2013. november 11., hétfő

Vértestolna kálvária




A fényképeket  fáradhatatlan segítőmnek, „Bolyak”-nak köszönöm !

Az idézett részeket az alábbi oldalról hoztam:  http://www.vertestolna.hu
(Öröm egy ilyen tudósítást olvasni, kár, hogy más településeken – dacára, hogy épült kálvária, vagy felújították – megfeledkeznek arról, hogy a közreműködőknek – nyilvánosan is – köszönetet mondjanak….)
 
„A jelenlegi német neve Tolnau, az őslakók Taunau- nak nevezik. Első okleveles említése a török időből való Tholma névvel. Később Tolna, Tolnar, majd Vértestolna. A török időben valószínűleg elnéptelenedett, erre utal a Tolnapuszta elnevezés. Ezután az első betelepülők a németországi Baden-Würtenberg tartományból érkeztek 1733 őszén. Velük az Eszterházy uradalom örökös szerződést kötött. Ebből az időszakból, pontosabban 1755-ből való a község pecsétje, melyre a Dorfe Tolnau körirat került.”
Minden valószínűség szerint a sváb lakosok kezdeményezésére épült meg a kálvária.

„Sajnos az 1930-as években családok által épült keresztúti állomások tönkrementek, csak maradványai voltak láthatók.
Az Önkormányzat, figyelve a pályázati lehetőségeket, felhívta a Hagyományőrző Egyesület figyelmét, hogy lehetőség van ilyen jellegű pályázat beadására. Az Egyesület tagjai nagyon örültek ennek a megtisztelő lehetőségnek és az Önkormányzat segítségével elkészítetve a terveket, beadták a pályázatot, amit siker koronázott.
A falu vállalkozó kőművesei - Eipl Attila, Eipl Ervin, Schatz József, Tímár Gábor, Schneider Ferenc, Uttó István és PintérMihály - szépen megépítették a 14 stációt, egy tatai keramikus - Végh Ákos - elkészítette a képeket.
A kőkeresztet és a mellette lévő két fakeresztet Csapucha Atila festette újra. A stációk és a keresztek környezetét az Egyesülettagjai Berendi Mári nénivel közösen tették rendbe…. Idejüket nem sajnálva, önzetlenül szintén sokat dolgoztak,hogy szép legyen a környezet az elkészülő stációknál: Bundschuh Attila, Bundschuh József, Bundschu Csaba, Uttó József és Szinger Antal. Az emlékművek mindenki örömére gyönyörűek lettek és 2012. augusztus 20-án tábori mise keretében Gábor Atya felszentelte őket…”


















6 megjegyzés:

  1. Példaértékű kálvária. Sajnálom, hogy én Vértestolnán jártamban kihagytam. Úgy látom Komárom-Esztergom megye kálvária feldolgozottságban utoléri Baranyát. Öröm látni, ahogy gyarapszik ez a blog. Köszönöm Neked és segítőidnek, hogy ilyen szép és tartalmas anyagot szolgáltattok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem az én érdemem ! Tényleg nem tudok elég hálás lenni a segítőimnek ! Mielőtt "útra-kelsz" nézz bele a listába, hátha találsz még olyant, ami itt hiányzik. És emellett érdemes szemet-fület nyitva tartani, mert lehetséges (sőt biztos) nem teljes az én listám. Akadhatnak még felfedezetlen helyek !

      Törlés
  2. De szép őszi képek, és a kálvária is nagyon jó állapotban van....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valóban érdekesek, szépek a domborművek - olyanok, mintha eozinból készültek volna. (Bár, hogy őszinte legyek, ezt nem pontosítottam...)

      Törlés
  3. Esetleg meg lehetne említeni, hogy az utolsó stációtól kb 150-200m-re egy jelöletlen ösvényen a János-hegy meredek oldalában található a 2. világháborúban lezuhant német repülő roncsa és az elhunyt személyzet állított emlékmű.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm az infót, de nem igazán a témához tartozónak érzem.

      Törlés