Sitke kálvária

A fényképes anyagot Horváth Anikónak köszönöm.

http://gayeriskola.cellkabel.hu/telepul/sitke.htm

A ma közel hétszáz lakosú települést 1946-ban Kissitke és Nagysitke egyesítésével hozták létre. Első okleveles említése Sitka néven 1251-ből való. A korai település a 15. században vált ketté, addig a Sitkei család birtoka volt. Nagysitke 1426-ban jelent meg először írásban. 1337-ben említtették Szent Lőrincnek szentelt templomát és azt, hogy 1427­ben vásáros hely volt.

Pápa eleste után adót fizettek a töröknek, de 1567-ben és 1683-ban német zsoldosok raboltak a faluban. 1664­ben Sitkey György részét Esterházy Mihály vette meg. 1698-ban Esterházy Dániel Felsőbüki Nagy Istvánnak engedte át.

A 16. században a Kisfaludy család is birtokos, sőt kastélyuk is volt Nagy­sitkén. Kissitke létezéséről 1488-ból való az első biztos adatunk. Első ismert tulajdonosai a Sitkeiek voltak, akiknek kastélyát 1627-ben a király Nádasdy Pálnak adományozta. A század végén kissitkei részeket is kapott Felsőbüki Nagy István, aki családjával ideköl­tözött 1718 után. Mindkét falu határában évszázadok óta folytatnak szőlőmű­velést. A Hercseg-hegyen 1860 óta bányásztak bazaltot.

1870-es években olasz kőfaragókat fogadtak. Felsőbüki Nagy Sándor 1871-ben romantikus stílusban (histori­záló neogót) építtette, az akkori Kissitke területén, a Kálvária• kápolnát. A stációk a két nyolcszög tornyú templom körüli tám­falban és az előépítményben láthatók.

http://www.sitke.hu/hu/turizmus/muemlekek/oldal=4

Sitke község belterületi határát övező domboldalon, a Kövesen 1871-ben magánbuzgóságból építtették a kissitkei Kálvária-kápolnát Felsőbüki (I.) Nagy Sándor és neje, Weidgang Teréz, a kastély akkori tulajdonosai. Felszentelésére egy évvel később, 1872. február 14-én került sor. Az utolsó kegyúr Felsőbüki (II.) Nagy György 1946-ban halt meg, a Kálvária 1946. június 16-án került a plébánia tulajdonába.

Ezután egy ideig nagyobb ünnepeken tartottak itt istentiszteletet, de a falu katolikus lakosságának a nagytemplom fenntartása és időnkénti javítása is gondot okozott. A neogót kis kápolna magas bástyával, előtérrel körülvéve, két toronnyal (hossza: 14,6 méter, szélessége tornyok nélkül: 10,4 méter) téglából épült, cseréppel fedett. Tornyai homokkőből valók, csonkák. Az előtér kőfallal van kerítve, négy vasrácsos kapuval van ellátva (216 négyszögöl területen fekszik), tornyát még korábban villámcsapás érte, a berendezéseket széthordták, az eredeti falba rejtett tervrajz és a korabeli pénzérmék elkallódtak.

Pénz az épület karbantartására nem jutott, állagát megóvni nem tudták. Először Ódor Zoltán sitkei lakosnak jutott eszébe, hogy fel kellene újítani a Kálváriát. De mivel a szükséges 63 000 forintot nem tudta előteremteni, le is állt az ötlet megvalósításával. Aztán kilenc évvel később már a százezer forintot is meghaladta ez az összeg. Ezek után minden maradt a régiben, míg Balázs Fecó és Kovács Ferenc Sitkére nem tévedt és ki nem rukkolt ötletével: Mentsük meg – a zene segítségével – ezt a kápolnát.

Lényeges változás azután következett be, amikor a sitkei római katolikus egyházközség képviselő-testülete és a Kápolnáért Kulturális és Sportegyesület megállapodást kötött az épület hasznosítására. Sitkén, 1988. február 17-én írták alá a megállapodást, amelyet dr. Konkoly István megyés püspök jóváhagyott….

Az OMF a  Kálvária-kápolnát műemlék jellegű építménnyé nyilvánította arra való tekintettel, hogy az érintett építmény építészeti-történeti, képzőművészeti szempontból jelentős, s hatásosabb védelme megkívánja műemléki jellegűvé nyilvánítását és védettségének telekkönyvi bejegyzését.

http://www.sitke.hu/hu/turizmus/muemlekek/oldal=3

A neogótikus emlékoszlop a Kálvária-kápolna épületegyüttes része, a kápolna keleti homlokzata előtti földszinti kis udvaron áll. Felsőbüki I. Nagy Sándor emeltette, valószínűleg az épületegyüttessel egy időben. Stílusjegyei a francia gótikára utalnak, anyaga viszonylag laza szerkezetű mészkő. Az emlékoszlop – felújítása előtt – plasztikailag erősen hiányos, rongált volt. Ez kismértékben köszönhető a kő természetes korróziójának, nagyobbrészt viszont rongálások okozták.

Az építmény felső részéről a négy fiatornyot és a négy keresztrózsát, a csúcskereszt-rózsát és a grappák 70 százalékát ledobálták. Az északi és a keleti oldalon lévő kúszólevelek erősen hiányosak voltak, és az alatta lévő mező mérművei is erősen szulfásodtak. A négy tömött mészkőből készült tábla festése erősen megkopott, a szöveg lekopottsága és a kő feltáskásodása miatt sok helyen olvashatatlanná vált.

A Kápolnáért Kulturális és Sportegyesület az évente ismétlődő kápolnakoncertek bevételeiből a felújítás költségeit előteremtette. Az egyesület megrendelése alapján a munkálatokat Konkoly György szikszói kőszobrász végezte el.

A négy fiatornyot és a keresztrózsákat műteremben készített el. Ezekhez a munkákhoz felhasználta a régi fotókat. A táblákon olvashatatlan szövegrészek rekonstruálásában a szobrászt dr. Göndöcs László kanonok, sitkei plébános segítette. A millennium évében (2000. március 1-én) került sor az új pirogránit stációképek (készítette Petrás Mária) felszentelésére.  

Az emlékoszlop északi oldalán az alábbi szöveg olvasható:   Mária! életünk reménye Istennek szent Anyja Dicsőségedből tekints le S légy néped oltalma: Kik főképp bűnbe estünk: Zokogva sírva esdünk Mária! Mária! Mária segíts! Mária! Mária segíts!   Keleti oldalon:   Dicsőség a magasságban Istennek és a földön békesség a jóakaratú embereknek. St. Lukács 2 r 14 v   Déli oldalon:   Jézus! világ fénytengere örök irgalom kútfeje Te légy velünk minden ügyben Bánatban úgy mint örömben Uram könyörülj rajtunk Kik tehozzád sóhajtozunk.   Nyugati oldalon:   Isten dicsőségére készítteté felőbüki idősb Nagy Sándor   Keleti oldal talapzatán:   Felújíttatta A Kápolnáért Kulturális és Sportegyesület A falu lakosságának segítségével.