2017. május 17., szerda

Heréd kálvária

Az adatokat és a fotókat Pethő Máriának köszönöm !


Heréd Heves megye nyugati határánál fekszik. Nevét az 1200-as évekből több oklevél említi, ez időben lakói a nemesi közösségben élő  palócok. Építészetében, népviseletében és népszokásaiban még napjainkban is meghatározó a palóc hagyomány.

Mocsáry Antal 1826-ban kiadott könyvében ezt írja: "Heréd Nógrád Vármegye' szélén, 's Pest Vármegye' kezdeténél fekvő magyar falu, melynek ezen szép térségen hasznos földje 's rétje van, és szőleje ön szükségére. Földes Ura nagyobb részint B. Podmanitzky Uraság, a' ki is itt egy alkalmatos gazdaságbeli épületet emeltetett. 1747-ben ez a' Lőrintzi anya-templomtól elválasztatott, 's most magának vagyon anya-temploma.”

Heréden hagyományosan Mindenszentek ünnepén tartották a község búcsúját, a templom titulusa után.. Mivel az időpont túl közel volt a Halottak napjához, s az ilyenkor szokásos vigalom zavarhatta a gyászolók kegyeleti érzéseit,  1996-ban változtattak az időponton. A búcsút a kápolna felszenteléséhez kapcsolták. A szent kereszt felmagasztalásának napja szeptember 14, így az egyházi ünnepségre az ezt követő vasárnap kerül sor. Neve: kápolnai búcsú.

A torony nélküli kápolna 1920-ban épült. Ugyanezen időben állították fel a három keresztet. A kis kertben  csak 7 stáció áll, mindkét oldalán egyszerű színezetlen kerámiából álló képekkel.Csiby Mihály képei alapján a kerámia domborműveket M.G. alkotta 1973-ban.
A stáció épületeit Fircsik István készítette és állította fel. Neki köszönhetjük a kálvária adatait is. Utoljára 7 éve volt felújítva. A stációsor építtetője Barotay Endre esperes  volt, aki ma Maglódon szolgál.
A kertben még egy német nyelvű második világháborús  emlékmű is található.




















Mátrafüred kálvária


A képeket és az ismertetőt Pethő Máriának köszönöm !


A Pipis-hegy oldalában, az erdészeti iskola /Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakközépiskola/ közvetlen szomszédsága mellett, ill. az iskola udvarában a mátrafüredi szánkópályák aljában ökumenikus erdei Istentiszteleti hely található, amelyet három egyház püspöke szentelt fel 2005. körül.  A kápolna neve Erdei Kápolna. Az oltár egy valóságos „M” betűt formál, utalva ezzel Magyarország, a Mátra és Mária kapcsolatára.

Az oltár tetején a Szentkorona másolata található. Az itt található fedett pihenőhelyet az iskola három tanítványa készítette egy mátrafüredi fafaragóművész irányításával.

A parkban szépen, igényes munkával kidolgozott, faragott táblákon olvashatóak az imádságok, információk. Az erdészeti iskola az év minden napján szabad átjárást biztosít az odalátogatóknak. A szépen kialakított, erdei környezetben elhelyezkedő, gondozott parkban fedett és fedetlen pihenőhelyeken van lehetősége megpihenni a kirándulóknak, túrázóknak.

Az oltárhoz vezető széles ösvény mentén található a kálvária, amely szintén a parkban elhelyezett táblákhoz hasonlóan fából, igényes munkával készültek.Falábakra helyezve, csak 7 stációt állítottak fel. Nevezhetjük „csonka kálváriának” is.

Tavasztól őszig egyházi rendezvények, misék, esküvők, keresztelők is megtarthatóak itt.
A Park és kálvária a Mátrafüredtől,  illetve a Pipis-hegyi repülőtér felől az „m” jelzésen azaz a Mária-úton közelíthető meg. Cím: Erdész utca 11.

  











Az alábbi két képet innen hoztam:   
http://geocaching.hu/caches.geo?id=1960&show_logs=i&offset=all








Lőrinci kálvária

Az ismertetőt és a képeket Pethő Máriának köszönöm !


A római katolikus kápolna a Kápolna téren  található egy kisebb dombon szent Anna tiszteletére szentelve.  Építtette Král Vid serfőző a pestisjárvány megszűnése emlékére, később valószínűleg bővítették, homlokzatát leegyszerűsítették.  

Valószínűleg a kápolnával együtt  építhették a  7 stációfülkéből álló stációsort, melynek mindkét oldalán található stációfülke. Régebben  fotónyomatok  voltak üveg alatt, de ezek tönkrementek.

Helyükre a Kegytárgyboltból vásárolták meg egy olasz festő /C. Secchi/ festményeinek másolatait. A festő abban az időben élt, amikor a szent Anna kápolnát építették. Ma ezeket csak szent Anna búcsúnapján veszik elő a kápolnából, s a  stációfülkékbe akasztják. Furnérlemezre készült lenyomatok, melyek érzékenyek az időjárásra. A 15. stációnak „nincs helye”. A templomban teszik ki a búcsú alkalmával.

A Golgota keresztjeit  Bakos József és neje 1913-ben készíttette. A stációk melletti kőkeresztet Soós Mihály és neje, Kerekes Erzsébet  1931-ben állíttatta.

Ma a fakeresztek fel  vannak újítva. A corpusok eredetiek, fából készültek.
A Golgota 2010-ben, a kápolna 2016-ban volt utoljára felújítva. Két család gondoskodik a kegyhelyről.

Az információkat és a stációképek lefotózásának lehetőségét  Szabó  Lászlónak és feleségének, Anna néninek köszönjük.

















Az alábbi  képeket  innen hoztam:  












Hőgyész kálvária


Ezúton is köszönöm Szabó József esperes úrnak a kálvária történetének ismertetőjét:

1993. szeptemberében készültek el a hőgyészi templomkertben az új keresztúti stációk. A stációoszlopokat egy helyi kőművesmester, Beszterczán Jenő építette.
A kerámia képeket  a  budapesti  művész házaspár Garányi József és G.Staindl Katalin készítette. Egy stáció a képpel együtt 110.000.- Ft volt. A stációk a hívek adományából, a Hőgyészről elszármazottak, a Hőgyészi Önkormányzat, valamint a  Rottenburgi Egyházmegye, illetve Eckental  partner-település nagymértékű hozzájárulásával készültek el.


















(A Mária szobor különlegessége, hogy egy pl. Pécsett, egy pl. Bólyban is található belőle)
Pethő Mária 2019 szeptemberében Hőgyészen járt, megmutatták neki a régi kálvária képeinek maradék darabjait. Közreadom: