2020. július 11., szombat

Táp kálvária


A fotókat Pethő Máriának köszönöm !


A település történelme: Táp  neve írásos formában először egy 1237-es oklevélben fordult elő Tapan alakban. A 13. században Táp a királyi lovászok faluja, egy része pedig a szentmártoni (pannonhalmi) apátságé, majd főapátságé volt. Elfoglalták a törökök, majd 1628-ban Esterházy nádor vásárolta meg. 1701-ben a győri jezsuiták tulajdonába került. 1764-ben a tatai jószágkormányzóé, majd ennek családja kihalván a birtok újra az Esterházyakra szállt.

A katolikus templom alapjaiban igen régi, valószínűleg már a 14. században fennállt. Az idők folyamán sok átalakításon ment át. Eredeti jellegét valószínűleg a 18. században, a tatai jószágkormányzó birtoklása idején végzett átalakítás során veszítette el. Ekkor a gótikus torony és sekrestye felhasználásával alakították át. A jószágkormányzó saját sírboltját is itt akarta felépíttetni, de ebben halála megakadályozta.
A falu lakosságának többsége ma  református, kisebbik része római katolikus. A belterületen a Győri utca mértani közepén található a falu legimpozánsabban kialakított része, a Kálvária  domb,  mely  tökéletesen  kihasználja  a  domborzati  adottságokat  a  hely  szakralitását kiemelve Krisztus keresztútját fizikailag érezhetővé teszi a gyorsan növekedő szintemelkedés. 

A keresztek a 19.szd. második felében készülhettek. A három fakereszt jelenleg barnára festett, rajta pléh Krisztus, és a két lator is bádogból készült. A helyi lakosok hozták rendbe.


Kápolnát és szentsírt nem építettek. Az egyházközség kérésére határozták el egy keresztút építését.  Itt előtte egy elhanyagolt akácos erdő volt. Stációkat készítette Schneider Károly, écsi fafaragó 2012 és 2013-ban. Aláírásuk, szövegük tartamukban azonos, de részben  eltér a klasszikus formától. Üvegezett tárlók védik az időjárás viszontagságától.

















Az alábbi képeket innen hoztam: 












Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése