csendhegyek: Pécsvárad kálvária

2012. október 26., péntek

Pécsvárad kálvária

Szent István király alapította itt hazánk második bencés kolostorát a rangos Pécsi Püspökséggel közel egyidőben. Első apátja volt Asztrik, aki a Szent koronát hozta. 1212-ben Várad néven említik, a név kis várat jelent. Pécsvárad (Pechwarad) formában Károly Róbert király említette először 1316-ban.

Dél-dunántúli régióban a pécsváradi vár is speciális helyzetű, hiszen az itt alapított kolostort csak később erődítik várrá, így az egyetlen kolostorvár lesz a térségében.

A település oly nagy jelentőséggel bírt a középkorban, hogy két vásártere és két plébániatemploma volt, melyek közül a Mindenszentek temploma Magyarország egyik első datálható középkori temploma, mely már a kolostor alapításakor állt.

1258-ban az egyházi fennhatóság alól kikerülni igyekvő városiak elérték, hogy saját bírójuk és önkormányzatuk legyen. 1333-ban említik először városként, 1439-től mezővárosként.

A török hódoltság idején az öt baranyai bírósági székhely egyike volt. A török uralom idején hanyatlásnak indult. Lakosai ebben az időben tértek át a kálvinista vallásra. 1689-ben a pécsváradi apát katolikus németeket kezdett telepíteni a városba.

1778-ban Mária Terézia közalapítványi uradalommá tette a várost, a királyi kamara irányította, feladata a budai egyetem fenntartása volt. 1849-ben megalakult a pécsváradi járás, amely 1966-ig állt fenn.

http://pecsvarad.ekisterseg.hu/index.php?akt_menu=944

http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9csv%C3%A1rad

A vár közelében, a barokk stílusú Nagyboldogasszony-templom 1757-1767 között épült impozáns méretekben. E templom előtti dombon található a kálvária. Modern, csempe-mozaikos stációi

képeit Haraszti Pál festőművész tervezte és készíttette Gyimesi Ferenc kőműves mesterrel.

Az internetes keresőkben azonban több helyen az alábbi adat szerepel: „A Nagyboldogasszony-templomhoz a Vár utca felől vezet az 1850-ben készült, színes mozaikképes kálvária. Krisztus keresztjét - a felirat szerint - "Emelte a tisztes molnár ipar".

" A stációkat feltehetőleg a helybeli egykori céhek, ipartestületek közösen gondozták. Erre vall, hogy Nagyböjtben és egyházi ünnepeken a képeknél gyertyát gyújtottak. Az 1950-es évek végéig a stációképek alatt még láthatók voltak a céhek és az iparosok egykori bádogjelvényei. A századelőn tönkrement kálvária helyreállítására 1911-ben Pécsváradon gyűjtést szerveztek. Ennek eredményeképp Puppi József kőfaragó a 12 régi stáció köveit és a három keresztet kijavította és háromszor átfestette, 210 koronáért.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BARA_JPM_evkonyv_1995/?pg=152&layout=s

Ott-jártamkor (tavaly 2011) meglehetősen beteg állapotban voltak a stációk, a csempe-lapocskák kezdtek kihullani helyükről. A három kereszt siralmas állapotban volt, le se fényképeztem. (kár…) A templom és az előtte-mellette álló szobrok (Nepomuki Szent János, Mária Magdolna, Páduai Szent Antal és Szent Vendel) felújítása viszont már befejeződött, nem tudom, a kálvária stációi is be vannak-e tervezve a felújításba ? Rájuk férne.

Az alábbi videót "Babarci tekergő"-nek köszönöm:

A videó lejátszásához Google Chrome szükséges !

https://plus.google.com/photos/107288761957617258005/albums/6006150387638441489/6010380755247554578?banner=pwa&authkey=CMrD_57ru53JFw&pid=6010380755247554578&oid=107288761957617258005