Heréd Heves megye nyugati határánál fekszik. Nevét
az 1200-as évekből több oklevél említi, ez időben lakói a nemesi közösségben
élő palócok. Építészetében, népviseletében és népszokásaiban még
napjainkban is meghatározó a palóc hagyomány.
Mocsáry Antal 1826-ban kiadott könyvében ezt
írja: "Heréd Nógrád Vármegye' szélén, 's Pest Vármegye' kezdeténél fekvő
magyar falu, melynek ezen szép térségen hasznos földje 's rétje van, és szőleje
ön szükségére. Földes Ura nagyobb részint B. Podmanitzky Uraság, a' ki is itt
egy alkalmatos gazdaságbeli épületet emeltetett. 1747-ben ez a' Lőrintzi
anya-templomtól elválasztatott, 's most magának vagyon anya-temploma.”
Heréden hagyományosan Mindenszentek ünnepén
tartották a község búcsúját, a templom titulusa után.. Mivel az időpont túl
közel volt a Halottak napjához, s az ilyenkor szokásos vigalom zavarhatta a
gyászolók kegyeleti érzéseit, 1996-ban
változtattak az időponton. A búcsút a kápolna felszenteléséhez kapcsolták. A
szent kereszt felmagasztalásának napja szeptember 14, így az egyházi ünnepségre
az ezt követő vasárnap kerül sor. Neve: kápolnai búcsú.
A stáció épületeit Fircsik István készítette és állította fel.
Neki köszönhetjük a kálvária adatait is. Utoljára 7 éve volt felújítva. A
stációsor építtetője Barotay Endre esperes
volt, aki ma Maglódon szolgál.
A kertben még egy német nyelvű második világháborús emlékmű is található.
A kertben még egy német nyelvű második világháborús emlékmű is található.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése