Pesthidegkút kálvária

Karácsonyi csoda-ajándékként  Csatári Attilától  megkaptam az eddig hiányosként szereplő pesthidegkúti kálvária teljes anyagát. Ezúton mondok hálás szívvel ismételten köszönetet érte.

„Pesthidegkút 1950 óta tartozik Budapesthez. Az elnevezéssel ellentétben a budai oldalon van, Budapest II. kerület északi részén. Jelenleg Pesthidegkútnak egy kisvárosnyi lakója van (17 400 fő). Pesthidegkút a Budai Hegyek alkotta medencében fekszik, szinte olyan ez a medence, mint egy mini Kápát medence. Pesthidegkút városrészei: Hársakalja, Erzsébet telek, Remete kertváros, Ady liget, Máriaremete, Budaliget, Széphalom, Erzsébet liget, Pesthidegkút ófalú. Itt már a IV. Béla király uralkodása alatt is lakott település volt, mely török időkben csaknem teljesen elpusztult. Az 1600-as évek végétől, az 1700-as évek első feléig erre a területre németajkú telepesek érkeztek a Fekete Erdő környékéről, Bajorországból, Ausztriából. A magyar lakosság a mai napig sváboknak nevezi őket. A település német neve: HIDIGUT. 1732-ben már a telepeseknek Hidegkúton templomuk volt. A betelepült németek szorgalmas, vallásos római katolikusok voltak. Valószínűleg az 1700-as évek végén építették meg az Ófalú fölé magasodó fákkal - bokrokkal benőtt köves talajú dombon a XIV stációból álló kálváriát. 

A kálvária dombormű képeit V. Majzik Mária készítette. 
A domb csúcsán lévő kis fennsíkon van a hármas kereszt, a két lator keresztjén nincs korpusz.

Az állomások a domb lábától a hármas keresztig vannak elosztva, nyaktörő, kiálló kövekkel és gyökerekkel teli helyenként meredek ösvényen érhetők el. A németek minden Nagypénteken a templomtól a keresztekig végigjárták a keresztutat.

1946-ban 1300 sváb családot kitelepítettek. A sváb lakosság túlsúlya megszűnt, az újonnan betelepülők már nem németajkúak voltak, a sváb hagyományokat nem ismerték és a vallásosság ellehetetlenítése is azt eredményezte, hogy a keresztutak egyre inkább elmaradtak. A stációk az időjárás viszontagságai és a vandalizmus miatt rongálódnak, időről - időre szükséges a javításuk, felújításuk. A kommunista idők elmúltával a keresztútjárás újjáéledt. Budapest II és III kerületéből, de még messzibbről is jönnek csoportok papi vezetéssel, hogy a keresztutat imádkozva végigjárják. Minden évben szerveznek ide éjszakai imádságos zarándoklatot is. A Kálváriajárás kiinduló pontja továbbra is a régi Ófalusi Sarlós Boldogasszony Templom.

Az alábbiak L.Katalin képei - köszönöm !