Keszeg kálvária

Az ismertetőt és a képeket Pető Máriának köszönöm !

A település története:

Keszeg és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt. Nevét 1412-ben, egy Zsigmond király idejéből származó oklevél említette először. Nagy Lajos király idejében Pyronthos Mihály birtoka volt, majd a családdal rokon (csővári) Csői Nézsaiak szerezték meg.Később Corvin János, majd II. Ulászló birtoka lett.  A török időkben a falu elnéptelenedett, az 1590 évi összeíráskor mint lakatlan helyet írták össze, később pedig mint puszta  szerepelt.                                       A 18. század elejétől Koháry István országbíró birtoka lett, és ekkor kezdődött el a török utáni újjáépítése is. 1720-ban már 3-4 magyar és 14 tót ajkú családot írtak össze. A falunak régebben nem volt kálváriája.

A jelenlegi kálvária a temető eddig nem használt  egyik sarki  területére épült  - egyik bejárattól a másikig, 2014-ben.  Nagy része gyönyörű, öreg hársfák sora alatt található. A kálvária létrehozását az önkormányzat támogatta. Nagyon sokat tett a  megvalósításért a település  volt polgármestere, Majoros László. Sajnos, kápolnát nem tudtak építeni, mert arra már nem futotta. Illetve nem kaptak rá püspöki engedélyt.

A stációkat diszkövezetre helyezték. A sárgára festett  fülkéket cseréptető borítja. A képeket Szabó Ferenc  - aki művészeti középiskolát végzett-  ajándékként készítette:  üveglapra festett finom rajzú alkotások. A stációhoz tartozik még a három egyszerű kereszt. Mellette ugyan van egy régi kereszt, de azt nem tervezték bele a kálváriába. A harangtorony  inkább a temetést szolgálja, de keresztjárásra is hívja a híveket.

Kép innen: http://www.keszeg.hu/2014/09/25/kalvariaszenteles

https://mapio.net/a/94385899/