A település és határa régészeti leletekben gazdag.. Boldogtól délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörszi árok nyomvonala. Első írásos említése 1935-ből maradt fenn. 1867 után Boldogon szőlőt telepítettek, s ekkor vált jelentőssé a faluban a fűszerpaprika termesztése is.
Boldog Heves vármegye egyik leghűségesebb hagyományőrző faluja. A boldogi hímzések első mintakönyvét 1942-ben adták ki, ebben is bemutatva a boldogi fehérhímzést.
A falu legöregebb temetőjének közepén áll a Jézus Szíve kápolna, ami 1903-ban Országh Erzsébet adományából épült. A falán Táncsics Mihály orvosának dr. Davida Sándornak az emléktáblája van, aki komoly és értékes gazdálkodási tevékenységet is folytatott a faluban.
A kápolna körül álltak a falu adakozó családjai által emelt kálvária stációk, melyeket az 1960-as évek végén lebontottak, de újjáépítésükre 2023-ban sor kerül. Minden évben itt tartják a Jézus Szíve búcsú szabadtéri szentmiséjét. 2019-ben Kepes István és felesége Morvai Erzsébet adományának köszönhetően kívül-belül megújult a kápolna épülete.
A kálvária helyszíne sajnos csak az alábbi linkre kattintva látható:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése