Pécsvárad közelében található ez a kicsi falu, a wiki
leírása szerint már a bronzkor embere is ismerte, régóta folyamatosan lakott
hely.
Pécsvárad felől mentem át a településen, és a falu másik
végében, a temető közelében találtam meg a kálváriát. Az előző bejegyzésembe
betettem egy fotót és odaírtam a kép alá, hogy ez a kálvária szerepel – eddig –
nálam az első helyen.
Való igaz. Ez a kálvária nem hegyen van, mégis – vagy éppen
ezért tetszett annyira. Vagy talán a hatalmas, a stációk fölé boruló hársak
miatt ? Fura ilyen mondani, de kifejezetten
jó érzés volt ott lenni. Megnyugtató, elcsendesítő. A stáció képei itt (is) haló-félben vannak, vagyis málló-félben,
ami nem csoda, hiszen nekem úgy tűnt, valamiféle felragasztott papír-képek ezek.
Nyilván anyagi okokból nem nemesebb
alkotások, hiszen még a bádog is többe kerül…Azt nem tudom, hogy mióta
vannak fent ezek a képek, de az biztos, hogy túl sokáig nem fognak megmaradni,
tehát minimum a cseréjükre lenne szükség. Kár, hogy készítésükkor legalább egy
üveglap nem került eléjük, az valamelyest megvédte volna őket az időjárás
viszontagságaitól.
Meghatóan kedves, hogy a stációkon megjelenik feliratként
azoknak a személyeknek a neve, akik vállalták annak a stációnak a felállítását,
ill. gondozását. Látszik, hogy melyik családból él még ma is utód, vagy van olyan utód, aki
törődik ezzel az örökséggel, mert egyes stációkon a felirat újra van festve,
másokon pedig nincs.
A keresztek mögött elvadultan a régi temető sírkövei még
itt-ott láthatók. Senki nem gondozza már ezeket, az út túloldalán, egy bájos
Szent Vendel szobor mögött van az új temető.
A kálvária 2012-ben |
A régi temető maradványai |
Szt.Vendel szobra, szemben a kálváriával |
Nekem mindkettő nagyon tetszik! Igaz, teljesen más, de talán pont azért. További, szorgos gyűjtögetést!
VálaszTörlésTovábbi 11 várakozik fényképeivel együtt a megjelenésre !!
VálaszTörlés