csendhegyek

Szebény kálvária

Kicsit bizonytalankodtam, hogy ezt a kálváriát betegyem-e a blogba….Két okom is volt: az egyik a fent lévő másfélszáz között ennyire rosszul sikerült fotók sehol se voltak (Lásd a szöveg végén lévő, 2013-ban fent lévő képeket). Itt azonban a lehető összes szörnyűség összejött: hatalmas, árnyékot adó fák, napsütés, (bár borult idő sem lett volna jobb), üveg borítás a stációoszlopon és a majdnem teljesen kifakult képek. Csak azért tettem mégis fel, mert mert tudom, nem sok helyen van ilyen. Ez ugyanis nem „rendes” kálvária, hanem Szűz Máriának, az anyának, gyermekével, Jézussal kapcsolatos szenvedéseit örökíti meg.

A kálvária történetéről az alábbiakat sikerült megtudnom: a temetőben 1827-ben szentelték fel a Havas Boldogasszony kápolnát, és valószínűleg ez idő tájt épült a kálvária is. Azt senki sem tudja teljes bizonyossággal, hogy eredetileg itt milyen képek voltak bádogra festve a kápolna körül álló egyes stációfülkékben. Lakatos Józsefné (Gál Tera néni) szervezte meg végül 2009-ben, hogy az üresen álló fülkékbe képek kerüljenek. Mivel a templom a Havas Boldogasszony tiszteletére épült, úgy gondolta, hogy a stáció képei a Szűz Mária ismert 7 fájdalmát ábrázolják. Erről készültek a színes nyomatok – melyek eredetijét ígérte, hogy nekem megküldi – s ezúton is, előre hálásan köszönöm. A stációfülkékben ugyanis teljesen megfakultak, tönkrementek a képek. Amint az újak megérkeznek, azonnal felteszem azokat is.

Bejegyzésem után pár nappal Fazekas Zoltántól megkaptam az eredeti stációképeket - ezúton is nagyon köszönöm. Valóban szép képek és sajnálatos, hogy ennyire tönkrementek.

***********

2017 kora-tavaszán E-mai üzenet érkezett Geisz Ferenctől - arra jártában fedezte fel, hogy a tönkrement képeket lecserélték és már nem papírképek, hanem kerámia domborművek vannak a stációkon! Itt is köszönöm a híradást.
"Régi" segítőmet Fazekas Zoltánt kéretem meg, ha arra járna, készítsen egy sorozatot az új - most már mázas - domborművekről. Más nap megérkeztek a képek - köszönöm a gyors segítséget:

"A Szűzanya fájdalmainak kultuszát az evangélium tekintélye alapozza meg, amikor Simeon szavaira emlékezik:

- S a Te lelkedet is tőr járja át, hogy kinyilatkoztassanak sok szívből a gondolatok (Lukács 2,35).

- Menekülnek Egyiptomba: Heródes keresi a Gyermeket és meg akarja ölni (Máté 2,13).

- Nem találja a tizenkét éves Jézust: Atyád és én bánkódva kerestünk (Lukács 2,48).

- Mária ott áll a keresztfa alatt: Jézus keresztje mellett ott állott édesanyja (János 19,25).

Mindez azonban Mária fájdalmának csak négy evangéliumi megnyilatkozása. A másik három:

- A Szűzanyának a keresztvivő Jézussal való találkozásáról,

- A keresztről való levételről, illetőleg halott Fiának ölében való megpihenéséről

- A temetésen való részvételéről csak a tiszteletre méltó ősi hagyomány tud.

Így kerekedik a szakrális számszimbolika szellemében 7-re a Szűzanya keserűsége."

( idézet innen: http://mek.niif.hu/04600/04657/html/unnepikii0051/unnepikii0051.html )

Szervita templomok közelében szokott ilyen lenni „szerviták, serviták, Szűz Mária Szolgái (lat. Ordo Servorum Mariae, OSM, Servi Mariae, SM): klerikus férfi szerzetesrend.” (http://lexikon.katolikus.hu/S/szervit%C3%A1k.html )

http://lexikon.katolikus.hu/M/Mária hét fájdalma.html

(2013-as képek)

Az eredeti stációképek:

A 2013-ban fent lévő, tönkrement képek:

Az alábbi légifotót is Fazekas Zoltán küldte. Igen megörültem neki, mert bár a kálvária kifejezetten nem látható, de a kápolna körüli sűrű erdő - amiről írtam - az azért itt mégis csak jobban látható, mint a fényképeken. Rákattintással érdemes kinagyítani !

Villány kálvária

„A pápai tizedjegyzék szerint Villányban már állt a XIV. század elején templom, melyet 1333-ban Szent Péter tiszteletére emeltek. A középkori templomot vélhetően a mohácsi csata idején rombolták le………Ezután a katolicizmus Villány és környékéről teljesen eltűnt. Az ország 12 főpapja közül hét Mohácson elesett. A megüresedett püspökséget évtizedekig nem tudták betölteni. A törökök kiűzése után azonban megindult a fejlődés és Villány lakossága érezhetően gyarapodott a letelepedő német katolikusokkal……….1865 augusztusában szentelték fel a festői templomhegyen fekvő kálváriát.”

Ez a fenti leírás nem említi, de megtudtam, hogy a közel 150 éves kálváriát az elmúlt évek alatt többször is javítgatták. 4-5 éve egy falubeli hölgy újrafestette a stációképeket. A D-re tájolt kálvária képei azonban nem bírták az időjárás viszontagságait, a tűző napsugarakat s mára szinte teljesen tönkrementek. Számomra ez az állapot azért meglepő, mert Villányról azt gondolom, nem a legszegényebb baranyai falvak közé tartozik. Vajon miért nem fontos ennek a műemléknek/helynek az ápolása? Persze lehet, hogy nincs igény ennek a helyszínnek a felújítására. Talán már itt sem szokás már a kálvária-járás. A képek önmagukért beszélnek….

1865 augusztusában Kohn András plébános idejében szentelték fel a festői Templom-hegyen fekvő kálváriát. Kohn András plébános sírboltja ma is itt található. A katolikus templom mögül indulhat is a séta a dombtetőre, ahol a Templom-hegyi kilátó is található. https://villany.hu/szabadido/villany-templomai-es-vallasi-kegyhelyei/

Aranyosgadány kálvária

A stációkon, a környezeten látszik, hogy ez a kálvária nem az évszázados, sváb-alapítású kálváriák közé tartozik. Modern, szépen karbantartott, rendezett.

Csurgyók Lajosné polgármester asszonytól tudtam meg a történetét. Régebben ezen a területen egy templom építését tervezték, ebből azonban nem lett semmi, így hát a terep rendezésére szánták el magukat a községbeliek. Ezen a területen először felállítottak egy emlék-keresztet és egy miséző kis oltárt, majd hamarosan – anyagi segítséget kapva – felépítették, a kétezres évek elején a modern kálváriát, melybe egy romániai fafaragó művész kőrisfából stációképeket is készített. A faragott képeket - az időjárás viszontagságaitól és az esetleges egyéb károkozástól védendő – csak a húsvéti ünnepekkor teszik ki. Ekkor van – misével egybekötve – kálváriajárás is.