Budakeszi kálvária

Ezeket a  fotókat   is „bolyak”-nak köszönöm.

Tudnivaló a kálváriával kapcsolatban: csak hét végén ill. ünnepekkor van nyitva.

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6927 :  A fák között meredek lépcső vezet fel a kápolnához, balra találhatók a stációk, amelyeket a rajtuk lévő táblák szerint 1993-ban különböző családok hozattak rendbe. A terület tetején van a kápolna, amelyet az emléktábla szerint Csott Ferenc (a königgratzi csata hőse építtetett). Ez is jó állapotban van, bár az egyik falán falán fut egy repedés. Bejutni nem sikerült, zárva volt, de az ajtó szellőzőjén be tudtam nézni (és fotózni). A kálvária egyik oldalán Szentháromság-oszlop, a másikon kőkereszt áll.
A kápolna falán két emléktábla is látható. Az egyiket 1996-ban helyezték ki a német lakosság kitelepítésének 50. évfordulója alkalmából. A másik tábla Csott Ferencnek (1843-1903), a kápolna építtetőjének állít emléket.
Az épület előtt látható a szentháromság-oszlop, és egy szépséges kőkereszt 1892-ből Mária imádkozó alakjával.
A VII és IX. stációt V.Majzik Mária készítette.

Az alábbi videót megnézésre ajánlom: 

Dénes Ildikótól kaptam az alábbi kiegészítő anyagot, mely a kálvária építésének történetéről szól. Ebből az ismertetőből derül ki valójában, hogy miért is különbözőek a stációképek:

Budakeszin az 1739-es pestisjárványban 400-500 ember halt meg. Valószínűsíthető, hogy a Kálvária-domb volt a pestisesek temetője. A Kálvária 1778-tól folyamatosan épült, a 19. század második felében készült el először 6 majd a 14 stáció. A stációkat budakesziek  állították és gondozták.

A kálvária kápolna 1883-ben épült, 1970 körül a szétesett kápolnát átépítették. A kitelepítések 50. évfordulóján került a kápolna homlokzatára ifj.de Ponte József üvegmozaikja.

Gräfl János kezdeményezésére 1991-ben elkezdődött a pénzgyűjtés és munka a domb rendbetételére, felújítására. A stációkat archív felvételek alapján újították fel. A régi, bádogra festett „naív” stációképekből csak a 10-est lehetett felhasználni.

A többi stációt családok és egyesületek gondozzák és állták az újjáépítés költségeit.

A családok neve a stációépületek falán van elhelyezve.

A stációképeket a következő művészek készítették:

Andrási Ignác fafaragó(12)

De Ponte József (13)

Illyés István szobrász (5)

Lieber Éva festő és textilművész(1)

Simon István (2, 11, 14)

Somos Éva restaurátor  (10)

Somos Miklós (4, 6,8)

Szemereki Teréz (3)

Majzik Mária (7, 9)

További részletek itt olvashatók:  http://hirmondo.budakeszi.hu/lapszamok/2011-04.pdf  12. oldal

Egy érdekes, nagyon régi képet találtam a kálváriáról, itt: http://post-card.hu/site_media/upload/747/L_-35747.jpg

Az alábbi ismertetőt „Civertan” ajánlotta” – kiegészítem ezzel az anyagot: https://budakesz.wordpress.com/2013/11/23/kalvaria/

Először 1768-ban nevezi meg egy falualaprajz Calvaria néven. 1805-ben a későbbi Kálvária helyén még mindig csak hat kereszt, egy képoszlop és két kápolnácska állt. A szemünk elé táruló látvány 1993-ban nyerte el formáját, amikor is Budakeszi és az 1946-ban kitelepített budakesziek a hagyományokat is tiszteletben tartva felújították a Kálvária dombot, amelyet vasárnaponként 1000 és 1800 között tekinthetünk meg.

A Kálvária elején az 1739-es pestisjárvány emlékére emelt ún. Pestis-kereszt  áll. Az emlék eredeti helye a mai Jókai utca elején volt, ahová a pestis áldozatait temették el. A város legrégebbi kőkeresztjét a talapzatában talált érmék tanúsága szerint 1762-ben, 1763-ban, 1852-ben, 1971-ben, 1973-ban, legutóbb pedig a Kálvária domb helyreállításakor restaurálták.

A kereszt melletti lépcsőn jutunk fel a Kálvária tetejére. Útközben Jézus keresztútjának tizennégy állomása (stációk)  mellett haladunk el. A stációkat a 1993-as felújítás során megpróbálták olyanra elkészíteni, amilyenek azok 1945 előtt voltak. Az egyes stációkat egy-egy budakeszi család gondozza, épp úgy, ahogy 1945 előtt is tették.

Nagyböjtben a budakeszi hívek itt is tartanak keresztutat, illetve innen a Kálváriáról indul a húsvéti nagymise előtti körmenet. A 14. stáció mellett található a Kálvária kápolna (Jézus Szíve kápolna), amelyet a hagyomány szerint Csott Ferenc, a königgrätzi csatát megjárt katona adományából emeltek 1887-ben. A kápolna a 20. században kis híján elpusztult, ám gondos kezek munkája megtartotta az utókornak – igaz nem teljesen az eredeti formájában. Nyugati homlokzatán De Ponte József festett üvegablaka az 1946-os kiűzetésnek állít emléket.  (Gellér Dávid) 

Az alábbi régi képek innen:

http://mek.niif.hu/02100/02115/html/3-3.html

https://hirmondo.budakeszi.hu/a-budakeszi-kalvaria-tortenete/