Csobánka Margitligeti kastélypark kálváriája

A fényképeket Temesiné Németh Évának köszönöm !

A hiányzó képet Hauser Pétertől kaptam, neki is köszönöm a segítséget ! 

A Dera-patak partján elterülő Margit-liget a századforduló környékén új korszakot nyitott Csobánka fejlődésében. A patakvölgy legszebb szakaszán Martin Sándor orvos 1897-98-ban épített szanatóriumot, s a környéket elhunyt feleségéről nevezte el Margit-ligetnek. 1909-ben Wettenstein József, a tüdővész elleni szérum feltalálója vette meg és tüdőszanatóriummá alakította. 1917-től hadiárvaházként működött, melyben a szolgálatot a katolikus egyház missziós nővérei látták el.

Jelenleg a Missziós Nővérek tulajdona, akik nem tudván mit kezdeni az államtól visszakapott ingatlannal 2007 tájékán 100 évre „átengedték” Böjte Csabának, jobban mondva a Dévai Szent Ferenc alapítványnak és most zarándokházként és egyházi szálláshelyként funkcionál.

Hatalmas 3,5 hektáros parkjában van egy kálvária, fa keretben kerámiából készített stációkkal. A park szabadon, bármikor látogatható.

 https://hazajaroegylet.hu/uticelok/elet-haza-zarandokhaz-csobanka/

Kép: https://mapio.net/pic/p-64018254/

Erdőtelek kálvária

A képeket Pethő Máriának köszönöm !

Erdőtelek első írásos említése 1215-ből származik (Erdev). A török hódoltság idején elnéptelenedett. A törökök kiűzése után a falu részben kisnemeseké, részben 1691-től Butler Jánosé, az egri vár parancsnokáé lett. 1845-ben a Butler-birtok Kovács József orvos tulajdonába került, aki a kastély parkjában arborétumot hozott létre.

Templomának patrónusa 1332-ben Szent István király volt. 1723 körül már önálló plébánia volt az egri püspökség, a felső-hevesi kerületben Tarnabod és Hanyi leányegyházzal. Ekkor már Szent Kereszt felmagasztalására volt szentelve temploma.

A templomkertben kőkereszt áll,  1786-ban került helyére,  a homokkőből készült kálváriastációk a templom körüli kertben állnak, 1890 körül készültek, - meg is látszik rajtuk a koruk. Mindegyiket más és más család állíttatta. A fényképek tanúsága szerint - nem túl régen - a kálvária stációit egy egy márványtáblával is megnevezték.

Valószínüleg a stációsor Butler Lajos kezdeményezésére született. Sajnos, homokkőből épültek, ezért eléggé rossz állapotban vannak, porladnak. A támogatók neve mindegyik állomáson olvasható volt. De mivel új feliratokat kaptak, ezekre nem figyeltek. Csak pár támogató neve olvasható.  A Golgota alatt csak Magdaléna szomorkodik: ez az un. Magdolna-kereszt. Ritkaságszámba megy egész Közép-Európában. Sajnos, ennek állapota sem  problémamentes. A templom  kertjében, lépcsős, alépítményen, alul ívesen kihasasodó feliratos talapzat áll, rajta sziklahalmon kőkereszt korpusszal. A kereszt lábánál Mária Magdolna térdelő alakja. Műemlék jellegű. A szentsír bent található a templomban az egyik mellékoltár  alatt. A stációk felújítását jövő évre tervezik.

Zagyvapálfalva kálvária

Az üvegablakok  fotóit dr. Pethő  Ferenc  doktor úrnak köszönhetjük. 

A templomképeket, ismertetőt innen hoztam:  

http://st-plebania.com

http://vaciegyhazmegye.hu/galeria

http://nagyvofely.hu

Zagyvapálfalva Jézus Szíve Templom Salgótarján déli részén, a 21. sz. főút mellett található. A ma álló templomot az egész község összefogásával, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., az Üveggyár, a helyi vezetők és Demeter Bertalan esperes-plébános támogatásával építették fel. 1933. július 30-án Jézus Szíve tiszteletére Pájer János rozsnyói káptalani helynök szentelte fel a templomot mintegy ötezer ember jelenlétében.

A templom belső elrendezését az alapító plébános, Demeter Bertalan vezette. A bal- és a jobboldali mellékhajóban a keresztút képei láthatók üvegablakokon. Alkotójuk Majoros Károly.

A szentélyben három üvegablak található: Jézus Szentséges Szíve, a Boldogságos Szűz Mária és Szent József egészalakos ábrázolásával. A szentély diadalívén a TeDeum mondata: „Téged Isten dicsérünk” két oldalán angyalokkal, Bóna Kovács Károly alkotása.

Az oltár mellett balra egy bányász, aki örökmécsest tart a kezében, a jobb oldalon pedig a bányászok védőszentje Szent Borbála.

A toronyban 1944-ig három harang lakott, mindegyiket 1933-ban készítette Szlezák László aranykoszorús harangöntő mester. A középső harangot a háborúban elvitték hadicélokra. Érdemes megszívlelni a harangok feliratát! A nagyharangé: „Ennek a harangnak minden kondulása vésse mélyebbre e község minden lakósának a töretlen hűséget Istenhez, a hősök vérével megszerzett hazához és felejthetetlen hőseink emlékéhez.”

Légifotó: http://nagyvofely.hu/salgotarjan-zagyvapalfalva/templomok

Magyarpolány Szentkút kálvária

A fényképeket „Fotoport”-nak köszönöm ezúton is !

A teljes sorozat itt látható:

http://fotoport.hu/hng/veszprem/magyarpolany-szentkut-keresztut.htm

Az alábbi ismertetőt a

http://kiranduloutak.blogspot.com/2013/08/magyarpolany-kalvariatol-szent-kutig.html   oldalról hoztam.

„A Szent László templommal szemben fahíd ível át a Szent-kút irányába tartó aszfaltút fölött. Ezen átsétálva tekinthetjük meg a Plébánia hófehér, tradicionális épületeit. Innen csak az aszfalt-utat kell követnünk, amely kivezet minket a faluból, hogy elérjünk a Szent-kúthoz.

A hely arról lett nevezetes, hogy egy legenda szerint egy vadászt itt szállt meg az ördög. Már haldoklott, amikor a Szűzanya megszabadította szenvedéseitől és kiűzte belőle az ördögöt. A vadász hálája jeléül szentképet állított az ott álló bükkfára. Évekkel később egy helyi asszony álmot látott a szent helyről, és nem nyugodott addig, amíg el nem vitték ide. A kutat már benőtte a gaz, de a helyiek megtisztították és oltárt, padokat, kutat emeltek. A Szent-kúthoz újabb kálvária vezet az erdőben.

Amint elhagyjuk Magyarpolány házait a sárga kereszt jelzést követve az első stációt jelző feszülethez érünk. A szobor fenyvesek árnyékában áll, növényekkel körbeültetve. Út közben vadszeder bokrok, fenyő illat, és jó idő esetén csodás napsütés kísér. A sziklás, széles útról tábla jelzi, hogy mikor kell lekanyarodnunk jobbra a kúthoz. Sűrű erdőbe érkezünk, ahol csak egy vékony ösvény vezet tovább. Néhány száz méter múlva megérkezünk a szent helyre. Valóban ott áll a hatalmas bükkfa, törzsén keresztek és szentképek. Körülötte fából ácsolt padsorok állnak egy kis kerítéssel körülvéve, ide járnak a helyiek imádkozni. Kis, tetővel fedett kútból csordogál a vékony vízsugár. Peremén bögrék jelzik, hogy vize iható. A szent hely koronája pedig a Szűzanyát ábrázoló szobor.

Innen visszasétálhatunk Magyarpolányba azon az úton, amelyen érkeztünk, de ha tovább követjük az erdőben a sárga kereszt jelzést, majd jobbra fordulunk a sárga sávon, akkor is visszajutunk a Kálváriához.”