A fényképeket "BolyaK"-nak köszönöm.
Elek mai
területén már a honfoglalás előtti időszakban különböző népek is megfordultak,
de a legelső, Eleket említő írásos emlék 1232-ből származik.
A
települést a törökdúlást és a 15 éves háború pusztításait követően német
telepesekkel népesítette be báró Harruckern János György, 1724-ben. Ezt
követően Elek töretlen fejlődésnek indult, az 1854-es források már
mezővárosként említik. Ennek a folyamatnak a trianoni békeszerződés vetett
véget, Elek elvesztette piacainak egy részét, határ menti településsé vált.
A II. Világháborút követően a német lakosság nagy részét kényszermunkára
hurcolták, ill. elűzték, és az ország más részeiről hoztak helyükbe
telepeseket, valamint Felvidékről elűzött magyar családok is kerültek
településre. http://elek.hu/index.php?p=tartalom&id=5
A város
kálváriája a temetőben, a ravatalozóhoz vezető út két oldalán található. A
stáció-oszlopokra ráférne ugyan itt—ott egy kis javítás, de a domborművek elfogadható állapotban vannak.
Alkotójuk nem ismert. A kálváriasor végén, a kereszt mellett 1924-ben készült
hősi emlékmű található. (Építési anyagát/stílusát tekintve a kálvária
stációkhoz hasonlatos, tehát meglehet a kálvária is ezidőben készült.)
Látom szépen szaporodnak a kálváriák! További jó munkát hozzá :-)
VálaszTörlésIgen, a márciusi "eredmény" elég jónak mondható. Adná az ég, hogy a folytatás is ilyen legyen !
Törlés