A
kálvária mai területét már a 19. század elejétől Kálvária-dombnak nevezték, s
rajta kereszt állt. Első írásos említése a zirci plébánia 1817. évi
egyházlátogatási jegyzőkönyvében található. A számba vett 5 kereszt közül az
egyik az ún. Kálvária-hegyen volt, melynek alapítója ismeretlen, jogi személy
nem gondoskodott róla.
A kálvárián álló fakereszt helyére 1895-ben építették fel a ma is meglévő keresztúti állomásokat és egy kis kápolnát. Az építkezést 1895. augusztus elején kezdték el és az új kálváriát már november végén felszentelhette Medits Nándor lazarista atya.
A kálvárián álló fakereszt helyére 1895-ben építették fel a ma is meglévő keresztúti állomásokat és egy kis kápolnát. Az építkezést 1895. augusztus elején kezdték el és az új kálváriát már november végén felszentelhette Medits Nándor lazarista atya.
A század
végén alapvetően megváltozott a keresztút környezete. A kálvária melletti -
magántulajdonban lévő - területet megvásárolta a zirci járás közönsége az
építendő kórház számára, ahol hamarosan (1900. március 1-én) már betegeket
fogadott az Erzsébet-kórház. Új utcákat alakítottak ki, és a régiek elnevezését
megújították. Ekkor lett az Új utcából Kálvária út, a kórházba vezető útból
Erzsébet utca.
1901-ben
a kápolna bővítésére került sor. Az új kápolna alapkő-letételét 1901. április
22-én tartották. Az átalakítás során nyerte el a kápolna mai formáját. Ekkor
toldották meg a meglévő épületet egy toronnyal, amelynek keleti oldalán kiugró
szószéket, alatta Krisztus koporsójának sziklaüreget alakítottak ki. A szentsír
mellett a falba mélyítve még két stációállomást is elhelyeztek.
A nagy
gonddal és odafigyeléssel rendben tartott kálvária a szerzetesrendek
meghurcolása és az államosítások után elhanyagolódott. A kálvária-kápolna külső
tatarozását Dudás Ottó plébános ösztönzésére az 1960-as évek elején, a kápolna
belső felújítását és a keresztúti képek kijavítását az 1970-es évek elején -
Hegedűs József Amand plébános működése alatt - végezték.
A templom körül csak 12 stáció van. A sorszámozásnál a XI-es után a XIII-as következik. A XII. stáció maga a feszület, bent a kis kápolnában. (több helyen is ez a helyzet, pl. Ráckeve, Solymár Szél-hegy)
A XIV stáció pedig a kápolna falába süllyesztve található.
Bejutni a Ciszterci Apátság engedélyével (kulcsával) lehetett.
A képeket Tusják Attilának ezúton is nagyon köszönöm !
(A kálvária vasrácsos kerítéssel van körbekerítve és a kapuk zárva. Vasárnap kora délutánonként a kápolnában misét tartanak, akkor van csak nyitva. )
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése