2012. november 13., kedd

Szajk kálvária



…és ennek kapcsán néhány szó a kálváriák tájolásáról, elrendezéséről
Ma minden idézőjelben szereplő adatot Szilágyi István Kálváriák c. könyvéből vettem…

Számát nem tudnám megmondani, hányszor voltam életemben Mohácson. Az út mindig arra vezetett, amerre most, és ezek szerint több százszor úgy „suhantam el” a szajki kálvária mellett, hogy észre sem vettem. Pedig eléggé feltűnő, az országúttól tán 50 m-re, közvetlenül a temető mellett található. (lásd térkép)
Igen szépen rendben és karbantartott kálvária. Bádogra festett kedvesen primitív képein tart a festék. Nem így a kápolna előtti szobrok mindegyikén. Jól látszik, hogy állagmegóvás céljából a (valószínű) homokkő szobrokat átfestették, mert a sárga máz  alól kikandikál Szűz Mária eredetileg kék köntöse.
1980-ban, a fent jelzett könyv kiadásakor,  ez volt a helyzet:
 „A feszületek és a talapzatok szürkék. Mária palástja kék, ruhája tört fehér. Szent János palástja is kék, ruhája  sárga. Magdolna kissé világosabb szürkéskék ruhában  térdel a kereszt alatt. Az alakok testszíne csaknem természethű, hajuk okkersárga.”
Vagyis színesebb volt  30 évvel ezelőtt a kép….

A kálváriakápolna 1861-ben épült, és gyanítom, maga a kálvária is ekörül, bár erre nézve nem találtam konkrét adatot sehol. A kápolna zárva volt, emiatt sajnos nem volt lehetőségem megnézni azt, amit a net több helyen is említ: nevezetesen, hogy a falait Gebauer Ernő freskói díszítik. A  keresztcsoportot a pécsi Székesegyház egykori apostolszobrait készítő Bartalits Mihály faragta ugyancsak 1861-ben, klasszicista stílusban. http://muemlekem.hu/muemlek?id=1945

Eddig még nem jártam olyan kálvárián,  ahol a keresztek mellett ennyi  szobor lett volna, holott, olvasom Szilágyi István Kálváriák c. könyvében van több  öt alakos kálvária, ahol a keresztre feszített Krisztuson és a két latron kívül, Szűz Mária, Mária Magdolna és  Szent János szobra is látható.

Már előbb is említhettem volna, a kálváriák tájolását és elrendezését.

„…Hogy egy kálvária építői Jézus passiójából hány esemény felelevenítését kívánták, azt a korai időszakban a lehetőségek és a hagyomány ereje is megkötötte. Ötnél kevesebb sehol sem fordul elő. Hét stáció meglehetősen gyakori lehetett, de volt nyolcas, kilences beosztás is.  Húsznál több stációt Magyarországon ritkán alkalmaztak. A  környező országokban azonban  előfordulnak ilyen nagyszabású együttesek. A máig hivatalos kálvária tizennégy stációt tartalmaz,   ezért a régebbieket gyakran átalakították, kipótolták, vagy egyszerűen újjáépítették….” 

 „… kétes, hogy az alapítók tekintettel voltak-e a tájolásra. A középkorban a nyugati oldal a halál s a „végső dolgok” ábrázolásának jelképes helye.  A közfelfogás szerint Jézust arccal nyugat felé  feszítették keresztre, s ez a nézet még a XVIII. században is élt. Az önállósult kálváriajeleneteknél ez a gyakorlat elmosódott…..a merev szabályosság helyett inkább a telepítés helyhez igazodó lágysága, a várostest vagy a felérkezés irányába való kitárulkozás józan logikája érvényesül. A középkori kálváriák egy részénél  az egyes stációk egymástól való távolsága a jeruzsálemi előképekhez igazodott.
A magaslatokat jól kihasználó kálváriák az ország nyugati részében keletkeztek, s tanulságaik áthagyományozódtak a XVIII. század  végére, sőt a múlt századra is…”

Az én tapasztalatom szerint kálvária sok helyen a temető közvetlen szomszédságában, másutt ettől teljesen elszigetelten, távolabbi helyen áll, a lehetőségekhez képest inkább hegyen, vagy domboldalon.
„…Az a szokás, hogy a kálváriákat a domborzati viszonyoktól függetlenül a temetőbe telepítsék, főképp a vegyes vallású vidékeken, s ott is inkább a XIX. században válik általánossá….”

„…Mivel a keresztút járás lényegében egy állomásokkal megszakított menet, ennek útvonala a stációs kálváriák döntő, szervező eleme. Természetes követelmény, hogy az útvonal az ábrázolt események időrendi egymásutánját, vagy egyéb szabályait követve folyamatos legyen és egyértelműen vezessen a cél felé….”

A fent jelzett könyvben többféle elrendezésű kálvária rajza is megtalálható, eddig útjaim során én azonban csak egy esetben találkoztam a „cikk-cakkos” elrendezés helyett a lineáris vonalvezetéssel, ott sem csak egy oldalra épültek a stációk, hanem fele-fele arányban a domb jobb és bal oldalára. Nevezetesen Mohácson a kálvária stációk esetében egyik oldalon lefelé, a másik oldalon felfelé halad a számozás. Nyilván az útvonal vezetése határozza meg azt is, hogy a fülkék milyen szögben épülnek, hiszen az előtte elvonulókkal mindig szemköz kell állniuk.
               
„…A legkézenfekvőbb és valószínűleg a legrégibb megoldás – a kálváriáknak egy folyamatos út mentén  való hosszanti elrendezése – úgy alakult ki, hogy az út egyik oldalán helyezték el a stációkat. Ezek az úttal párhuzamosan, fő nézetükkel a menetirányra merőlegesen álltak, így az oda érkezőknek egy negyed fordulatot kellett csak tennie, hogy előttük megállhasson és újabb negyed fordulattal ismét továbbhaladhasson….”    

Az elhelyezést azonban lejtős, növényzettel fedett terepen más elvek vezérelték. Itt az egyenes vonalú építés áttekinthetetlenné vált, praktikusabbnak tűnt több szempontból is  a cikk-cakkos változat építése.  A kálvária így kisebb helyet foglalt el, ennek ellenére a megjárt út mégis viszonylag hosszú.
(„Ez a forma Tolna és Baranya megyében, valamint az Alföldön terjedt el leginkább és így sajátos dél-magyarországi változatnak tekinthető.”)  

Szilágyi István Kálváriák c. könyvének adattárából:   
A temető mellett az országútra néző, a közrezárt térre oldalukkal fordulókét párhuzamos stációsort telepítettek. Soruk végénél külön talapzatokon áll a f4stett kálváriacsoport.Az egészet a  barokkos oromfalú, toronytalan, klasszicista tagolású kápolna zárja. A bejárat felett 1861, az építés évszáma.

"Babarci tekergő" blogolvasómtól kaptam az alábbi videót, melyet ezúton is köszönök: 


A videó lejátszásához Google Chrome szükséges !

https://plus.google.com/photos/107288761957617258005/albums/6006150387638441489/6010337787624796434?banner=pwa&authkey=CMrD_57ru53JFw&pid=6010337787624796434&oid=107288761957617258005 

  
                                       






















Szajk kálvária nagyobb térképen való megjelenítése



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése