Madaras kálvária

Az alábbi összeállítást Nothof Évától kaptam, ezúton is nagyon szépen köszönöm fáradozását!

  Madaras községben állított kálváriáról 1937-ben így írt a Historia Domus:

„A templomtéren a községháza mellett a római katholikus iskola épülete és ha az úgynevezett >Főlvég< felé tovább haladunk a nagy utcán, amely irányban a templom homlokzata is néz a kántori lakás és a hozzá tartozó 900 négyszögöl konyhakert mellett elhaladva a kálváriára jutunk.

Tizennégy stáción kívül az Üdvözítő keresztje található, ezen a drót-kerítéssel körülvett csekély emelkedésen, amelynek legvégén egy kis kápolna fülkét találunk. Ősrégi és községi közterületen fekszik a madarasi kálvária, amelyet már az 1829 évi Visita Canonica függeléke is fölemlíti. A Szent Kereszt szobrát a fájdalmas Szűzanya, Szt. János és Mária Magdolna szobra veszi körül. Kezdetleges alkotmányok. A Kálváriát körülvevő akácost a község hasznosítja. A régi följegyzések szerint a Kálváriát Madaras község közönsége létesítette.”

Az 1829-es Canonica Visitacio függelékében említett kálvária minden bizonnyal Madaras újratelepítését (1787) és a falu templomának felépítését (1799) követő években készülhetett el.

Erre utal Válics János plébános 1882. május 13-án írt levele, melyben arról tájékoztatja az Érseki Hatóságot, hogy „a madarasi Kálvárián levő három kőkeresztnek és sz. sír helyiségnek mindeddig, mintegy 60 év lefolytáig semmi alapítványa nem levén, Bíbornok-Érsek úr Ő Eminenciájának még 1878. december 28. az almási esperesi hivatalhoz intézett s velem közlött kegyes meghagyása értelmében nem szüntem meg fáradozni, hogy e czélra valamely alapot teremtsek, míg végre szerencsés voltam Latinovics Illés úr Ő nagyságától a jelzett czélra alapitványképen 100 frt-ot v.e. kieszközölni.”

A levél megerősíti a kánoni látogatás jegyzőkönyvében leírtakat is, mely szerint a településnek már az 1820-as években volt kálvária-kertje.

A plébános töretlen fáradozását bizonyítja az 1882. június 23-án keltezett levél, melyben értesíti feletteseit, hogy sikerült az itteni kálvárián Krisztus keresztútjának emlékére tizennégy állomást felállíttatnia.

1902-ben, Szalay Károly adminisztrátor a fakeresztecskékkel díszített kálváriai stációknál a keresztutat kánonszerűen felállíttatta. A megáldásra a Szent Ferenc rendi pátereket kérte fel. A kálvária területének körülkerítése azonban továbbra is elmaradt. A tizennégy stációból álló keresztutat egészen a kápolnáig árokkal és ritkás gledícsia, más néven krisztustövis sövénnyel vették körbe. A megáldott helyet azonban a katolikus hívek legnagyobb megbotránkozására, a környező házak lakói egyre inkább állataik szabad legeltetésére használták. A tisztaság és a rend megőrzése, valamint a szobrok megóvása érdekében Novák Ferenc 1913. május 15-én keltezett levelében engedélyt kért az Érseki Hatóságtól a terület drótsövénnyel való bekerítésére. A sodronyfonat rögzítésére szolgáló 2,20 méter magas akácoszlopokat Vinkó János madarasi lakos 1,80 korona fillérért ajánlotta fel.

Novák Ferenc plébános 1913. október 8-án írt levelében olvashatjuk, hogy a madarasi katolikus hívek adakozásából a kálvária-kertben 700 korona költséggel elkészültek és elhelyeztettek a vérrel verítékező és imádkozó Jézus, valamint a vigasztalás angyalának szobrai.

Az 1914. január 3-án keltezett alapítvány alapján idős Burányi István madarasi lakos 108 korona alapítótőkét tett le a madarasi plébánia pénztárába abból a célból, hogy annak 6%-os kamataiból a „madarasi rk. kálvária kertben általa és a hívek által állított vérrel verítékező Jézus és a vigasztalás angyala szobrai gondoztassanak és fentartassanak.” 

                                                       ***************

Sajnos a fent írtak csak a kálvária régmúltjára vonatkoznak.  1914 utáni feljegyzés nincs, csak az van, amit ma is látni lehet: tönkrement, elhanyagolt, elhagyatott a terület, az egész kálvária.

A fotókat „Babarci tekergő” készítette, köszönet érte !

A video lejátszásához Google Chrome szükséges !

https://plus.google.com/photos/107288761957617258005/albums/6006150387638441489/6156906650756567442?banner=pwa&pid=6156906650756567442&oid=107288761957617258005