Bercel kálvária

Az ismertetőt és a képeket Pethő Máriának köszönöm !
Bercel nevével az írott forrásokban először 1271-ben találkozunk egy a váci káptalan által kiállított okiratban. Az ősi Szolnok-nemzetség birtoka a XII. század elején az idegen eredetű Kökényes-Radnót nemzetségé lett, amelynek nógrádi ága XIV. század eleji kihaltával a Hevesből idekerült Aba-nemzetségbeli Rédeiek kezére került. A XIV. század első felében vehette fel a birtokosok egyike a településről előnevét, hiszen a nemzetség egyik sarja 1340-ben Berceli László néven szerepel. (http://cserhatinfo.hu/telepules/bercel-1532)

Műemlék jellegű Bercel római katolikus temploma, amely 1752-1767 között épült barokk stílusban. Ez a falu jelenlegi temploma, amely Szent Péter és Pál apostolok nevében őrzi a korábbi templom emlékét. Az új templom felépülése két váci püspöknek köszönhető, akiknek emlékét kőcímer jelzi. Az építkezés 1767-ben fejeződött be, de ekkor még nem volt tornya a templomnak. Ennek építéséhez 1811-ben kezdtek hozzá. Említésre méltó még a templom előtt látható Vir dolorum, vagyis a Búsuló Krisztus szobra.
(http://bercel.hu/_web/telepuelesuenk/memlekek.html)
A  szabadtéri stációról  nem  sokat  tudnak.  Az 1940-es  években  épülhetett fából. Később  magára  hagyták, s  az  1980-a s évek végén szabadították  ki a stációkat a  hatalmas  gazból. A  stációk  egy  régi  kereszthez  vezetnek.  Ezt a  felső keresztet   1916-ban  állította  Kristófik  János  és  neje Kiss  Margit.  A  stációkon sokáig olcsó  fotómásolatok voltak, melyek  nagyon kifakultak.                                                 

A keresztút régi képei helyett 2019-ben új  domborművek kerültek a stáció-oszlopokra, ezekre az  egyházközség  tagjai  adták   össze  a pénzt.
Ezúton is köszönöm Csontosné  Kárpáti Ilona segítségét, aki az új stációkat lefényképezte és elküldte.

A keresztút  a  Magyarok  Nagyasszonya  kápolnával,  Szűz  Mária  szoborral,  szabadtéri  oltárral és a régi  kereszttel  végződik. Bár  elmondásuk  szerint  minden  vasárnap délután  járnak itt  keresztutat, a  hivatalos  keresztút /nagyhéten/  bent  a  faluban  zajlik.

Emlékeztetőül egy képet meghagytam a régiekből:

A keresztút elején lévő keresztet 1995-ben állították gránit alappal.

A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére ajánlott kápolna a temetőben, a Berczelly család sírboltja fölé épült.  Berczelly Jenő 1897-ben családi sírboltot építtetett, fölé pedig egy kápolnát. Innen ismeretes a kápolna megépülésének dátuma.

Minden vasárnap 15 órakor ma is tartanak keresztutat a hívek. 

Albertirsa kálvária

A fotókat és az ismertetőt Pethő Máriának köszönöm !

Az oklevelekben 1277-ben jelenik meg a település neve először (Alberth). Ugyanakkor e területről már 1246-ban Istvánfalva néven is feljegyeztek egy települést. A török időkben elnéptelenedett. A 18. század elején az akkori ura, Váracskay András kuruc ezredes még 1710-ben a Zólyom vármegyében fekvő Nagyszalatna községből felvidéki jobbágyokat telepített be, többségében szlovák anyanyelvűeket, de voltak közöttük magyar családnevűek is.

A kolozsvári úti temetőben 2009. május 9-én szentelték meg a felújított kálváriát. A stációk a temető főútja mellett sorakoznak. Eredeti építési idejük  1912-15. között volt. Évek során a stációk tönkrementek, szükségessé vált felújításuk. Giba István – egykori albertirsai lakos és ministráns – indította el az akciót a stációk felújítására. Ő adott nagyobb összeget az építkezés megindításához.

Miután plébános úr meghirdette, rövid idő alatt mind a 14 stáció „gazdára talált”. A képeket Somos Gyula posztmodern  ceglédi festőművész készítette, az ajtókat Udvaros Ferenc asztalos mester, a kőfelújítást Tusják László & Tsa. végezték. A keresztek felújítása akkor még váratott magára, de kb. öt évvel ezelőtt ez is sikerült.

Sajnos, a fák és a növényzet miatt nem lehet egybe lefotózni ezeket. A stációképek szép faajtóval, azon belül üveggel védettek.

A temetőkápolna szent Gizella nevére van szentelve. Épült  1936-37-ben. A kápolna egyben több család sírboltja is, nem kapcsolódik a kálváriához.

Galántai Györgynek, a Római Katolikus Egyházközség világi elnökének köszönjük a kálváriával kapcsolatos számos információt.

Kazár kálvária

A fotókat Laszlovszky Katalinnak köszönöm.

A faluközpontban álló, Szent Ilona tiszteletére felszentelt római katolikus templom működéséről már az 1674-es Canonica Visitatio is említést tesz, feltételezések szerint 1398 körül épült.
A törökök után Kazáron is csak az üres templom maradt, a falu teljesen leégett. Később Bellay János hozatta rendbe, és fából új plébániaházat építtetett. Szuhányi József nevéhez fűződik - aki 1781-től 1794-ig volt Kazár plébánosa - a mai tágas plébánia és a templom épületének végleges felépítése.
A templom tornya 1895-ből való, a szentélyben és a hajó keleti oldalán feltehetőleg egy 1398-as templom falmaradványai rejtőznek.
E templom köré épült 2019- ben a kálvária.

http://tarjanikepek.hu/2009/04/29/kazar-2/

https://mapio.net/pic/p-130385740/