A bejegyzés vége felé, a dőlt betűsre változtatott bejegyzésem 2012-ben készült. Bent hagyom a blogban, mert az akkori helyzetet dokumentálja. Megtartok néhány régi fotót is.
Nagy örömömre azonban önerőből (!!) 2017-re felújították a kálváriát - és "Babarci tekergőtől" megkaptam az új képeket és videót, amit ezúton is nagyon köszönök !!
„A közösség
összefogásának, erejének ékes példája a babarci kálvária felújításának
története. Dióhéjban: a múlt század elején állított keresztút már évtizedekkel
ezelőtt megérett a teljes felújításra, azonban a pedáns gazdálkodásról is
ismert polgármester, Pécsi Sándor mindaddig nem szeretett volna belevágni a
beruházásba, amíg nem látja a végét, magyarán, amíg nincs meg rá a pénz.
A mintegy
700 lelkes falu számára meglehetősen nagy kiadásnak számít a csaknem hétmilliós
tétel, amennyibe a rekonstrukció került, ám gondoltak egy nagyot:
Az
adakozásról szóló felhívást az esztendő elején tették közzé, s alig fél év
alatt több mint hárommillió forint gyűlt össze. Volt, aki ötszáz forintot
adott, más néhány ezret, tízezret, de olyan is akadt, aki 180 ezer forinttal
támogatta a felújítást.
A hiányzó
összeget – kizárólag saját forrásaikból – az önkormányzat és a német
nemzetiségi önkormányzat teremtette elő (előbbi mintegy hárommillióval, utóbbi
728 ezer forinttal járult hozzá az építkezéshez.”
"Babarci tekergő" videói:
A 2012-es szöveg:
A kálváriakereső taktikám – amennyiben a neten nem találtam információt – mindig az volt, hogy először elmentem a templomig – hiszen gyakran van a kálvária a templomok közelében, vagy ha nem itt, akkor irány a temető – mert ez, illetve ennek közelsége a másik lehetséges helyszín.
Babarcon is így jártam, végigmentem a falun, sehol teremtett
lelket nem láttam szombat délelőtt – és felkacskaringóztam a templomhoz.
Megálltam az összedőlni készülő magas kerítés mellett és körülnéztem. Hamar
kiderült, hogy a temetőt kell keresnem – és szerencsémre épp jött is szembe
velem egy autó, ráadásul helybéliekkel,
akik elirányítottak, hogy merre is kell továbbmennem.
Hogy a sorban most épp Babarc következik, annak is oka van,
ez a kálvária került nálam a „második helyre” -
holott semmi hangulatos erdős rész nem veszi körül. Talán épp ezért került közel a szívemhez,
olyan szánni-valóan kitaszított, megtagadott, elfelejtett, lényegtelen, senkinek-se-kell-már érzésem volt itt. A légifotón látszik, a régi temető mellett épült ez a kálvária, aztán ez a régi
temető be-erdősödött, habár szívszorítóan megható, hogy vannak akik kis
ösvényeket vágtak a sírokhoz, hogy valamiképp még egy mécsest, vagy virágot
legalább halottak napján tudjanak tenni a sok sok éve elhalt ősök sírjára.
A stációk sárga klinkertéglából épültek, de nagyon régen nem
viseli senki gondjukat. Némelyik közel áll az összeomláshoz…
http://hu.wikipedia.org/wiki/Babarc itt olvasom, hogy „A II. világháború után a németeket
kitelepítették, helyükre a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében felvidéki
magyar telepesek érkeztek” – nekik bizonyára nem volt fontos a sváb elődök
kálváriája….
A község honlapján http://www.babarc.hu/welcome.php
viszont látom, hogy 1994-ben alakult meg első
alkalommal a Német Kisebbségi Önkormányzat – ám bizonyára az elmúlt 18 évben
más dolgok foglalkoztatták őket, s nem a kálváriájuk állapota.
Pedig ezek a stációk picike kis dombormű-remekművek voltak
új korukban - szabályos művészi
alkotások, kétségtelen, anyaguk nem márvány – ezért is kezdte ki őket az idő. Az egyik már teljesen az enyészeté lett..
Hiába védi a képeket rozsdás drót, az időjárás
viszontagságai ellen ez semmit nem ér. Ellenben a darazsak, pókok és egyéb
rovarok pompás, kellemes, védett menedéket találnak ezekben a kis fülkékben.
(Meglepett (!), hogy az egyik drótháló-keret csak úgy oda
van támasztva a stáció elé, és eddig még nem vitte el senki a MÉH-be. Igaz,
talán messzire kellene cipelnie és falun feltűnő lenne a hátán egy ilyen
vaskerítés-darabbal.)
A „szokásos” három keresztből már csak a bal oldali latoré
van meg, a másik kettőnek a darabjai sincsenek már itt.
Kár ezért a kálváriáért (is).
Néhány kép a felújítás előtti állapotról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése