Nőtincs kálvária

Az ismertetőt Pethő Máriának köszönöm. A képeket Fényi Gabriellától és Dr. Vukov Konstantintól kaptam, ezúton is köszönet érte. 

A nőtincsi kálváriának nincs nagy múltja, 2014 körül hozták létre a Lókos patak feletti dombon. Az ácsolt fakereszteken az először felhelyezett, műanyaggal bevont festett képek hamar tönkrementek, ezeket később lecserélték, falapra festett képekkel, de ezek sem az örökkévalóságnak készültek....

A stációsor végén van a Nagy Amália által 1883-ban állíttatott kereszt és a másik három is itt található,  melyeket valószínűleg szintén ez-időben állítottak.

A település története itt olvasható: https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C5%91tincs

Nőtincs temploma 1415-ben épült. 1720-ban és azóta már többször is átalakították. 1734-ben Szent Márton tiszteletére szentelték, tornya eredetileg nem volt, két harangja fa-haranglábon a házak között a falu közepén állt.

Még a XVIII. század folyamán homlokzata elé tornyot  építettek. 1725-ben mennyezete 66 táblaképből áll, de ez ma már átépítés folytán eltűnt.

A templomot 1960-ban, majd 1966-tól 1982-ig teljesen felújították.

A plébánia épülete a XVIII. század végén épült, melyet 1968-ban és 1979-ben renováltak. Historia Domusa a háború alatt megsemmisült, a mostani 1965-ben kezdődik. A plébániának XVIII. századi eredetű, értékes könyvtára van.

Képek:

https://miserend.hu/templom/464

http://notincsiegyhaz.hu/

Kép: https://www.facebook.com/notincsiegyhaz/

Fadd kálvária

A kedvező földrajzi környezet miatt Fadd térsége valószínűleg már az ősidők óta lakott terület volt.

Az ókorban erre húzódott az Aquincum–Mursa hadiút, amelynek egy útjelző kövét a község közelében találták meg.

A török kiűzését követően új szakasz kezdődött a település történetében.  A lakosság lassan regenerálódott. A gyors növekedés a letelepítéseknek köszönhető. A század elején tolnai reformátusok, majd 1727-töl felvidéki tótok érkeztek. Később a tótok elmagyarosodtak, de katolikus vallásukat megtartották. A katolikus templomuk 1863-ban épült.

Benis  Brigitta foglalkozott a településen a kálvária történetével, bár túl sokat nem sikerült neki sem kideríteni:

…az  1800-as évek végén, vagy az 1900-as  évek elején  állíthatták  a  stációkat  a  helyi  hívek, ami azt jelenti, bőven a 100. évében  van  a  keresztúti  stációink  kora. 

Az  eltelt  évtizedek  alatt  többször volt tatarozás, átfestés, de valószínű  az  aljzat  szigetelésének  hiánya  miatt  folyamatos  marad  az  állagromlás.

A keresztutak állomásainak feliratai majdnem teljesen eltűntek. Ez talán a túl gondos letakarítás következménye is lehetett, mert nem valószínű,  hogy  valakik  szándékosan  mosták volna le a feliratozást. Maguk a stációk  nem,  de  környezetük  rendben van. Igaz 1-2 helyen most is találni a stációoszlop tövéhez odadobott, elszáradt,  vázából  kivett  csokrokat,  de  szerencsére ez nem jellemző…

Jó lenne, ha a falu lakosai összefognának a kálvária stációinak felújítása érdeklében...

A fotókat Biki Endre Gábornak köszönöm:

Csávoly kálvária

2020 januárban Pethő Mária kereste fel a temetőt és próbált fotókat készíteni, de sajnos a stációoszlop  rácsos ablakait nem tudta kinyitni. Hogy mégis készült néhány kép, azt  egy segítőkész falubelinek köszönhetjük. A kápolna tetején lévő keresztekhez sem tudott felmenni, így az egyetlen kereszten lévő szoborról sem készült kép.

Ezúton köszönöm Pethő Mária fáradozását.

Ezek után kértük Csala Józsefné  polgármester asszony segítségét, hogy a kálvária bemutatását teljessé tehessük. Nagy örömünkre megérkeztek a fotók, melyeket ezúton külön is köszönünk !!

 Csávoly történetét 1198-ig lehet visszavezetni. A törökdúlás után a falu többször is elpusztult, majd újjáépült. Mai alakja 1734-ben alakult ki, az első templom 1740-ben épült. Az 1700-as években német telepesek érkeztek ide, 1800-ban épült az első temetői kápolna, 1874-ben pedig a „Vodica˝ néven ismert búcsújáróhelyi kápolna.

A kálváriát az 1930-as években, a település német származású lakosai építtették, egy család egy stáció költségét vállalta. A temető és ezzel együtt a kálváriák is később önkormányzati tulajdonba kerültek.

A  II. világháború után több német származású családot kitelepítettek Németországba. A helyükre csehszlovákiai otthonaikból elüldözött magyarokat költöztettek.

Az évtizedek során megrongálódott, elhanyagolt  kálváriát a kétezres években felújították. A 2016-os temető-rendezés során a kálvária stációkat is felújították, mindkét oldalon előnevelt juhar facsemetéket ültettek.