Vértessomló kálvária

A kálvária építésének történetéről részleteket sajnos nem sikerült megtudnom....

Vértessomló a római kor óta lakott település, mely a mai napig németajkú a 18. századi betelepítéseknek köszönhetően. 1734-1737 között Esterházy József gróf katolikus németeket telepített a községbe.

Híres a község Mária kegytemploma, mely zarándokhely is egyben. Az új telepesek első csoportja – akik mind katolikusok voltak - a hagyomány szerint, a Steinbründl forrásnál állapodott meg, ahonnan csengettyű hangja után indulva érkeztek egy szentképhez, illetve egy erdei kápolna romjaihoz és találkoztak össze András testvérrel, a ferences rendi remetével.

Az új telepesek kedvéért  és a Szent Szűz iránti mély tiszteletéből - akinek mai kegyképe akkoriban érkezett Vértessomlóra - a gróf a kis erdei kápolnát alapjaitól kezdve újra felépítette és kissé megnagyobbítatta. Ez az építkezés 1735-1738 között folyt.

A kálváriadombot egy szakadék választja el a kegytemplomtól. Sajnos arra nézve, hogy az első, eredeti  kálvária mikor épült pontos adat nem tudható. A jelenlegi stációk már modern anyagokból készültek és a benne lévő képek is modern felfogásban mutatják a keresztút állomásait.  

  

  

 

Az alábbi információkat  és képeket Szentimrevárosból, Török Tamástól kaptam, ezúton is köszönöm !

A képsorozatot Prokop Péter pap festő, író készítette, római szolgálata alatt. ( https://hu.wikipedia.org/wiki/Prokop_P%C3%A9ter )

A teljes képsorozat megtalálható a Szentimrevárosi Egyesületnél, ahova Kállay Emil egykori piarista tartományfőnök jóvoltából került.

Másolati példányok vannak a jánoshalmai és a makói  kálvárián.