Ceglédbercel kálvária

A fényképeket és az ismertetőt Pethő Máriának köszönöm.

A település  története: első latin nyelvű okirati említése egy 1281-es határjárásból származik. Ebben említik a "Bercel felé vezető" utat. Okiratok 1457-ből, 1468-ból és 1482-ből a Bercelpuszta kifejezést említik.

A XVIII. században Bercel a klarisszáké volt. A rend 1785-ben feloszlott és a területet elvették az egyháztól. II. József 130 német családot telepített ide Hannoverból, akik a falu fejlődéséért nagyon sokat tettek. Azonban 5 évvel a letelepedés után kolerajárvány tört ki az új lakosok közt. Mivel a telepesek evangélikus vallásúak voltak, ceglédi hittestvéreik támogatták őket a bajban. A járványban sokan meghaltak. Az elhunytakat a még ma is fennálló ceglédi evangélikus temetőben temették el. Az egészségesek visszatértek szülőhazájukba, vagy letelepedtek a Bánátban.

1790-re a falu teljesen elnéptelenedett. Az újratelepítés a nagy katasztrófa után egy évvel indult meg és több lépésben történt. A telepesek azonban nem közvetlenül Németországból jöttek, hanem a már létező magyarországi német falvakból, mint Soroksár, Budatétény, Adony, Üröm, Pilisborosjenő és Taksony. Néhány magyar család érkezett Süly, Üllő és Uri községekből is. Ez volt a második betelepülés. A lakosok kétharmada volt német, egyharmaduk magyar, de mindannyian katolikusok voltak.

A temetőben álló kis templom, a kőkereszt és a kálvária stációi is egyedi értéket képviselnek. A kálváriát készíttette Mária Gumpl, született  Szeidl  1911-ben. A keresztek a stációsortól távolabb, a temetőben beljebb  találhatók, egy keskenyebb út vezet oda. Mindhárom kereszt tetejét fémmel keretezték. Krisztusé nemcsak hagyományos, hanem díszített is.

Sajnos, nem tudjuk, ki készítette, ill. újította fel  a modern, ugyanakkor hagyományőrző Golgotát.

Temetőkápolna és szentsír nincs. 

 

Girincs kálvária

Az ismertetőt és a képeket Pethő Máriának köszönöm !

A települést először 1453-ban említik a források. A századok során több nemesi család is megfordult a községben, majd a XVII. században a község birtokosai a Dőry grófok lettek. Dőry Ferenc (a család egyik legtekintélyesebb tagja, aki apja halála után átvette a birtokok irányítását az 1730-as évektől) felépíttette girincsi kastélyát, melyet uradalma központjává tett.

 
(Érdekesség: Dőry Ferencet az általa épített templomban temették el. A kastélyt Gábor fia, majd gr. Almássy József bővítette, átépítette, és a 19. sz. elejére nyerte el a ma is látható formáját. Dőry Gábornak 5 leánya és 1 fia született, a lányok közül a leghíresebb, a történeti és a magyar irodalomban is nevezetes gr. Dőry Katalin lett, kinek gr. Buttler Jánossal 1792-ben kötött „különös házassága” a girincsi kastélyban történt. A házasságról sokat írtak, különösen Mikszáth Kálmán regényének 1900-ban történt megjelenése óta. Ez a furcsa házasság és hosszantartó, de céltalan, Buttler részéről eredménytelen válóper tette ismertté a Dőryeket és a girincsi kastélyt országszerte. A község lakói azzal is megbecsülik a Dőryeket, hogy az általános iskolát az egyik neves, pártfogó földesúrról, gr. Dőry Ferencről nevezték el.) (https://www.turabazis.hu/telepules_ismerteto_21564)

A  római katolikus Nagyboldogasszony templom 1739-ben épült.

A kálvária a templomot övező kertben található. A régi kálvária stációképeit egy búcsúkor ellopták és felgyújtották. Eltűnt a lourdes-i Szűzanya szobra is 10 éve. 
Az új kálvária mozaik képei Csókos Varga Györgyi  (Budapest, 1926.01.05 — Budapest, 2012.12.06. magyar képzőművész, festő, iparművész. Etyek díszpolgára, Magyar Örökség díjas.) alkotásai, 1997-ben készültek.
Szintén terméskő a Golgota három fakereszttel a Dőry kastély felé néző kertrészben, a keleti oldalon. A szentsír nincs a kültéri Golgotánál, az egyik mellékoltár alatt található. Létrehozása: talán1906 (?) Erről nincsenek pontos adatok.

Az alábbi információkat Dabóci Máriának /Mens Sana Alapítvány, Mátramindszent/ köszönjük:
„A művésznő a Sajó kavicsaiból készítette a stációképeket. Sokaknak nem tetszett. Ennél többet én sem igen tudok. Talán még annyit, hogy nem egyszerűen kavicsokból készült, hanem drágakőtől a dunai kavicsig a legkülönbözőbb darabokból. A girincsiek jó részének eleinte nem tetszett. A Magyar Televízió két nagypénteken is bemutatta Tóni atya /Kuklay Antal atya/ magyarázatával, s akkor kezdtek a girincsiek is fölfigyelni rá.
A távolabbról jövő vendégek viszont nagyon szerették. Volt olyan lengyel szerzetes, aki azt mondta, hogy ez a legszebb keresztút, amit életében látott. Igaz, nem a megszokott látványos képeket találja ott az ember. Egyébként azért kellett újat készíteni, mert az előző keresztút képei lassan el-eltűntek, valakik kivették, elvitték. Azért is készült az új ilyen kivehetetlenre.”

Köröm kálvária

Az ismertetőt és a képeket Pethő Máriának köszönöm.

A települést 1387-ben említik először, de már valószínűleg a XIII. században is létezett, mivel a muhi csata idejében a Sajón itt híd állt, fontos átkelőhely volt.

1378-tól részben sajóládi pálosok birtoka volt, itt rendezték be uradalmi központjukat is. Vendégfogadót is fenntartottak, ez ma a plébánia épülete. A római katolikus templom az 1729-ben épült kápolnából lett kiépítve, 1930-ban bővítették.

A templom körüli kertben kis kőfülkében kálváriasor. Keletkezésének idejéről nem tudnak semmit: de a 18. század elején  épülhetett.

Közepes méretű, fehér kőfülkékben egyszerű, színes domborművek láthatók. A stációfülkéket rendszeresen lemeszelik.

A templom előtt lévő keresztet Orosz János és neje, Répássy Katalin 1902-ben állíttatta. Szépen rendbe van hozatva.

A fakereszteken festett bádogkorpuszok szintén régiek .

Alattuk egy kis mesterséges domb található vadszőlővel befuttatva.

Ebben helyezték el a szent Sírt.

Jelenleg a templom és a plébánia a szaléziak kezelésében van.

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6r%C3%B6m_(telep%C3%BCl%C3%A9s)

http://miserend.hu/templom/1855