Tarnazsadány kálvária

A település 1000-nél alig több lakosának bizonyára nem a legfőbb gondja a templom melletti stációsor helyreállítása, gondozása. A kálvária történetéről sajnos nem sikerült semmi közelebbit megtudnom.

A http://muemlekem.hu/muemlek/show/11829?logsall=1   oldalon található információ szerint:  „A stációk még megvannak, a képeket már régen ellopták, és nem tudják pótolni. A stáció képeit védő fém ajtók még megvannak. Festett, bekeretezett képek voltak a harangozó néni elmondása szerint.”

Tarnazsadány  első okleveles említése Sodan néven 1301-ben történt. Az Aba nemzetség birtoka volt, de mivel Károly Róbert ellen Csák Máté oldalára álltak, ezért a rozgonyi csata után elvesztették birtokukat, és Kompoltiak kapták meg azokat.

1546-ban Losonczy Istváné. 1619-ben Bessenyey Gergely és Kecskeméti Dávid birtoka. 1687-ben az Eger visszafoglalásáért vívott harcok idején elpusztult. 1698-ban Bessenyey Zsigmond a néptelen Zsadány és Cselőháza pusztákat eladta Almásy Jánosnak és sógorának. 1702-től Almásyak a falu birtokosai. Díszes kastélyukat 1940-41-ben bontották le.

1763-ban épült egyhajós barokk stílusú római katolikus Szent Mihály templom. A templomkapu felett Almásy címer látható.

A kálvária stációk a templom körüli parkban állnak.

Sajnos többszöri, több irányú keresgélésem, kéregetésem dacára senkinél  segítséget nem találtam, aki a stáció-romokról pár fotót készített volna. Így hát maradnak ezek a képek és a többit olvasóm fantáziájára bízom....

Képek innen: https://miserend.hu/templom/1672

Nem tudom a fenti képek mikor készültek, de szorgalmas segítőm Pethő Mária mégiscsak eljutott ide, és elkészítette a "doku-fotó-sorozatát". Itt is köszönöm a fáradozását és a bátorságát ! 
Nos, azt mondom, lehet, jobb lenne, ha már a romok sem látszanának - de előbb utóbb ez be is fog következni. Szomorú és szégyenletes állapot - igaz, nem egyedi ebben az országban....