2021. március 23., kedd

Kisszékely megsemmisült kálvária

Köszönöm Pethő Máriának ezt az anyagot. Ő találta meg Kisszékely kálváriájának emlékét/történetét, itt: http://kke-kisszekely.hu/?p=3206

Az ismertető szövegét, képanyagát innen hoztam.

A  Kálvária domb valójában a Szarka-hegy északi vége, amelyet a Szarka-hegy gerincétől egy mesterséges bevágás választ el. Ez a bevágás nem más, mint a korabeli (valószínűleg őskori) földvár dél felől kialakított sáncárka. A Szarka-hegy dél felé húzódik tovább, lejtői egykor a falu jelentős szőlőtermő területei voltak – az elhagyott gyümölcsfák egy része még ma is fellelhető a Kálvária-domb mellett.



A Kálvária-domb északi végében a mai temető, keleti részében az Ótemető található. Amikor a XIX. században az Ótemető területét használatba vették, a jelenlegi temető volt a régebbi, majd a XX. században ismét ide temetkeztek. A domboldalban feljebb helyezkedik el a papi sírkert, amelynek szélén egykor a keresztút haladt a domb csúcsa felé. A kálvária ma már nincs meg, de ösvényét 2011-ben, keresztjeit 2012-ben az egyesület helyreállította.



A Kálvária-domb keleti oldalában, részben a ma szántóként használt területen volt a középkori Kisszékely. Az Árpád-korban itt hozták létre a települést, amelyről ma már csak a régészeti leletanyag tanúskodik.

A középkori falu mellett, a Kálvária-domb északi lejtőjén építették fel nyolc évszázaddal ezelőtt a középkori templomot, amely egészen a XIX. századig fennállt. Miután 1823-ban a jelenlegi templom elkészült, a régi templomot elbontották, majd szinte nyoma veszett. A 2019. és 2020. évi ásatások során azonban sikerült teljes kiterjedésében feltárni, így ma már pontosan ismerjük elhelyezkedését és alaprajzát.






2021. február 4., csütörtök

Békés kálvária

A fotókat Molnár Lajosnak, az anyag összeállításában a közreműködést Pethő Máriának  köszönöm.

Békés város vallási összetétele alapján igencsak „tarka” település”. Többféle egyház is képviselteti itt magát, amit vélhetőleg a város sokféle kalandot megélt történelme igazol. A tatárjárás után a település elnéptelenedett, aztán később a törököktől szenvedett, majd a császári hadak értek el ide.
1698-ban Lindner kamarai tiszttartó helyszíni szemléje 10 lakóról számol be. Rákóczi 1703. november 28-án a lakosságot a könnyebb védhetőség érdekében Karcagra költözteti, egészen 1707-ig, majd innen Sarkadra telepíti őket. Otthonaikba csak 1711-ben a szatmári békét követően költözhettek vissza, innentől számítjuk a mai város alapítását. Később, a helyi lakosság visszatelepedése és más nemzetiségűek betelepítése, bevándorlása után indult meg az élet.
Talán éppen ez a „hányatott sors” az oka annak is, hogy többféle vallás hívei élnek ma is itt.
A katolikusok számát nem tudom, de a régi temetőben lévő kálvária, szemmel láthatóan senkinek sem fontos már. Állapota elkeserítő. Mindenesetre én dokumentálom, hogy 2021 év elején miképp nézett ki – reménykedve, hogy egyszer talán sort kerülhet rendbehozatalára.
















2021. február 3., szerda

Miskolc Jezsuita Gimnázium kálvária

A gimnázium névadója Fényi Gyula tudós jezsuita szerzetes. A Kalocsai Jezsuita Gimnázium obszervatóriumának csillagászáról és tanáráról sokan tudnak, akik a csillagokat ismerik. Nevét a Holdon egy kráter őrzi... "Alig akadt a világon olyan csillagászati kézikönyv, mely ne hivatkozott volna Fényi Gyulára. Rajzai még az angol középiskolai tankönyvekbe is belekerültek... "

Az iskola névadójáról, korát messze megelőző tudományos munkásságáról, és világhírű kutatásairól bővebben IDE KATTINTVA olvashatunk Mentusz Károly1995-ben íródott cikkében. Itt pedig Hannák Judit áttekintő tanulmányát olvashatjuk a napkitörésekről, melynek Fényi Gyula korát megelőző, világhírű megfigyelője volt. A hold magyarokról elnevezett krátereiről, köztük a Fényi kráterről ITT szerezhetünk még több információt.

(http://gimnazium.jezsu.hu/index.php/iskolankrol/informaciok/iskolank-tortenete )

A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium keresztútját P. Forrai Tamás SJ, az iskola igazgatója rendelte meg 2009-ben. A grafikai tervezés egy év alatt valósult meg. A gimnázium gyerekeiből álló „Laokon csoport” nevű művészeti társaság készítette el a stációkat. Egyetlen éjszaka alatt történt a festés, nagyböjti időben 2010-ben.

A Keresztút kisebb méretben elkészült a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben is, a fogvatartottak közreműködésével. Tervezte: Pap Csaba Anyaga: festett betonit.

Az alábbi képeket Dr. Bukovszki Edit Nevelési igazgatóhelyettes, angol-történelem szakos kutatótanárnak köszönöm.









Az alábbi képeket az iskola fb.oldaláról hoztam  https://www.facebook.com/jezsu/photos/?tab=albums: 









2021. január 30., szombat

Bükkszentlászló kálvária

Bükkszentlászló egyutcás kicsi falu a Bükk-vidéken, Miskolchoz közel.
A terület azonban már a kelták által is lakott volt, jelentős régészeti leletekre bukkantak a környéken. A Bányabükk déli részét alkotó sziklafennsíkon a Cotinus kelta néptörzs sáncokkal, árkokkal védett földvárat épített.
A község a 18. században jött létre, a bükki üveghuta-települések közül elsőként.
A lakossága sokáig szlovák, ruszin, német nyelvű, kizárólag római katolikus vallású emberekből állt, mivel az üvegfúváshoz Magyarországon kevesen értettek, és külföldről kellett mesterembereket hozatni, azonkívül az üveghuta vezetői csak római katolikusokat voltak hajlandóak alkalmazni.
Az üveggyártás feltételeinek megromlása, majd az 1831-es kolerajárvány után a lakos-szám nagyon lecsökkent, majd lassan kezdett növekedni, amit az erdőgazdálkodás nagy emberigénye magyaráz.
1940-ben a település felvette a Bükkszentlászló nevet, ami templomának védőszentjére, I. László királyra utal. 1981-ben Miskolchoz csatolták.

2020 őszén a temetőbe vezető út mentén 14 stációt és a temető előtt egy keresztet adtak át, Pap Ferenc Atya, valamint Barnabás testvér áldásával.
A faragott fa domborműveket Matolai György készítette. Ezúton is köszönjük az adatok, képek megszerzéséhez nyújtott segítségét.

A stációképek fotóit Pethő Máriának köszönöm !
 







 

 

Az alábbi képeket innen hoztam: 

https://boon.hu/galeria/bukkszentlaszlo-kalvaria/








Budapest Kelenvölgy kálvária

 A fotókat Pethő Máriának köszönöm !

A Kelenvölgyi Plébániatemplom mögötti hegyoldalban lévő templomkertben a Szentháromság ligetben található a kálvária.

A meglévő templom és iskola mellett egy olyan templomkerti ligetet akartak kialakítani, amely a környék egyetlen nagyobb zöldterületén lehetőséget ad a tartalmas időtöltésre, pihenésre, tanulásra, rendezvényekre, búcsújárásra. A sétautak, a jelképek, az építmények, a szerpentin utakon a kálvária és a magyar történelmi tanösvény szolgálja az idelátogatók számára a testvéri lelkület alakítását, identitásunk megőrzését.

Egy szépen megépített sétaúton  állnak a stációk, melyek Máriahegyi János különleges terralith anyagú domborműveinek színes fotómásolatai.