A fotókat, az ismertető
szöveg fellelését "Babarci tekergő"-nek köszönhetjük !!
Félegyházán
a kálvária gondolata Cseh András plébános nevéhez fűződik. Építésére 1802-ben
Pintér Mátyás tett alapítványt és 14 stációkép felállítására kapott engedélyt.
Az első faoszlopokon álló stációkat a Vörösmarty utca torkolatától nyugatra
állították fel, a mai benzinkutak helyén. 1828-ban városfejlesztési okokból a
kálváriát a város keleti részére telepítették át. Június 1-én tették le az
alapkövet. Az új helyen felépült kálvária-együttes Fischer Ágoston (18-19. sz.
fordulója) kőművesmester munkája. A megépült kálvária hosszan elnyúló, keskeny
sík terepen fekszik. A 14 elemből álló félegyházi stációsor elrendezése
kétsoros, egymástól elég távol. A stációk téglából épült, fehérre meszelt
kőoszlopok. Homlokzati részén eredetileg bemélyített fülke volt. A fülkékben
fémlapra festett egy-egy stációkép, amelyek az elmúlt, amelyek az elmúlt több
mint másfél évszázad alatt elmosódtak, megkoptak. 2003-ban készültek el – tört
mozaikból – a színes kék mázas kerámiaképek a stációoszlopokra. Készítőjük
Molnár István (1978-) képzőművész.
Az ünnepélyes felavatásra 2003. szeptember 14-én került sor, a kálvária
felállításának 175. évfordulója alkalmából. Ez alkalomból ünnepi szentmisét
celebrál dr. Bábel Balázs, Kalocsa-Kecskemét főegyházmegye érseke. A megújult
stációoszlopok tetejét cseréppel fedték be, a gerinc közepén kovácsoltvas
kereszt látható. A kálvária része a Hétfájdalmú Szűz tiszteletére felszentelt
kápolna. 9x6 méteres fehérre meszelt kis barokk épület, vasráccsal védett,
kisméretű ablakokkal. Díszített vasajtaján kovácsoltvas kilincs található. A
kápolna teteje terepszint alatt van, torony nélküli épület. Belső tere fiókos
dongaboltozatú, padlója lapburkolattal fedett. Az oltárhoz megemelt fadobogó
vezet. Az új piéta, az első oltárkép 1929-ben lett felszentelve.
Az építmény teteje járható, amelyhez bal oldalon 18, jobb oldalon 16
tégla-lépcső vezet fel. A teraszt mellvédfalak veszik körül. A szentély felett
három feszület áll: Krisztus és a két lator, Krisztus lábánál két nőalak, a
keresztek között egy-egy szoboralak. A középső kereszt felett 1800-as évszám
olvasható. A kálváriához tartozott egykor a harangláb, harang. 1927-ben
szentelték fel az újraöntött harangot. Ma hiányzik, ellopták. Talapka István, a
Sarlós Boldogasszony templom plébánosa 2003-ban Németországból hozott egy
harangot, ami pótolja a régit.
 |
|
 |
|
 |
|
 |
|
 |
|
 |
|
 |
|
 |
|
 |
|
 |
|
 |
|
 |
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése