2021. május 26., szerda

Szigetcsép kálvária

A kálváriát Pethő Mária "fedezte fel" neki köszönöm a képek készítését is.
Szigetcsép határa már a rézkorban is lakott volt. A rézkori leletek mellett jelentős a község északi határában feltárt kora vaskori temető.A 150 éves török uralom pusztítása után a bécsi kormány elrendelte a vármegye nagy részének újratelepítését, ide rác és sváb családok kerültek.Az osztrák-magyar monarchia idején a falu fejlődése virágzásnak indult, de aztán jött Trianon.
Az első és második világháború igen megviselte a települést, a történelmi tragédiák megtizedelték a lakosságot.

Több alkalommal sújtotta természeti csapás is a községet. Az 1838-as árvíz után telepednek le a lakosok a község mai területére, a Dunától távolabb. Ekkor már Szigetcsép néven szerepelt. 1870-ben óriási tűzvész pusztított, leégett a falu nagy része. Az 1876-os árvíz idején a mai Fő utcán csónakkal közlekedtek. Ezután kezdik meg a védgát építését szegedi és bezdáni kubikosokkal. 1940-ben és 1956-ban ismét kiöntött a Duna két ága, a Ráckevei-Duna felől egészen az udvarokig nyomult a víz.

A háború után a mezőgazdaság kezd fejlődni, a jó meteorológiai adottságok, a magas páratartalom kedvez a kertészetnek, szőlészetnek és gyümölcstermesztésnek. Lassan, de biztosan fejlődik a település.

A Szent Teréz-templomot, melyet Mária Terézia építtetett és 1755-ben készült el 1758-ban szentelték fel. Barokk főoltára szépen faragott vörös márvány. Egy korábbi kutatás salzburgi munkának tartja. A templom mellett kialakított kert a falu egyik büszkesége. Horváth József, a korábbi plébános, püspöki tanácsos kezdeményezésére egy csodálatos zarándokhelyet alakítottak itt ki. A Fatimai Szűzanya szobor köré szép sziklakertet, Kálvária dombot, Szt. István-kápolnát, Medjugorjei Szűzanyának épített kápolnát, a lourdesi barlang hasonmását hozták létre.























Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése