Az
ismertetőt és a fényképeket Pethő Máriának köszönöm !
Előre bocsátom, hogy kissé eltér a szokványos
kálvária ismertetőktől ez az anyag, de számomra megdöbbentő volt, hogy ez a kis
település hányszor volt képes, hányszor kényszerült lerombolt, leégett templomát
újraépíteni. Nem hinném, hogy ilyen
múltja sok falusi templomnak van az országban.
A szent
György plébánia központja eredetileg a
középkorban még népes Lengyend, nógrádi várföld volt. Utóbbinak Szt. Györgyről
nevezett templomát 1332-ben említik. A török hódoltság korában Lengyend pusztává lett, templomából csak romok maradtak, a plébánia székhelye a XVII. sz.
végére már Nagybátony.
Nagybátony régi temploma 1688-ban még állott, 1699-ben
már romos. Az 1720-as évek közepén az itteni anyaegyházban, melyhez Maconka
még filiaként tartozott, a kőből épült templom és plébánia igen szegényes viszonyok
között tengődött. 1735-ben a hívek új templomot emeltek részben a
felsőlengyendi pusztatemplom romjának köveiből, valószínüleg a középkori
templom felhasználásával.
Az 1746.
évi egyházlátogatás jegyzőkönyve arról tudósít, hogy a bátonyi templom 1744-ben a berendezéssel együtt leégett, csak a
szentély maradt oly állapotban, hogy legalább misézni lehetett benne, de a
boltozat megrepedt, nem volt se tető, se mennyezet, ideiglenesen náddal fedték
be. A tűzeset során a hívek is súlyos károkat szenvedtek, nem volt erejük a
templom újjáépítésére, a földesurak pedig – Gyürky György és a pásztói
ciszterciták – nem mutattak erre hajlandóságot.
Az 1815. majd 1816. évi tűzvész csak paplakban
okozott károkat. Súlyosabb volt az
1836 aug. 6.-i tűzesetből eredő
károsodás: ekkor leégett az egész falu; a lakosság már azt fontolgatta,
hogy áttelepszik más helyre, mert a szűk völgyben szorosan egymás mellé zsúfolt
szalmafedeles házakat örökösen tűzveszély fenyegeti. Ezúttal leégett a
templomtető a fa tornyocskával, és a különálló fa harangláb. Az égő mennyezet
lezuhanva felgyújtotta a belső berendezést, a főoltárt, a két mellékoltárt, a
padokat, orgonát stb.-t. Csak a szentélyboltozat, meg a puszta falak maradtak
meg, erősen megrepedezett állapotban.
1837-ben
Miksch Ferenc losonci építőmester a régi falakat felhasználva, Streimmelwőger
Mihály egri építész tervei szerint helyreállította, felújította a templomot,
melyet 1838 novemberében áldottak meg. Az
1882 jún. 17.-én kitört újabb tűzben 53 házzal együtt a templom, paplak, iskola
tetőzete is leégett. A helyreállítást Staud János egri építész hajtotta
végre.
Az
átépített barokk templom műemlék jellegű. Szilágyi János freskóival, Apor
Vilmos, Miszlényi Zoltán, Padre Pio és Szt. Fausztina ereklyéivel rendelkezik.
A templomot
és a kaput 2014-ben újították fel. Sajnos nem került sor a stációk rendbe hozására.
A 14 egyforma kereszt egyszerű fából ácsolt, fehér kereszttel a közepén.
Kezdetén egy Mária a kis Jézussal szobor. Közben is látható egymástól távolabb,
egy kis Jézus szíve és egy angyal szobor. Golgota és szentsír nincs. Helyette a
kálváriát egy kékre festett fénykereszt mutatja. A templom végében egy nagyon szép
pléhkrisztus áll, hasonló a temető elején találhatóhoz.
Fenti két kép innen:
 |
| A fénykereszt |
 |
| Kereszt a temetőben |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése