Tudnivalók a kálváriákról

(Kép: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Munk%C3%A1csy_Golgota.JPG&filetimestamp=20070729194500)

Mivel ennyire beleástam magam a kálvária témába - a neten többet keresgéltem mostanában ez irányban. Találtam is egy jó anyagot, közreadom, hogy akit esetleg (mégis csak) érdekelne a téma, akkor itt is hozzájuthasson. Őszintén bevallom, számomra is volt benne néhány újdonság.

Az anyag eredetileg itt olvasható:

http://www.hnm.hu/honismeret/folyoirat/2006-2-honismeret2.pdf 

A magyarországi kálváriakutatás egyik jelentős személyisége Szilágyi István építészmérnök így határozza meg e fogalmat. „A Kálvária elsődlegesen annak a helynek a neve Jeruzsálemben, ahol Krisztust keresztre feszítették. E történelmi eseményre való emlékezés a keresztény kultúrában sajátos műveket hozott létre, amelyekre szintén ezt a megnevezést használják. Így a kálvária szó a számtalan változat miatt gyűjtőfogalom, aminek rövid definíciója nem is lehetséges. Jelentése is a különféle nyelvterületeken eltérő.”

Beszélgetésünk a kálvária-fogalmat próbálja több oldalról megközelíteni.

Hogyan alakultak ki a kálváriák?

A hagyomány szerint az első európai kálvária megépítése a XV. században egy boldog Alvarez nevű spanyol szerzeteshez kapcsolódik. Õ a Szentföldet járva megismerte a jeruzsálemi, tágabban a palesztinai szent helyek nevezetesebb épületeit. Otthon a Szentföld és szülőföldje között hasonlóságokat vélt felfedezni, ami persze csak beleképzelés volt. Ez a vélt hasonlóság indította arra, hogy szülőföldjén is „lemásolja”, megépítse a szentföldi helyek szent épületeit Mária házától Krisztus élete főbb helyszínein át egészen a Golgotáig. A későbbi időkben több, ilyen nagy területen kiépített kálváriát is készítettek.

A magyar kálváriák története teljes mértékben ma még nem föltárt, ám ilyen típusú kálváriákat nálunk valószínűleg nem építettek. Mi az 1660-as évektől ismerünk – folyamatosan – hazai adatokat e témakörben. Ismerünk középkori kálvária-jeleneteket is. Ilyen följegyzések maradtak Sopronból és Selmecbányáról.

A XV. század végétől Európa-szerte az említett „másolás” helyett mindinkább előtérbe kerültek a lelki zarándoklatok. Lényege: a keresztút főbb eseményeit jelenetekre osztották, s ezen jelenetek alapján alakították ki az egyes stációkat, amelyeket képileg is megjelenítettek. A stációk középpontjába mindig olyan események kerültek, amelyek felkeltették a hívekben az együttérzést.

Hány jelenetből állt/áll egy-egy kálvária építmény?

A koraiak száma erősen ingadozott. A leggyakoribb a hét stációból álló volt. Főleg a német és a németalföldi kálváriák esetében általános ez a szám, amely a hét elesés ájtatosságával függ össze. Ennek a jelenségnek többféle értelmezése ismert. A kutatók egyik csoportja szerint a szertartás alatt a hívek hétszer estek térdre. Mások a Golgotára vonuló Krisztus „menetelésének” eseményeivel hozzák összefüggésbe.

A gyakori hetes számú stáció mellett a másik véglet a húsz vagy annál is több állomásból fölépített kálvária. Erre példát adnak a nagy lengyel kálváriák: Kalwaria Zebrzydowska, illetve Szilézia, ahol harmincnál is nagyobb stációszámot találunk helyenként. Igaz, hogy a nagyszámú stáció közül egy-egy alkalomra más-más ikonográfiai utat jelölnek ki. Így, bár valóban nagy a számuk, egy adott ünnep ájtatosságába kapcsolt stációszám jóval kevesebb.

A kálváriatörténet 1750-es évekig tartó szakaszában teoretikusan emelték ki ama ismert jeleneteket. A fejlődés akkortájt két irányba ágazott el. Az Alpoktól délre fekvő országokban inkább a látványos, művészi elemekre koncentráltak, így szinte természetes, hogy sok világi „mozzanat” is helyet kapott. Az Alpoktól északra élő népek viszont teoretikusabban alakították ki a szenvedéstörténetet az ún. lelki zarándoklatokat, amiket imakönyveikben rögzítettek is, és ezek beosztásai helyeződtek át a kálváriai eseményekre.

Mikor alakult ki a mára általánossá vált 14-es stációszám?

A 14 állomásból álló kálváriák felállítását XII. Kelemen pápa uralkodása idején, 1731-ben engedélyezték a ferenceseknek. Az általuk állított kálváriákhoz a pápa kiváltságokat is adott.

A kiváltságokhoz pedig búcsúk kapcsolódtak, amelyek viszont kitüntetetten a ferencesek működéséhez voltak kötve. A rendhez valami módon tartozó személyek nyerhették csak el azokat. A későbbi évszázadokban e kiváltságok fokozatosan megszűntek és az egész világegyház számára általánossá vált a 14 állomásból álló keresztút és az ájtatossággal járó búcsú is. Az oldás érthető, hiszen például a missziós területeken egyáltalán nem, a keleti tömb országaiban pedig a XX. század második felében nem működhettek ferencesek. Ezért vált általánossá a nem ferencesek által állított kálváriákhoz is kapcsolódó búcsúk elnyerésének lehetősége.

Így természetes, hogy ma általában bármelyik pap felállíthat kálváriákat bizonyos szabályok betartása mellett. Nevezetesen az egyházi elöljáró, aki szinte minden esetben a püspök, a szerzetházban pedig a szerzetfőnök, engedélye az egyik fontos feltétel.

Milyen jeleneteket ábrázol a 14 stáció?

A következőket:

1. Jézust Pilátus halálra ítéli.

2. Jézus vállára veszi a keresztet.

3. Jézus először esik el a kereszt súlya alatt.

4. Jézus találkozik anyjával.

5. Cirenei Simonnal vitetik a keresztet.

6. Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak.

7. Jézus másodszor esik el.

8. Jézus szól a síró asszonyokhoz.

9. Jézus harmadszor esik el.

10. Jézust megfosztják ruháitól.

11. Jézust keresztre feszítik.

12. Jézus meghal a kereszten.

13. Jézust leveszik a keresztről.

14. Jézust sírba helyezik.

Az egyes stációk témájában a szenvedés, a megaláztatás általános emberi tapasztalata is kifejezésre jut, ezért is tudja minden hívő sajátjaként átélni.

Nem ritkaság, hogy a stációk közül kiemelkedik a keresztre feszített Jézus – általában a két lator között, lábánál anyjával, Mária Magdolnával és Szent Jánossal – megjelenített szoborcsoport. Ez újabb stációnak számít?

Általában nem. Ez a csoport valójában a 12. stáció. Leginkább a kálváriahegy legmagasabb pontján áll. Az sem ritkaság, hogy kápolna vagy templom kerül a legmagasabb pontra s ebbe helyezik el a jelenetet. Előfordul, hogy a szent sírral együtt alkalmazzák, ami viszont a XIV. stációnak felel meg. Néhány esetben – például Pozsonyban, Sopronbánfalván és másutt is – a sír önálló kápolnába került.

Hova építették a kálváriákat?

A változás, a fejlődés folyamatos. Azoknak az építőknek, akik a jeruzsálemi szent helyeket igyekeztek saját környezetükbe belelátni, nagy tájat, szinte város méretű területeket kellett használniuk. Ilyen jellegű kálváriák, mint jeleztük, nálunk nem épültek. Mivel a Golgota „megidézése” alapkövetelmény, ezért rendszerint valamilyen magaslaton áll az építmény.

Ezek zöme eredetileg a településen kívüli terület volt, ami mára már a település szerves része lett sok helyen. A XVIII. század közepétől zártabb kompozícióként fogták föl az építést. A stációk elhelyezése is változatosabb lett. A híres selmecbányai kálvária például egy tipikusan barokktengelyre felépített rendszer, amelynek bal oldalán kellett felmenni, a jobb oldalon lejönni.

Volt néhány kitérő is a tengelyen elhelyezett más épületek miatt, például a Szent Lépcső, Krisztus börtöne és legfelül a kéttornyú templom. Persze ezeknek is szerepük volt a szertartásban, ezért a menet kitért hozzájuk.

A XIX. század elején már a kisebb területeken épített kálváriákra is jellemző volt a kétoldalas szimmetrikus stáció-együttes. Ilyeneket lehet találni például a Baranya megyei Szajkon, Szekszárdon a Remetekápolnánál és Bácska némely területein is.

A szabad területeken épített kálváriák mellett gyakran a temetőkbe vagy azok közelébe, a templomok köré is emeltek ilyen létesítményeket. Mind a szabad tájban emelt, mind a zártabb területiekre jellemző volt, hogy az egy vallási közösség liturgiáit szolgáló kálváriákat, jeleket egymáshoz közel építették föl, hiszen más vallási közösséggel való keveredés több szempontból sem volt kívánatos, ugyanis ez nyelvi keveredést is okozhatott volna. Tolnában például a katolikusok többsége német, a reformátusok zöme magyar nyelvű. A bánsági görögkeletiek szerb eredetűek. A nyelvi elkülönülés még az azonos katolikus vallásúak között is segítette a szertartások megértését. Győrben például a kálváriát németek építették, az ugyanezen hegyre vezető úgynevezett kiskálváriát pedig magyarok, s mindkét népcsoport saját nyelvén tartotta az ájtatosságot.

Vannak-e művészi, művészeti jellegzetességek a kálváriaépítményeken?

Minden esetben a korstílusnak megfelelően alakították/alakítják a kálváriák minden részletét.

Nálunk legerőteljesebben a népi barokk és a klasszicizmus (Márkó) jelentkezik. Ismerünk számos, szép eklektikus (Székesfehérvár, Budapest), és néhány szecessziós hatást mutató (Máriabesnyő) kálváriát is. És vannak modernek. Ilyenek leggyakrabban a régebben épített, de tönkrement építményekbe helyezett új ábrázolások. 
Ezeknek két jellemző változata alakult ki. Az egyik: téglaoszlopokra képeket vagy féldomborműveket helyeztek el, a másik: félkör alakú, jobbára ráccsal zárt építményekbe szoborcsoportokat állítottak. A kálváriák építéstörténete is jól jelzi, hogy azok is a mindenkor élő művészet részei, csak éppen sohasem kerültek az érdeklődés homlokterébe.

Vannak-e adatok a hazai kálváriaépítmények számáról?

Kutatásom első időszakában, az 1960-as évek végén, a hazai kálváriákat igyekeztem föltérképezni.  Ezek zöme érthető módon a katolikusok lakta területen, tehát nagyrészt a Dunántúlon található. Akkor csaknem másfélszázat találtam. Mai ismereteim szerint a Kárpát-medence egészére vonatkozó szám 600 körüli. Igaz, ebbe a számba beletartoznak azok is, amelyek hajdan léteztek, mára azonban valamilyen ok miatt megszűntek vagy elpusztultak, például Németújváron, Pozsonyban, vagy szándékosan elpusztították azokat, mint például Tihanyban. De a megsemmisültek is – a fejlődés láncszemeként – hatással voltak a környezetükre.

A kálváriák eseménytörténetének képei gyakran megjelennek a templomok belső tereinek falain stációképként, - domborműként is. Van-e különbség a szabadtéri kálvária és a templomi stációk között?

A szertartási részt illetően nincs lényeges különbség, hiszen a templomokban kifüggesztett stációképek előtt ugyanaz az ájtatosság folyik, mint a szabadtéren felállított építmények előtt.

A XVII. századi pápai szabályozások sem tesznek különbséget a zárt terekben, illetve a fedett helyeken való ájtatosság között. Oka az elnyerhető búcsúk azonosságából fakad. A kivitelezés, a művészeti kialakítás szempontjából azonban két külön világ.

Hogyan történik a kálváriajárás?

A szerzetesrendek eltérő hangsúlyokat képviselnek. A kegyességi irodalom csak azt mondja, hogy a lelkek megnyeréséért való buzgólkodásban különböző ájtatosságokat próbáltak saját rendjüknek kisajátítani. A szerviták a mai napig a Mária hét fájdalma ájtatosságot  kedvelik, ilyen tartalmúak stációimáik és ennek megfelelőek a stációk is. A domonkosok a rózsafüzéres kálváriák felállításában szorgoskodtak. Nekik, kisebb helyeken, szegényebb közösségekben csak öt stációjuk volt. A gazdagabb helyeken számuk a tizenötöt is elérte és voltak helyek, ahol csak tízet emeltek. Imáik a fájdalmas rózsafüzér titkairól szóltak. Másutt a fájdalmas, a dicsőséges és az örvendetes olvasót fogták keretben. A hangsúlynak megfelelően eltérőek voltak imáik is. A 14 stációs ferences kálváriajárás általában egy kezdeti imádsággal indul, amit a templomban, a kápolnában vagy az elő-kápolnában (ha van ilyen) mondanak el. Utána sorra járják a hívek a stációkat. Ezek témáit szóban is ismertetik, s ezekhez elmélkedéseket kapcsolnak. A stációk között pedig a nagyböjti énekek egy-egy versszakát éneklik el.

Mi a hasonlóság vagy különbség a kálváriajárás és a passiójátékok között?

A középkori passiójátékokkal, úgy látom, rokonságban állnak, de a szakirodalomban még nem találtam olyan adatot, amelynek alapján bátran meghúzhatnám a párhuzamot. Azok is persze jelenetekből állnak, de más egy színpadi mű megjelenésének lehetősége és bizonyos  értelemben a célja is, mint a kálváriajárásnak.

Mi a szerepe a kálváriának a vallásos életben?

Paraliturgikus, azaz a hivatalos liturgián kívüli helye van a népi vallásosságban. Az egyháziak nemcsak tudomásul veszik, de be is kapcsolódnak a szertartásba. Laikus ájtatosságként is szokásos gyakorolni. Így zajlik azokon a helyeken, ahol nincs pap. 
Az ájtatosságot segíti, hogy a szertartás rendje már csaknem három évszázada megtalálható a keresztúti ájtatossági könyvekben. Az imádságok, főleg azonban az elmélkedések jelentősen különböznek, eltérnek.

A szabadságot jelzi például az, hogy a Colosseumban az elpusztult kálvária helyén tartott nagyheti stációjárás alkalmával a pápa gyakran világi embereket kér fel, hogy az állomásokhoz mondjanak elmélkedéseket. Ezek az elmélkedések sokszor tartalmaznak – például a második világháborúhoz kapcsolódó – aktualitásokat is, hiszen Jézus szenvedésének megidézése nemcsak segíti elviselni a földi szenvedéseket, hanem azok mélyebb értelmét is megvilágíthatja.

A kálváriajárás kitüntetetten a húsvéti ünnepkörhöz, a nagypénteki eseményekhez kapcsolódik. Ezért ekkortájt nő meg liturgikus szerepe. Az egyházi év más, fontosabb eseményei alkalmával – pünkösd, advent, karácsony – természetesen háttérbe szorul a kálváriajárás. Háttérbe, de nem elfeledve, hiszen sokfelé, sok helyütt szinte mindig friss virág (gyakran mezei virág) virít a stációk előtt.

(Gál József)

Leírás itt is: http://lexikon.katolikus.hu/K/K%C3%A1lv%C3%A1ria.html


Végül ide csatolok egy érdekes listát. Tudni kell, vagy legalábbis aki kicsit többet foglalkozott a témával, talán észrevette, hogy több helyen találhatók azonos domborművek. Némelyik színezve, némelyik feketére lefestve, sajnos némelyik félig-meddig már tönkremenve. Ennek az azonosságnak az az oka, hogy egy igen népszerű kálvária-dombormű sorozat készült valamikor az 1900-as évek legelején a pécsi Zsolnay gyárban. Ennek a sorozatnak alkotói: Apáti Abt Sándor és Mack Lajos keramikusok voltak. 
Lehet, hogy a listám nem teljes, de pillanatnyilag az alábbi helyeken találhatók ilyen stáció domborművek:

Aparhant, Barcs, Bükkösd, Döbrököz, Fonyód, Gölle, Gyöngyös, Hajós, Helesfa, Kishajmás, Marcali, Máriagyűd, Mórahalom, Szeged-Kiskundorozsma, Tolna

Ha valaki többről tudna, más helyen fedezne fel ilyent, megköszönöm, ha segít a listámat kiegészíteni.