2015. szeptember 26., szombat

Pilismarót kálvária



A fotókat és a kálvária „felfedezését”  „bolyak”-nak köszönöm! (Nem volt a listámon!)
Történetéről itt találtam információkat:

A Kishegyre nyúló Kálvária területe, csakúgy mint az egész határ, és erdőség, előbb a pálosoké, majd 1786-tól a Magyar Királyi Vallásalap uradalom tulajdona volt. Az 1784-ben készült katonai térképen a Kishegy aljában  egy kápolnát jelöltek, templomot pedig a Református dombon. (A mai katolikus templomot 1792-ben kezdték építeni és ’94-ben szentelték fel.) Kálvária bejáratánál a kápolna romjai ma is megtalálhatók.
Az 1868-ban lezáruló úrbérrendezéskor a Kálvária területét és még további kb. 2 hold földet a kápolna és a Kálvária költségeinek fedezésére a katolikus egyház megkapott. A 19. század utolsó évtizedeiben Török István plébános többször is renováltatta a kápolnát. Végül is rossz állapota miatt elhatározták, hogy újat építenek, ezért kápolna-pénzalapot hoztak létre: adományokból és az egyházadó felemeléséből évről-évre −bár lassan− de gyűlt a pénz. A Kálvária harangját Török plébános engedélyével a basaharci temetőbe helyezték át, később visszakerült a katolikus temetőbe. Basaharcon a téglagyár virágzó iparteleppé vált, sok munkást foglalkoztatott, szükség volt a „Pál rétje toroknál” létesített temetőre.
Karkecz Lajos plébános 1903-ban a kápolnát lebontatta azzal a szándékkal, hogy újat építenek. 1908-ban a kápolna-alap pénze 1565 korona és 51 fillér volt. Ez még koránt sem volt elegendő a kápolna felépítésére. A lelkész javaslatát, hogy a hitközség a rendes egyházi adón kívül évente bizonyos összeggel önmagát adóztassa meg, nem fogadták el. Ennek ellenére a plébános engedélyt kért az érsekségi helytartótól a kápolna megépítésére. Az engedélyt megkapta. Az volt a terv, hogy a Kishegy tetejére építik a kápolnát, „s az odáig vezetőszerpentin úttest mentén a stációkat felállítják.”, a gazdák pedig fuvarokat vállalnak az erdészetnél a pénzalap javára. 1909-re két építész is adott be tervpályázatot, szép kápolnát terveztek.
1911-től Kuchta János plébános vezetésével reálisabban és lelkesebben folytak az építési előkészületek. A hegytetőn, a 3 kereszt helyére építették volna a kápolnát. Az építés azonban az I. világháború miatt elmaradt. Az egyház a pénzalapot hazafias indíttatásból hadikölcsönre ajánlotta föl.
                                      ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
Versegi József a következőket teszi hozzá: Pollák Miklós plébános (1936 – 40) idején a templomban színes stációképeket (dombormű) raktak fel, amelyek ma is megvannak. A Kálvárián a mai stációk 1942-43-ban Mészáros plébános idején épültek. A stációk lábazatán kb. 20x10 cm bevésés van táblák számára. Erre vésték volna azok nevét, neveit, akiknek adományából épült fel. (Ma is üres.) A stációkat Lesenszki kőműves, a téglakerítést Eichenwalder építette. Az egyes stációk között kb. 1x10 m-es virágoskert volt, amit lányok gondoztak. Ha valamelyikük férjhez ment, fiatalabb leány vette át a helyét. Búzás Rezső tanító eltávozásakor 40 db diófa csemetét adományozott, amelyeket a stációk közé ültettünk el, de kevés maradt meg belőle.
Az ’50-es években „vandálok” az összes stáció ablakát és a képeket összetörték. A ’80-as években új képeket építettek be a hívek adományából, darabja 14.000 Ft volt. 




















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése