csendhegyek: Miskolc kálvária

2024-ben végre - hosszas várakozás után - elkészült a miskolci kálvária felújítása. "Tanulságként", és azért, hogy a múltat ne fejetsük el teljesen, a régi képek egy részét is bent hagyom a blogban...

A kálvária anyagához elolvasásra ajánlom:
https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2017/06/11/a_kalvaria_kapolna_tortenete

https://miskolcadhatott.blog.hu/2016/05/18/a_kalvaria_kalvariaja#

A régi fotókat FME-nek köszönöm, az újak egy részét Pető Márinak, illetve a netről hoztam.

„A miskolci Kálvária-kápolna az Avas oldalában, a Hermann Ottó Múzeum képtára mögötti dombon áll, a domboldalban a még megmaradt stációk is láthatók. Máriássy Gábor egri kanonok, miskolci papi működésének emlékére határozta el kálvária építését. Ehhez 1857-ben az Avason, a Tűzköves dűlőben vásárolt egy jókora telket. A terület a mindszenti plébánia közelsége, a kedvező rálátás és az onnan való szép kilátás miatt is alkalmas volt a kálvária építésére.

A romantikus neogót stílusú terveket Rudolf Antal készítette. 1858-ban kialakították az utakat, 1860-ban kezdődött az építkezés. A kőműves munkálatok mestere Kobek József (de kövesdi kőfaragók is közreműködtek), az ácsmester Szabó István volt. A kálvária stációinak domborműveit nagy valószínűséggel Dahlström (Dallstrőm) József, svéd származású miskolci kőfaragó művész készítette. 1862-ben fedték be a kápolnát korompai rézlemezzel. A domb alsó felén kerítés és kapu készült, a stáció domborművek a felvezető szerpentin mentén kialakított fülkeépítményekben kaptak helyet.

(Jézus megostorozása; Jézus megcsúfolása a katonák által; Jézus elítélése (Pilátus kézmosása); Jézus a keresztet hordozza; Jézus keresztre szegezése; Jézus a latrok között (a Golgota-csoport);

Jézus feltámadása (a kápolna oltárképe).

A fülkék míves vasrácsa Bársony János helyi mester művei. Az altemplommal épült kápolna 1864-re készült el, ekkor szentelte fel Bartakovics Béla egri érsek – összekapcsolva a Mindszenti templom tornyainak Az 1950-es évek elején a domb aljába építették az akkori állampárt szocreál székházát, ami ma már a Herman Ottó Múzeum képtárának ad helyet. Az építkezés során megsemmisült a kerítés, elbontottak egy stációt, és megszűnt a természetes kapcsolat a Népkerttel (a mai Görgey út is ekkor kapta meg új nyomvonalát), és természetesen megszűnt a ki- és rálátás is.
A környék lassan lepusztult, az utak tönkrementek, a terület elgazosodott, a megmaradt stációk közül is ledöntöttek egyet, ma már csak négyet lehet látni. Az 1990-es évek elején tervezték a terület rehabilitációját, még a dokumentációja is elkészült, de komolyabb beavatkozás nem történt, bár az egyház újjáépítette a kápolna tornyát, készült egy oldallépcső, a liget felső részén, a kápolna előtt pedig kaput alakítottak ki.”

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1lv%C3%A1ria-k%C3%A1polna_%28Miskolc%29

„A miskolci Tűzköves dűlő kálváriája a hetes beosztást követi. Magyarázatként szolgálhat Máriássy Gábor egri kötődése, ugyanis a hét stációs megoldást a szerviták népszerűsítették”. ……A kálvária domb beépítésének terveit Rudolf Antal készítette el. Az ütemezés szerint 1858-ban ki kellett alakítani az utakat, 1859-ben az építési anyagok megvásárlása és helyszínre szállítása volt a feladat. Úgy tervezték, hogy 1860-ban elvégzik a kőfaragó munkát, felépítik a stációkat, s még ebben az évben a kápolnát is. A feljegyzések szerint a kőfaragó munkát Dahlström József svéd származású, miskolci kőfaragó mester, a kőműves munkát Kobek József, az ácsmunkát pedig Szabó István mesteremberek végezték.” Dobrossy István-Kárpáti László: A miskolci Kálvária-domb és építményeinek története
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Mhomk_27/?query=SZO%3D(Nagyv%C3%A1rad)&pg=56&layout=s

Először a felújítás utáni képek: