csendhegyek: Budajenő kálvária

2013. október 25., péntek

Budajenő kálvária

Budajenő + a svábok + a kálvária történetéről az alábbi morzsákat gyűjtöttem:

http://www.budajeno.hu/index.php/telepuelesuenk?start=5
„….A telepesek Németországból érkeztek, a szász és frank területekről, valamint a Fekete Erdő vidékéről. 1724-ben Jenő, azaz németesen Jenne lélekszáma már 374 volt. 1782. és 1785. között már…… Állt az Öreg templom (a régi kápolna), a bencés rendház és a major egy-egy épülete. A Kálvária-dombon levő stációk alaprajza is be van jelölve.

…………..1946. április elején megjelent Budajenőn is a kitelepítő bizottság. A község 187 német családjából 172-t telepítettek ki.

A megüresedett sváb házakba és gazdaságokba erdélyi magyarokat telepítettek be….és a háborús bűnösnek minősített sváb lakók házaiba költöztették őket.”

Ez a néhány mondat szomorúan dokumentálja a történelmi igazságtalanságokat – és magyarázat arra, hogy a falut elhagyó német telepesek után sokáig sem igény, sem akarta nem volt a kálvária helyreállítására.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Budajen%C5%91_%C3%81rp%C3%A1d-kori_temet%C5%91k%C3%A1poln%C3%A1ja

„Budajenő ma is álló legrégebbi épülete – a település egykori középkori temploma – ma római katolikus temetőkápolna (Szent Mihály-templom).

A falu északkeleti dombján emelkedő, 2007-ben helyreállított, kora gótikus, csúcsíves, támpilléres építményt az Árpád-korban állították. A sekrestyeajtó feletti, Árpád-házi Szent Erzsébetet és apját II. Andrást ábrázoló román stílusú kőfaragvány a 12. században készülhetett. A templomhoz közel egy 19. századi német temető elhagyott, elhanyagolt maradványai láthatók.”

http://www.museum.hu/e/Kulturalis_orokseg_Napjai_2013_-_arpad-kori_templom_es_kornyezete_Budajeno

"A keresztút érdekessége, hogy 6 db, kettős fülkés stációból áll. Katonai felmérések térképei is így ábrázolják, ugyanakkor az első ingatlan-nyilvántartási térképen jelölve van egy 7. stáció is, aminek nyoma mára nem maradt. Egyes kutatások szerint maga a templom adott helyet a keresztút két állomásának.

Az ó-temető a kálvária mellett található, XVIII-XIX. századi későbarokk és klasszicista formavilágú síremlékekkel, emlék kereszttel. A ma fellelhető síremlékek között olvasható legrégebbi felirat 1787-ből való. Érdekessége, hogy egy részén papi sírkertet hoztak létre, kőbábokhoz rögzített kovácsoltvas kerítéssel körülvéve. Fennmaradt iratok alapján vélhetően 1759-től temették ide a szerzeteseket, apátokat. A sírkertbe 1795-ben nagyméretű keresztet állítottak korpusszal."

2017-ben a kálvária is felújításra került, M. Gubán György festett stációképeit ez év húsvétja előtt helyeztek el a stációfülkékben.
A temető bejáratánál 3 stáció áll: rajta a

stációképek 1-6-ig.

A többi a templomhoz vezető út mellett van felállítva. Régebben a templomban volt a 13. és 14. stáció, 2020-ban a stációk átrendezésével ezek is kikerültek a szabadba.

A 15. Krisztus feltámadása a kis templomban, egy fülkében található.

Néhány képet Pethő Máriának köszönök, a stációképek elküldését pedig Sey-Pacor Ferencnek.