A településről már a 14. században említést tesznek pápai adókönyvek, de nevét feltehetően a 16. század közepén itt élt nemesek, Johann és Simon Paari után kapta.
A török
uralom után elnéptelenedett Páriba is németek települtek 1726-ban a Fekete-erdő
és Baden-Würtenberg területéről, akik kitartó szorgalommal és kemény munkával
tették élhetővé az elhanyagolt területeket.
Az 1945-ben
kényszermunkára hurcolt, illetve a három évvel később kitelepített németajkúak
többsége soha nem térhetett vissza szeretett szülőfalujába. Házaikba felvidéki
magyar családokat telepítettek.
Pári
lakossága kezdetektől katolikus vallású. Az egykori fatemplom helyén 1767-ben
emelték a mai háromhajós, félköríves szentélyű barokk stílusú templomot.
Mint
majdnem minden svábok lakta faluban, itt is volt stációs kálvária.
Információink szerint azonban ezt, amikor „nem volt divat” vallásosnak lenni,
tönkretették, a stációkat eldózerolták. Alig maradt meg a régi
stációoszlopokból valamennyi.
Az „új” kálváriára ezeket a megmaradt darabokat helyezték
vissza.
Legfrissebb (2021 tavasz) információim szerint még ezeket a megmaradt, "összetákolt" stációkat is tönkretették, így hát csak a község honlapján található fotókat tudom megmutatni....
Jelenleg (2021 ősz) a stációk állomásain csak egyszerű kép-másolatok vannak. (Az infót Both Bélánénak és Pethő Máriának köszönöm.)
Egyébként a település déli részén emelkedik a Kálvári-domb, ahonnan csodálatos látvány tárul elénk. A padokon megpihenve élvezhetjük a természet nyújtotta szépséget és nyugalmat és elgondolkodhatunk a világ dolgain….
Jelenleg (2021 ősz) ezek a képek láthatók:
De jó, hogy ez is megvan. Azért kár, hogy ennyire elhanyagolták: szép lehetett eredetileg. Mariann
VálaszTörlésSzámomra ezek a legmeghatóbbak.
VálaszTörlés"Sic transit gloria mundi"