Nagykáta kálvária

Részletek Nagykáta történelméből:

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyk%C3%A1ta )

Nagykáta története egészen a 12. századig nyúlik vissza. A Kenderhalmi részen végzett ásatások során előkerült egy 12. századi templom alapja, a körülötte feltárt 42 sír és a II. Géza (1141-62) idejéből származó pénzek a tárgyi bizonyítékai annak, hogy ezen a területen jelentős település volt már akkor is… A tatárjárás sajnos ezt a vidéket sem kerülte el.

Később az egész országra nézve katasztrofális következményekkel járó török uralom Nagykáta történelmében is több falupusztulással járt.

A templom túlélte a török hódoltságot, noha romosan. Nem csoda, mert a Buda visszafoglalása utáni évtizedben a német seregek annyira tönkretették a környéket, hogy például 1686-ban a kecskeméti járás területén, ahová ekkor Nagykáta is tartozott, csupán két város, Kecskemét és Nagykőrös maradt meg, a többi 38 település pedig lakhatatlan pusztává vált.

Később Mária Teréziától  mezővárosi kiváltságot kaptak.

A század hatvanas éveiben építtette Keglevich Gábor a temetőben lévő szép, barokk kápolnát, mely tetőszerkezete egyedi az országban.

A 20. századi háborúk  nagy pusztítást végeztek a városban, a lakosság száma is jelentősen csökkent –olyannyira, hogy a városi rangot is visszavették a várostól. A II. vh után  elkezdődött az igazi iparosodás, ami elindította a települést a városiasodás útján.

Amit a kálvária történetéről megtudhatunk, az a Historia Domusban olvasható 1936. évi bejegyzés:

"Már régi tervünk a temetőben lévő, állandóan omladozó és egyáltalában nem ékes hét stáció szerű építményének a hely méltóságának megfelelőbbel kicserélése.

Ez valósult meg amikor Fejős Juljanna kettő, özv. Tóth Istvánné, Bodócs Pál és Balázs Teréz, Kocsi Pál és Nagy Rozália, Bundy Jánosné, Felsőpelőczi özv. Tóth Lajosné egy-egy műkő oszlopot állíttattak 140-140 pengő értékben. Ezekbe később 60 pengős dombor képek kerültek, a régi kivehetetlen elrozsdásodott bádogra festett képek helyett. Így valószínű egy két évtizedre jó karban maradnak."

Ez utóbbi információért is köszönet Káplár Bélának.

A fényképeket Biki Endre Gábornak köszönöm.

Ezt a képet Káplár Bélának köszönöm.

XVIII. század elején épült, 1926-ban bővített, barokk stílusú Keglevich-sírkápolna, a későbbi Szent Kereszt-kápolna.