálvária kezelő és mint építőgondnok” irányította és intézte a gazdasági ügyeket az egész építkezés ideje alatt. Az Esztergomi prímási levéltárban található meg az a levél, melyben 1904 őszén kérte Dr. Kürtössy József helyettes plébános úr a kápolna felszentelését. Részletek leveléből:

„Az 1868-ban alapított…. Fájdalmas Szűz Mária kápolnát 15.000 korona költséggel és mérhetetlen áldozattal restaurálták illetve tőből újjáépítették…….a kápolna körül kőből épült 14 fülkében szabályszerű fakeresztekkel ellátott 14 stációképet helyeztek el….

"A kálvária szentelése 1904 október 23-án történt meg, melyet Kohl Medárd püspök, prímás helynök végzett. Az ünnepélyt a Balassagyarmati Dalárda tette színesebbé.

…..1943-ban történt meg a kápolna és a kálvária első nagy felújítása. A munkálatokhoz nagy mértékben hozzájárultak adományaikkal a hívők.

1965-ben a kápolna is és a stációk is újabb felújítása vált szükségessé, 1971-79 között erre ismételten sor került, majd 1993-ban ismételten javították felújították a kápolnát.

2004-ben restaurálták a stációképeket, a 14 képből 11 kép eredeti, és 3 rossz minőségű utánzat volt, ezért ezek helyett az eredeti stílusban új képeket készített Adorján Attila festőművész. A kálvária szegletében áll a Búcsúztató kápolna, melyben az a fából faragott jelenet látható, ahol Jézus elbúcsúzik Édesanyjától. Ezt Krauser József selmecbányai szobrász készítette."

***********

A historizáló stílusban, 1904-ben épült kálvária műemléki védelem alatt áll. A kertben álló együttest a domb tetején álló kápolna az előtte álló feszület és szabadtéri szószék, valamint a kert két oldalán elhelyezett stációk alkotják. A stációk lépcsőzetes-íves oromzatú téglaépítmények, fülkéjük fémajtóval zárható.

(http://www.ipoly-taj.hu/Ersekvadkert/latnivalok.html)

**************

2018-ban Lukács András atyától kaptuk az alábbi információkat:

2016-ban újra felújították az egész kálváriát: az épületek és a stációk sárga szín helyett szürke-fehér színűek lettek. Amikor a stációkat hozták rendbe, megjelentek az eredeti adományozók nevei.

Az egész kálvária létrehozása, többszöri felújítása az érsekvadkerti hívek áldozathozatalára és mély hitére utal. Itt nagy szeretettel és odaadással gondoskodnak a szent helyről.

A Fájdalmas Szűz Mária kápolna szintén1904-ben épült. Az oltár szobra fából készült a müncheni Mayer-féle királyi, Udvari Műintézetben a két angyallal együtt. Alatta a Szentsírban fekszik Jézus, de csak Húsvétkor látható. A többi szobor festett gipsz.

A kápolna előtti kőkereszt mellett még régebben megvolt a két lator keresztje is /ld. a képeslap fotója/. A hívek állították Isten dicsőségére 1918. szeptember 14-én /Fájdalmas Szűz Mária ünnepén/.

A kálvária legértékesebb része a műemlékvédelem szerint is a Búcsúztató kápolna, amely selmecbányai mintára készült. Belül Jézus búcsúzik 30 évesen édesanyjától. Mögötte az egész világot jelképezik a háromkirályok és egy rabszolga fából faragva. Ezt 1905. május 10-én szentelték fel. A háborúba menve itt búcsúztatták el a falu katonáit.

Az alábbi képeket Pető Máriának köszönöm: